Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 17.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. szeptember 19. vasárnap, 17:57
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Nem tudom, hogy Önnek tudnak-e még meglepetést okozni a Fidesz gazdaságpolitikai vezetői vagy gazdasági emberei, nekem néha igen. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ma egy rádióinterjúban azt mondta, hogy 2013-14-re akár hétszázalékos gazdasági növekedést is el lehet érni. Tudjuk, hogy '98-ban már ezt ígérték, és azt is tudjuk, hogy nem tartották be. Azonban az elmúlt hetek, hónapok gazdasági kommunikációjában egyszer sem jött elő ez a hétszázalékos növekedés. Ön szerint mi indokolhatta ezt a nyilatkozatot?
Katona Tamás: - Azt gondolom, hogy Matolcsy Györgynek van egy ilyen víziója. A voluntarista gazdaságpolitikának az egyik sajátossága, hogy úgy képzeli, amit nagyon akarnak, azt meg lehet valósítani. Orbán Viktornak amúgy is az a fixa ideája, hogy mindent meg lehet csinálni, csak akarni kell. Egyébként én ezen nem is lepődtem meg olyan nagyon. Azonban a minapi Kósa-nyilatkozat meglepett, amikor ő nekirontott a hitelminősítő intézeteknek. Azért az egy kicsit otromba volt, még hozzá képest is.
- Lehet, hogy ki akarta próbálni, hogy egy debreceni ember kijelentései bekerülnek-e megint a világsajtóba?
- Sikerült ezt elérnie.
- Igen. Mit tud ártani nekünk egy hitelminősítő "kibic", ahogy Kósa minősítette őket? A kibiceket ugye egy idő után ki szokták küldeni a szobából.
- A hitelminősítők nyilván nem kibicek, mert a befektetők hallgatnak rájuk. Nyilván nem szabad eltúlozni szerepüket, de leértékelni sem. Ők orientálják a befektetőknek egy nagyon széles körét, akik ennek alapján ténykednek.
- Vagyis, ha ők leértékelik és leminősítik Magyarországot, akkor az súlyos forintokba kerül nekünk, és akkor drágábban tudjuk finanszírozni magunkat.
- Nem zárom ki, hogy ez egy elővágás volt, mert sajnos fönnáll a veszélye annak, hogy ha nem tudnak egy értelmes költségvetést lerakni az asztalra, akkor a hitelminősítők el fognak gondolkodni a jelenlegi helyzetről. Ez pedig azt jelenti, hogy ha leértékelnek bennünket, akkor kiesünk a befektetői kategóriából.
- Az pedig elég súlyos volna. Azt még a nem szakember is érti, hogy ha egy olyan országgá válunk, amelybe nem ajánlják a befektetést, akkor az rosszat tesz az országnak.
- Bizony. Az a forintárfolyamra is hatni fog, és az országkockázati felár is megnő, ami már most is nagyon magas, olyan 370-380 bázispont körül van. Pedig mondjuk áprilisban, a választáskor még 200 bázispont alatt volt.
- Magyarán körülbelül ötven százalékkal romlott ebből a szempontból az ország megítélése.
- Így van. És ezt azt jelenti, hogy egyre drágábban jutunk forrásokhoz. Meg lehet nézni, hogy másfélmillió családnak van devizaalapú hitele, vagyis mindenki érzi a saját bőrén, hogy mit jelent ez a dilettantizmus, amit látunk sajnos a kormánytól.
- Vajon meg lehet még akadályozni ezt a bizonyos leminősítést, amit a Standard & Poor’s is és talán egy másik hitelminősítő intézet is kilátásba helyezett? És ha meg lehet, akkor mivel?
- Azzal lehetne ezt megelőzni, hogy a gazdaságpolitikában végre a realitásokat veszik figyelembe. Egyébként szerencsére olyan nagy kárt eddig nem okoztak, mert láthatóan mást tesznek, mint amit mondanak. Ez egyébként elég jól megy a Fidesznek, ezt csinálták 1998 és 2000 között is.
- És amikor már nem lehet mást mondani, akkor a végén mégiscsak azt mondják, amit mondani kellene. Például erről a jövőre tervezett háromszázalékos hiányról is végül azt mondták, hogy betartjuk.
- Igen. Egyébként nagyon érdekes, hogy milyen kommunikációt folytatnak. Most már három hónapja egyfolytában kriminalizálni akarják a politikát, miközben benyújtották a zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Maga a szöveg teljesen korrektül értékeli a gazdaságpolitikát, a tavalyi költségvetés végrehajtását és a Bajnai-kormány válságkezelő tevékenységét. El lehet olvasni, ott van az Országgyűlés honlapján, egy nagyon korrekt, szakszerű anyag.
- Magyarázkodtak is a fideszes kormánypolitikusok, hogy nagyon rosszul volt végrehajtva ez a nagyon rossz költségvetés, de kénytelenek vagyunk jóváhagyni itt a parlamentben, mert sokkal nagyobb baj volna, ha nem hagynánk jóvá.
