rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. október 7.

Kovács László az MSZP alelnöke


Bolgár György: - Az elmúlt napokban az önkormányzati választások nyomán megélénkült a párton belüli mozgás és tulajdonképpen nemcsak a párton belüli, mert Szili Katalin a párton kívülre is lépett. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pedig bejelentette, hogy új platformot alapít. Azt lehet mondani, hogy bizonyos értelemben ez természetes következménye a két választás eredményének, ugyanakkor meg azt is, hogy ahhoz képest, amit jó néhányan vártak, hogy az MSZP-t hatalmas viták szaggatják, robbantják szét, viszonylag nyugodtan zajlik az élet. Mi az Ön helyzetértékelése?

Kovács László: - Valóban volt olyan várakozás, hogy hasonlóan az európai tendenciákhoz, egy korábban kormányzó párt nagyarányú választási veresége pár hónapon belül esetleg soron lévő önkormányzati választásokon még nagyobb vereséget vált ki. Nagyon sok példa volt erre, tehát tovább tart a párt lefelé csúszása. És volt olyan várakozás, hogy amennyiben ez így történik, és ezt valószínűsítették sokan az elemzők közül is, akkor a pártban óriási viták kezdődnek, bűnbakkeresés, leszámolás, és így tovább. Most nem ez történt, hanem az történt, hogy az önkormányzati választásokon a párt jobban szerepelt, mint tavasszal. Nem ért el természetesen átütő sikert, de ezzel nem is számoltunk. Az adatok azt mutatják, hogy tavasszal átlagosan a párt húsz százalék körüli szavazataránnyal szerepelt a megyei listákon, ez most huszonöt körül stabilizálódott, tehát egy jelentős emelkedés következett be. Épp ma láttam egy közvéleménykutatást, ami azt mondja, hogy ugyanazokat a körzeteket feltételezve, tehát a mostani választást visszavetítve parlamentire, ezzel az eredménnyel az MSZP most huszonhat százalékot kapna, a Fidesz pedig, azt hiszem, hogy ötvennégyet vagy ötvenhatot. Tehát közeledne az MSZP a Fideszhez. És minden felmérés azt mutatja, hogy a párt második helye egyértelmű lett. Tavasszal még elég szoros volt a verseny a Jobbikkal, néhány megyében a Jobbik jobb eredményt ért el. Most a Jobbik közelítése hozzánk visszájára fordult, jóval nagyobb a különbség az MSZP és a Jobbik között. Az LMP pedig hát egészen kicsivé zsugorodott. Tehát egyértelmű, hogy az MSZP a legerősebb ellenzéki párt, a második legnagyobb párt Magyarországon. Ez az egyik dolog, ami történt. A másik dolog, hogy közben érezhetővé vált és tapasztalható, hogy a Fidesz a választáson tett ígéretei, az a néhány, amilyen nagyon hangzatos volt, az azonnali nagyarányú adócsökkentés és a két hét alatt megteremtődő közbiztonság, nem teljesültek és egyelőre nem is látszik, hogy mikor teljesül ez és milyen formában. Gazdasági problémák enyhítéséhez a Fidesz nem kezdett hozzá. Amiben nagyon gyorsan haladt, az a Fidesz hatalmának, pontosabban Orbán Viktor személyes hatalmának a betonba öntése. Ebben nagyon gyorsan haladt előre, de ez különösebben nem lelkesíti a választókat. Tehát ez történt. A szocialista párt levonta a tanulságokat a vereségből, egy markánsabban baloldali politikát tart szükségesnek, hatékonyabb szervezeti működést és sokkal szélesebb társadalmi kapcsolatokat. Ezek vannak többek között abban az elnökségi anyagban, amit már háromszor vitattunk meg. Az egyik vitán éppen a héten, ha jól emlékszem kedden vagy szerdán volt, részt vett Gyurcsány Ferenc is.

Ott jelentette be ezt a bizonyos platformját, amiben, legalábbis a Népszabadságban megjelent interjú alapján, nem az látszik elsődlegesnek, hogy markánsabban baloldalinak kéne lennie a pártnak, hanem inkább egy centrumra nyitott balközép-pártnak a megteremtését tűzné ki célul. Legalábbis ez az ő platformja. Erre mit szóltak?

