Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 17.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. szeptember 19. vasárnap, 17:57
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Napok óta töprengek azon, hogy lehet az, hogy úgy tűnik, ez az országszerte meglehetősen nagy visszhangot kiváltó eset, a bizsut lopó gimnazista lányoké, illetve az Újpest–Fradi-meccsen történtek, mintha különböző megítélés alá esnének a rendőrségen. A lányok két napig előzetesben maradtak – az egyikük idegileg össze is omlott – néhány ezer forintos lopás gyanúja miatt. Ezen a bizonyos meccsen pedig a szurkolók randalíroztak, erőszakoskodtak, és ha jól tudom, néhány óráig voltak előállítva, aztán eljárás indult ellenük, de szabadon bocsátották őket. Márpedig a két dolog súlya és súlyossága, azt hiszem, össze sem vethető, vagy ha igen, csak fordított előjellel.
Finszter Géza: - Valóban nem hasonlítható össze a két dolog, és mindenképpen van különbség a súlyban. Az Újpest–Fradi-meccsen randalírozók messze súlyosabb bűncselekményeket követtek el, csakhogy ezek a bűncselekmények lényegesen nehezebben felderíthetőek és bizonyíthatóak, mint mondjuk egy tetten ért tolvaj bűnössége. Ez a kettő közti különbség. Persze van más is, de most azt hiszem, ez a lényeg. Sajnos néha azok a cselekmények a legnehezebben bizonyíthatóak, és azoknál lehet legnehezebben megtalálni a felelőst, amelyek egyébként tárgyi súlyukat tekintve rettenetesen nagy fenyegetést jelentenek mindenkire.
- De ha egyszer 14 embert előállítottak, valószínűleg valamilyen kézzelfogható gyanú alapján, akkor ha van valamilyen ésszerű ok az ő előzetesben tartásukra, akár csak két napig is, akkor éppen az, hogy nehéz földeríteni, úgyhogy két napot is rászánunk arra, hogy alaposan kikérdezzük őket és szembesítsük őket a tényekkel. A bizsulopás ügyében, gondolom, öt perc alatt kiderült minden, a lányokat leleplezték. Tehát elbocsátjuk őket, aztán majd folytatódjék az eljárás, amikor kell, de addig nem kell őket benn tartani.
- Igen. Azt kell mondanom, hogy az első esetről nagyon keveset tudunk. Én legalábbis nagyon keveset tudok a körülményekről, de azért mondanék egy-két felvetődő kérdést. Biztos, hogy azokat fogták el ott a helyszínen intézkedő rendőrök, akik bűncselekményt követtel el? Tehát vajon valóban a tetteseket fogták el és nem a sértetteket vagy éppen a helyszínen tartózkodó, de egyébként ezekben a felróható cselekményekben részt nem vevőket? Erre a válasz előttem nem ismert. Ahhoz, hogy valakit őrizetbe vegyenek, kell egy megalapozott elkövetői gyanú. Ez a büntetőeljárásnak nagyon fontos követelménye. Ha az ott történt rendőri intézkedések példának okáért nem voltak elég szakszerűek, akkor nem biztos, hogy azok kerültek kézre, akikkel szemben ez a megalapozott gyanú megállapítható. Ebben az esetben pedig kifejezetten jó, hogy olyan embereket, akikkel szemben ez a gyanú nem megalapozható, szabadon engednek.
- De akkor a rendőrségnek azt kellett volna közölnie néhány óra múltán, hogy előállítottak 14 embert, de miután nem lehetett alapos gyanút bizonyítani rájuk, vagyis nem lehetett bizonyítani, hogy ott ők követték el a rendzavarást, ezért elengedték őket. Azonban a rendőrség folytatja a nyomozást, hogy előállítsa azokat, akik valóban felelősek ezért.
- Azt hiszem, hogy ebben igazat adok szerkesztő úrnak.
- A másik ügyben meg lehet, hogy föl kellett volna venni a jegyzőkönyvet két óra alatt, és a lányokat hazaküldeni.
- Azért ehhez is hozzáfűznék egy megjegyzést, mert ezzel kapcsolatban is nagyon fontos problémát feszeget az Ön kérdése. Való igaz, hogy egy hatályban lévő szabályértési szabályozás következtében őrizetbe lehet venni a tetten ért, a tulajdon elleni szabálysértéssel megalapozottan gyanúsítható elkövetőt. Csakhogy ennek az őrizetbe vételnek nem lehet büntetés jellege, hanem ugyanúgy csak eljárásjogi oka lehet. Tehát például az lehet az oka, nehogy összebeszéljenek, nehogy a tárgyi bizonyítékokat megsemmisítsék, vagy esetleg, hogy a személyazonosság tisztázható legyen. Ha ilyen körülmények a lányok esetében nem merültek fel, akkor én is azt mondom, hogy nem volt megalapozott az őrizet, mert az őrizetnek nem büntetés a célja. Márpedig ebben az esetekben nagyon úgy éreztem én is – persze csak a sajtóközleményekre támaszkodom –, hogy bizony itt arról volt szó, hogy toroljuk meg a dolgot, statuáljunk példát. Az előzetes őrizetnek soha nem lehet ilyen célja.