- Az előterjesztője ennek a zárszámadási törvénynek a kormány ügyrendje szerint – mivel most nincs pénzügyminiszter - a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György volt, és ő írta ezt alá. És még egyszer mondom, ez egy nagyon korrekt szakmai elemzés. Egyébként nagyon érdekes, hogy egy másik figyelemreméltó adat is kikerült a nyilvánosságba, csak szerintem nem nagyon figyeltek oda. Az Államadósság Kezelő Központ megtartotta a szokásos őszi sajtótájékoztatóját a jövő évi finanszírozási tervről. Hiszen a nemzetgazdaság nem tud mindig igazodni, mert a világpiachoz kell igazodni, nem tud igazodni az önkormányzati választás napjához. Mindenesetre közzétették azokat az információikat, hogy hogyan képzelik a jövő évi finanszírozást. Ebből kiderül, hogy a jövő évi finanszírozási szükséglete az államháztartásnak 850 milliárd forint. Ehhez képest néhány nappal ezelőtt - legutóbb a parlamentben, előtte a Batthyány Körben - Orbán Viktor 2850 milliárdról beszélt, vagyis pontosan 2000 milliárddal többről.
- Azonban ő sem légből kapta ezt, mert ott van az Államadósság Kezelő Központ honlapján, hogy 2011-re mekkora ez a bizonyos adósságszolgálat, és ott ez a 2850 milliárd szerepel. Mi a kettő közti különbség magyarázata?
- Nem, nem. 850 milliárd van az ÁKK honlapján.
- Akkor mi az, amit 2850 milliárdként lehet olvasni?
- Az a lejáró kölcsönök összege, csak az állam finanszírozásában nagyon nagy szerepe van a rövidtávú forrásbevonásnak. Ezeket a forrásokat évről évre megújítjuk.
- Vagyis lejárnak ezek a rövidtávú kölcsönök, de közben kibocsátunk újabb rövidtávú kölcsönöket, diszkont kincstárjegyeket és hasonlókat.
- Természetesen, így van.
- És ezeket normális menetben, üzemmódban megújítjuk. Tehát 850 milliárdra van szükség ahhoz, hogy a hosszabb lejáratú kölcsönöket visszafizessük, ugye?
- Illetve ez a 850 milliárd, ez a tulajdonképpeni adósságszolgálat. Az idén ez 1000 milliárd fölött volt egy picivel, jövőre pedig 850 milliárd. Ebből látszik, hogy komolyan gondolják, hogy a háromszázalékos államháztartási hiánycélt tartani kell, csak közben egészen mást mondanak. Nyilván ezzel a 2800 milliárddal akarják felkészíteni a közvéleményt arra, hogy megszorítások lesznek. Illetve Szijjártótól tudjuk, hogy nem lesznek megszorítások, mert ez a szó a Fidesz szótárából ki van tiltva, nem használható. Majd kitalálnak egy másik kifejezést. Egyébként kommunikációban tényleg sokkal jobbak, mint a gazdaságpolitikában.
- Bár azért abban is találunk némi kivetnivalót. De még egy pillanatra maradjunk a 850 milliárdos adósságszolgálatnál, csak hogy mindenki megértse, többek között én is. Tehát arról van szó, hogy körülbelül 850 milliárddal lesz kevesebb a költségvetés bevétele, mint a kiadása. Ezt a nagyjából 850 milliárdot kell valahonnan finanszírozni, nyilvánvalóan valamilyen hitelből. És ezt jelentené ez az adósságszolgálat, hogy körülbelül ennyi a hiány a kiadás és bevétel között, és ezt valahonnét meg kell szerezni.
- Így van. Azt írja most az Államadósság Kezelő Központ, hogy forintbevonásra gondolnak, tehát forinteszközök bevonására. Valóban most egy kicsit magasabb a deviza aránya. Ez az európai bizottsági kölcsönnel függ össze, de valóban 850 milliárdot kell pluszban bevonnunk és nem 2850 milliárdot.
- Ami normális és természetesen finanszírozható.
- Igen, abszolút.
- Tehát ha ehhez tartják magukat, akkor az rendben is van.
- Igen.
- Magyarán akkor a dolog lényege az, hogy ha a számokat már helyesen tűzték ki, akkor már csak be kéne mutatni, hogyan jutnak el ezekhez a számokhoz. Ha ezt bemutatnák, akkor talán még a világ bizalmát is sikerülne helyreállítani?
- Egészen biztosan. Azonban nagyon fontos elem, hogy azért a kommunikációnak is nagy szerepe van. Nem véletlen, hogy egy jegybank eredményességének legalább a kétharmada a kommunikáción múlik. Tehát azért ehhez az is szükségeltetik, hogy nem szabad összevissza beszélni. Azért Matolcsy valóban mondott néhány rémséges dolgot ma reggel is, és megint fölszólította a Magyar Nemzeti Bankot, hogy legyen egy monetáris lazítás és vigye le a kamatokat. Sőt, azt mondta, hogy nem elég a kamatot levinni, hanem vásároljon kötvényeket, mint más bankok.
- Igen. Mert ugye, ha nagyon levinné a kamatokat, akkor ki venné a kötvényeket? Vegye meg a Nemzeti Bank, ugye? Persze ennek is van logikája.
- Ez tulajdonképpen egy plusz forrásbevonást jelentene az államháztartásnak. Csak azért ezek nagyon veszélyes dolgok, és amúgy sem szerencsés, hogy most ő látja el a pénzügyminiszteri funkciót is jobb híján. Tehát egy pénzügyminiszternek nem szerencsés üzengetni a jegybanknak, és a jegybank elnökének. Ezeket nem nézik jó szemmel általában a világban, meg azt sem, hogyha egy kormány fölöslegesen konfrontálódik az Európai Bizottsággal, az Európai Unióval.
- Meg az Európai Központi Bankkal, meg a hitelminősítőkkel.
- Meg mindenkivel. Szóval lehet itt gazdasági szabadságharcot folytatni, csak nehogy Világosnál végződjön.
***
Lásd Gyurcsány Ferenc csütörtöki írását a G-7-ben: Tízig tud számolni…