- Ami a vitában felmerült, abban én ott érzékeltem a különbséget, hogy szerinte a hangsúly inkább a centrumom van, tehát egy centrumban lévő balközépnek fogalmazta, de olyan, ami tulajdonképpen a baloldal. De nyit a jobboldal felé is, mert például azt mondta, hogy ennek a platformnak lehetnének akár mérsékelt konzervatív tagjai is. Ezzel persze az a baj, hogy ez így megvalósíthatatlan.

- Ő nyilván a demokrácia védelmével indokolta ezt és azzal, hogy valószínűleg mérsékelt konzervatív oldalról is lehetnek olyanok, akik elégedetlenek ezzel a kialakulóban lévő egypártrendszerrel és a demokrácia védelmében akár az ördöggel is összefognának.

- Ez teljesen így van, de ő arról beszélt, hogy az egyik elképzelése az volt, hogy a szocialista pártban jelenleg meglévő hét platform közül két platformnak, az egyik a szociáldemokrata társulás, a másik pedig az úgynevezett progresszív platform, amik különösen szorosan kötődnek hozzá, ennek a kettőnek az egyesülésével jönne létre egy új. A két platform egyesülése az alapszabállyal ellentétes, tehát ilyen nincs, ez megvalósíthatatlan. A másik, amit mond, hogy egy új platformot alakítana, azt hiszem, ezt hívják demokrácia-uniónak, vagy nem vagyok benne biztos, hogy pontosan mi lenne ennek a neve…

- Demokratikus koalíció.

- Demokratikus koalíció. Igen. Ennek lennének mérsékelt konzervatív tagjai is, de akkor ez nem lehet az MSZP platformja. Ugyanis az MSZP alapszabálya szerint a párt platformjainak résztvevői csak párttagok lehetnek. Tehát ebbe nem léphet be mondjuk az általam egyébként sokra tartott Debreceni József. Mert ő nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak.

- De hátha belép még az MSZP-be nem?

- Az egy más dolog. De az, amit Gyurcsány Ferenc elképzel, hogy ebben legyenek párton kívüli, akár mérsékelt jobboldali személyiségek is, az szervezetileg nem működik. Annak persze semmi akadálya, hogy az MSZP nyisson középre. Mi azt mondjuk, hogy az MSZP legyen markánsabban baloldali, de nyisson középre, és a középen állók közül az együttműködésből senki nincs kirekesztve, főleg ha a demokrácia védelméről van szó. Tehát nincs száznyolcvan fokos ellentét vagy különbség Gyurcsány Ferenc és az elnökség többi tagja - mert valamennyien megszólaltunk a vitában – között. Van egy árnyalatnyi különbség, egyébként maga a vita számomra igen érdekes, színvonalas és tanulságos volt, ilyenen én kifejezetten szívesen veszek részt. Tehát az, amit ő elképzel, ebben a formában nem valósítható meg. Az, hogy legyen egy szövetség, egy összefogás, egy együttműködés a markánsan baloldalibb MSZP és a középen álló, de a demokráciát féltő erők, mozgalmak, civil szervezetek, klubok között, annak semmi akadályát nem látom. Ezt az elnökség biztos, hogy örömmel támogatná.

- A Népszabadság azt emelte ki Gyurcsány interjújából, hogy „minden hatalmi harcot kikerülök”. Ez az elnökségi ülésen is világossá vált, hogy a Gyurcsány által alapítandó platform nem arra szolgál, hogy a pártvezetés kérdését valamilyen formában felvesse? Mert nem a hatalom megszerzése a párton belül a kérdés?

- Igen, ezt egyértelműen kijelentette. Az persze a vitában elhangzott, hogy egy dolog, hogy neki mi a szándéka és más kérdés, hogy mindannak, amit tesz, mi lehet az eredménye. Hiszen ami eddig történt, tehát ez a bizonyos hangsúlybeli vagy árnyalatnyi különbség, arra máris elég volt, hogy a sajtóban elkezdődjön egy elég markáns találgatás arról, hogy pártszakadás lesz-e, Gyurcsány visszaveszi-e a párt vezetését, vagy kiválik és új pártot alapít.

- Mikor lesz a következő kongresszusa az MSZP-nek? Tehát mikor van tisztújítás?

- 2012-ben.