- Egyes jogi szakértők, meg sporttal vagy futballal foglalkozó szakértők azt mondják, hogy ennek a stadion körüli, rendszeresen ismétlődő erőszaknak az egyik oka az, hogy a bíróságok ugyan megpróbálnak eljárni, de valahogy a köztörvényes bűncselekményeket elkövetőkre mégiscsak enyhébb büntetéseket szabnak ki. Legalábbis a sporteseményekkel kapcsolatos bűncselekmények esetében enyhébbet, mint különben. Mert ezek azért elég súlyos, általában ismétlődő köztörvényes bűncselekmények, és az elkövetők visszaesőként, csoportosan szegik meg a törvényeket. A bíróságok meg mintha nem kezelnék ezt valamilyen módon kiemelten. Úgy tűnik, mintha nem úgy kezelnék ezt a dolgot, hogy ezek folyamatosan állandó veszélyt jelentenek a köznyugalomra, a rendezvényekre. Tehát nem gyorsított eljárásban, nem keményen és elrettentő jelleggel ítélkeznek, hanem valószínűleg úgy, mint egyéb garázdasággal kapcsolatos esetekben.
- Igen. Az a benyomásom, hogy lehet ilyen megítélésbeli baj is, hiszen a Btk-ban már évek óta a bűncselekmény a rendbontás. Ezt annak idején arra találták ki, hogy nagyon gyorsan, hatékonyan és viszonylag egyszerű tényállás mellett meg lehessen büntetni azokat, akik így viselkednek a futballmeccseken. Vagyis a huligánok nyerjék el méltó büntetésüket, azonban nem működik ez tényállás. Most nem tudom, hogy bizonyítási problémák vannak-e, amiről az előbb szóltam vagy ez megítélésbeli, mérlegelési kérdés. Az a kérdés, hogy vajon nincs-e egy olyan reflex a jogalkalmazóban, hogy az elkövetés helye és ideje, az majdnem enyhítő körülmény, holott súlyosbító körülménynek kellene lennie. Tehát lehet, hogy úgy gondolkodnak, hogy hát istenem, egy focimeccsen általában szokott balhé lenni.
- Igen, hiszen ott szoktak ilyesmit csinálni a felhevült szurkolók.
- Ugyanúgy, mint ahogy annakidején mondta valaki - nem akarom a nevét említeni -, hogy a szüreti mulatságokon mindig szokott verekedés lenni, ezért azt másképp ítéljük meg. Lehet, hogy itt a jogalkalmazó szemlélettel is baj van, de azt hiszem, hogy mégiscsak a bizonyítással, a tényállás megállapításával van a legnagyobb probléma. Ahogy én tudom, például az angliai futballhuligánok megfékezésében - persze nem tudom, hogy mennyire tartós ez a diadal - voltak jelentősen javuló tendenciák.
- Elég tartósnak tűnik.
- Én is úgy érzem. És mi volt ott a döntő fordulat? Az, hogy a rendőrség nem volt rest és titkosszolgálati eszközökkel ezeknek a huligán bandáknak a magjához tudott hatolni. Azt gondolom, hogy ebből lehetne tanulni.
- Lehet, hogy ezzel próbálkoznak. Van egy olyan törvénymódosítás, hogy a rendőrség emberei beépülhessenek különböző bűnszervezetekbe, és akár még bűncselekményeket is elkövethessenek annak érdekében, hogy a bűnözőket lebuktathassák.
- Ez eddig is meglehetős széles palettán felkínált lehetősége volt a rendőrségnek. A mostani törvénymódosítás sajnos nem a futballhuligánok ellen szól, hanem a rendőrök belső elhárítását kívánják megerősíteni, amit én meglehetős malíciával fogadok.
- Szóval Ön szerint ne úgy buktassunk le korrupt rendőröket, hogy közben magunk is elfogadunk néhányszázezer forintot.
- Így van. Egészen más útjai is vannak ennek. De hát jó, próbáljuk ki, csak aztán nézzünk szembe magunkkal, és egy vagy két év múlva legyen bátorsága annak, aki ma ezt bátran elrendeli, hogy akkor pedig az eredmények láttán vagy éppen a kudarcok láttán tudjon korrigálni is. Ez azért elvárható.
- És a futballhuligánok közé valószínűleg be lehet épülni úgy is, hogy ne kelljen bűncselekményt elkövetni.
- Így van.
