Balog Zoltán: közös úton kell haladni a cigánysággal

MTI 2010. szeptember 25., szombat 12:47

A cigányság problémáját egy közös út alapjait jelentő építőanyagként kell kezelni, és ehhez az egyházak missziós munkájára is szükség van - hangoztatta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy témában rendezett konferencián szombaton Budapesten.

Balog Zoltán azt mondta: magyarországi cigányság problémáira nincs megoldás, csak megoldások vannak, és ezen a hosszú zarándokúton a többségnek és a kisebbségnek együtt kell haladnia.

Az államtitkár szavai szerint a projektek és a stratégiák fölött olyanoknak kell állniuk, akik személyes, vagy a közösségük küldetésének tekintik azok eredményességét. Hangsúlyozta, a kormány prioritásként kezeli cigányság helyzetének javítását, és európai szinten is példát mutatva kíván rávilágítani arra, hogy ez minden ember közös ügye, de ehhez sok, egyes esetekben maga az állam által állított falakat kell lebontani.

Az egyházak szerepe a romák integrációjában Magyarországon címmel rendezett konferencián a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára elmondta, szeretnék, ha minél több egyházi fenntartású oktatási intézményben jelennék meg a cigánygyermekek, de a pécsi Gandhi gimnázium erényeiből okulva cigány nemzetiségi középiskolákat, az egyházakkal közösen pedig felsőoktatási szakkollégiumokat is létre kívánnak hozni.

Az oktatásban tapasztalt szegregációra utalva úgy fogalmazott: nem szabad elfogadni, ha valakit szociális helyzete, bőrszíne, származása miatt különítenek el - és ez nem cigányok esetében is előfordul - de ki kell mondani, hogy az együttlét, az együttélés már kisgyermekkorban kezdődjön el, mert középtávon mindenkinek ez az érdeke. Hozzátette: az iskolának is ilyen terepnek kell lennie, meg kell adni a helyi közösségeknek ehhez a segítséget, de azokat sem szabad magukra hagyni, akik minderre nincsenek felkészülve.

Balog Zoltán az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kijelentette: ha a cigányság integrációjának munkáját nem a keresztény értékek alapján vállalják, akkor mások fogják csinálni, de ez az út nem a felebaráti szeretet alapjain halad majd.

Az államtitkár szerint azon múlik a jövő, hogy a cigányság identitását úgy erősítteti-e a következő generációval, hogy egyszerre lesznek büszkék cigányságukra és magyarságukra.

A jelenlegi, és a készülő alkotmányra utalva kijelentette: az alapdokumentumban benne kell lennie, hogy a magyar nemzet részei mind a 13 kisebbség, államalkotó tényezők, és ez alapján kell minden kérdést megközelíteni.

A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság által rendezett tanácskozáson Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök arról beszélt, hogy a cigányok az egyház szívében vannak, amit 1965-ben a pápa is kimondott. A történelem során azonban a szűkkeblűség és a távolságtartás az egyházon belül többször is megjelent - tette hozzá.

A jelenlegi helyzetre utalva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense úgy fogalmazott: a cigányság szerepét a munkanélküliség határozza meg. A rendszerváltozásig mindenkinek volt munkája, de 1993-ban a munkaképes cigányságnak már csak a 28 százaléka dolgozott, és ezt a legsúlyosabb problémát azóta sem tudtuk helyre hozni - tette hozzá.

Székely János az oktatásról szólva elmondta, a cigány fiatalok 80 százaléka jut el a 8 általános iskola végéig, 21 százalékuk kezdi meg a középiskolát, de csak 10 százalékuk szerzi meg az érettségit. Mint mondta, ebből óriási szegénység fakad; 2004-es adatok szerint országosan az egy főre eső átlagjövedelem 60 ezer forint volt, ám ez a cigányságnál mindössze 20 ezer forintot tett ki.

A püspök egy 2005-ös pápai dokumentumot idézve arról is beszélt, hogy a katolikus egyházfő kinyilvánította: „aki bagatellizálja a cigányság bűnözését, az nem segít a cigányságon sem, mert a többségi társadalom ellenérzését fokozza”.

Székely János szerint nyitottá kell tenni a keresztény közösségeket a cigányság befogadására, így a templomokban megjelenhetne a cigány zászló, Szent Ceferino a romák védőszentjének szobra, de a papság és a lelkészek képzése során is többet kellene foglakozni a romológiával, ugyanis az integrációs folyamatban sokat tehet az egyház. A tervek között említette, hogy cigány lelkipásztori segítőket szeretnének a munkába bevonni, tanfolyamokat indítanának, hogy legyenek a közösségeknek saját roma lelkipásztorai.

Fontosnak tartaná továbbá, hogy minden iskolás tananyagába bekerüljön a cigányságság ismerete, mert az előítéletek a tudatlanságból fakadnak. A többségnek is meg kell ismernie a cigány himnuszt, a cigány költők vereseit, dalait - tette hozzá.

A konferencia további előadói az egyház és a vallás szerepén keresztül keresték a megoldási javaslatokat a romák társadalmi integrációjára.