Ki az ortodox?
- Részletek
- Parászka Boróka
- 2009. december 22. kedd, 08:37
Magyarország inkább az ortodox kultúrkörhöz tartozik, mint a nyugatihoz – áll a Tárki októberben nyilvánosságot látott felmérésében. Erre a megállapításra gondoltam tegnap, amikor Traian Basescu államelnöki esküjét követtem. A rettenthetetlen és eltántoríthatatlan államférfi gyermeki alázattal térdelt a parlamentben az ortodox egyház vezetője, Daniel pátriárka előtt.
Az egyházfő – a parlament szószékéről! – megáldotta az államfőt, majd imádkozott, a képviselők pedig mindeközben felállva tisztelegtek. Ez – a parlament szakrális birtokbavétele, a politikusok egyházi megregulázása, a szimbolikus hatalomátvétel – lenne az ortodox kultúrkör, gondoltam én, miközben azt figyeltem, milyen rutinosan, otthonosan mozog a pátriárka a parlamentben. A Tárki felmérése szerint az ortodoxia az emberek intézmények iránti bizalmatlanságát, a rossz morális közérzetet és az állami paternalizmus igenlését jelenti. (Vö. Az ortodoxia ördögtől való, de legalábbis valamiféle visszalépés, premodern, sötét erő).
(Forrás: mariusmina.blogspot.com)
A tények azonban azt mutatják, hogy Daniel pátriárka és vele az ortodox egyház nagyon is nyílt kártyákkal játszik, sokkal nyíltabbakkal, mint ahogy akár a katolikus, akár a református egyház képviselői a rendszerváltás óta részt vesznek a magyar politikában. A moldvai mitropolitából lett pátriárka nem most gyakorol kegyet először nyilvánosan román politikus fölött. Nem is egyetlen párt mellett kötelezi el magát. A politikai alkuk sora jól követhető: számon tartható ki, mit és miért ad, és mindezért mit kap. 2004-ben és 2005-ben, amikor még a jelenlegi kormánypárt jelenlegi ellenzéke állt nyerésre, Daniel velük alkudozott. A legnagyobb ortodox zarándoklat helyszínén, a iasi Szent Paraschieva ünnepén például egyszerűen bezáratta a helyi katedrális ajtaját. Bent a – figyelem! – szociáldemokrata és liberális képviselők, politikusok kaptak helyet, a hívek pedig csak kívülről, kivetítőn követhették a szertartást. Az idők azonban fordultak, a román jobboldal, élén Traian Basescu, megerősítette pozícióit, ezért Daniel pátriárka vele kötött, immáron sokadszorra, alkut.
Az idei választások előtt is megköttettek az üzletek – a pátriárka kötelező vallásoktatást kért, Traian Basescu kápolnát avatott az államelnöki rezidencián. A választások után behajtottak minden tartozást.
A kulturális és kultuszminisztériumot rendhagyó módon magyar tárcavezető kapta meg, Kelemen Hunor. Azonnal összeült a szent szinódus, és jelezte, mégsem járja, hogy az ortodox egyház ügyei felett egy nem ortodox politikus rendelkezzen. (Az egyház ügyei alatt értsd például a klérus államilag támogatott fizetését, a központi költségvetésből templomépítésre szánt keretösszegeket.) Traian Basescu tudta, mivel tartozik Daniel pátriárkának és híveinek, tehát kiegyezett az RMDSZ-szel. Megrövidítették a kulturális tárcát: a kultuszügyek a továbbiakban a miniszterelnök hatáskörébe tartoznak. Cserébe befolyásos szakterülettel gyarapodik egy szintén RMDSZ-es politikus által vezetett másik minisztérium: a környezetvédelmi tárca megkapta az erdőgazdálkodási ügyeket – pénzes és fontos szakág ez is.
A deal ellen nem élt óvással senki. Kelemen Hunor nem sértődött meg azon, hogy laikus miniszterként vallási hovatartozását firtatják – ámbár jelezte, hogy a szokatlan szempont nem 21. századi. Daniel pátriárka is – akit jó gazdasági szakemberként és egyházújítóként tartanak számon – megnyugodott. Egyrészt továbbra is közvetlenül egyezkedhet az állam és a kormány fejével. Másrészt kiegyezhetett a mögötte álló konzervatív szinódussal, így talán esély lehet a lassú, de mégis előrehaladó egyházi reformokra és nyitásra. A képviselők pártállástól és vallási meggyőződéstől függetlenül álltak vigyázzba, nem is a keresztet tartó kéz, hanem a politikai alkusz előtt. Ez a társadalmi béke, és a követhető érdekkalkulációk pontos tételekre bontható ára.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az ortodox állam, habár paternalista, mégis kiszámítható, érdekkalkulációi követhetők (ha mindez nem is bizalomgerjesztő). A Tárkinak nincs igaza, Magyarország nem ortodox állam.
***
Ehhez lásd még például:
orbanviktor.hu, nol.hu, vasnepe.hu, manna.ro, 168ora.hu, nol.hu, index.hu, transindex.ro, 168ora.hu