- Nyilván jó esetben addig nem vetődik fel ez a kérdés, de Ön biztos jobban ismeri még nálam is, hogyan zajlik például a brit munkáspártban a vezetőválasztás, éppen most zajlott néhány hete a két Miliband testvér között, ugye egy hajszállal a fiatalabbik nyert. A várakozásokkal szemben. De az volt számomra az érdekes, és talán ebből is érdemes levonni a tanulságot, hogy kevésbé legyen támadható a mindenkori vezető párton belül, hogy ott úgy választanak elnököt, hogy egyharmad részben a parlamenti frakció szavazatai számítanak, egyharmad részben a párttagságé, vagyis minden párttag leadhatja a voksát és az egyharmadot ér, a harmadik harmad pedig a pártot támogató szakszervezetek szavazataiból kerül ki.

- Így van. Ez hagyomány.

- Igen. Ez szerintem egy nagyon érdekes egyensúly és meglehetősen széles demokratikus felhatalmazást ad egy új pártvezetőnek. Nem érdemes ezen elgondolkozniuk?

- Tudja, én a korábbi években legalább öt-hat alkalommal vettem részt a brit munkáspárt kongresszusán, még Neil Kinnock elnöksége alatt, aztán John Smith, aki egy rövid ideig volt elnök, aztán Tony Blair elnöksége alatt. És tapasztaltam ennek a rendszernek a gyengéit, ugyanis a szakszervezetek itt, mondjuk így, egyharmadnyi joggal rendelkeznek, de azért a szakszervezetek kötődése a párthoz nem olyan szoros és nem olyan egyértelmű, még ha támogatják is a pártot, mint a párt tagságáé és még inkább a parlamenti frakcióé.

- Vagyis sokszor fogságukban tudják tartani a párton kívülről a pártot.

- Így van. Úgyhogy én nem hiszem, hogy ez lenne számunkra a követendő út.

- De a társadalmi bázis megteremtéséhez hozzájárulhatnak.

- Ahhoz igen. És a társadalmi bázis megteremtéséről az elnökség által éppen most is folyik ez a vita, én kijöttem a hívás miatt, de ebben a bizonyos elnökségi anyagban, ami most már a kezdeti tizenhétről huszonöt oldalra hízott a viták során, ebben nagyon sok fontos kérdés van megfogalmazva. Van egy értékelés, Magyarország helyzete a 2010-es kormányváltás előtt, ez tulajdonképpen az eddigi szocialista kormányok tevékenysége és a 2010-es kormányváltás után, ez a második Orbán-kormányról szól, és az ország, a társadalom helyzete mindennek következtében. Aztán van egy fejezet a szociáldemokrata gondolkodás lehetséges irányairól, nagyon érdekes dolog. Arról is szól egy fejezet, hogy miért és miben kell változtatnunk, és melyek az előttünk álló feladatok. És ezek között bizony ott van a szervezet működésének a hatékonyabbá, jobban irányíthatóvá tétele és ott van a társadalmi kapcsolatok szélesítése, sokkal nyitottabbnak kell lennünk. Ez egyben modern nemzeti demokratikus és markánsan baloldali néppárt. Tehát nagyon sok minden szerepel ebben. És tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy eljutottunk oda, hogy levontuk a tavaszi választási vereség tanulságait, megfogalmaztuk a feladatokat és elindultunk ezen a 2014-es választás felé vezető úton.

- Hogyan értelmezi Szili Katalinnak azt a tegnapi, talán az ATV-ben tett megjegyzését, hogy az MSZP-nek vége van?

- Tudja, mikor ezt először hallottam, akkor arra gondoltam, hogy inkább Szili Katalin politikai pályájának van vége, sajnos. Sajnálom, mert ő egy hasznos, értékes tagja volt a pártnak, most kilépett a frakcióból, a mandátumát természetesen nem adta vissza, ahogy annak idején Pozsgay Imre is ugyanezt tette.

- Ehhez például mit szólnak a párt baranyai szervezetének vezetői?

- Fel vannak háborodva. Ugyanis ő nem egyéniben indult és a saját népszerűsége okán kapta meg a parlamenti képviseletet, a mandátumot, hanem a párt Baranya megyei listáját vezette, tehát az ő eredménye a párt Baranya megyei listájának, a Baranya megyei párttagságnak az eredménye. Az ő egyéni teljesítménye látszott a korábbi választáson, amikor sajnos a Fidesz pécsi jelöltjével…

-…A pécsi polgármesteri választás.

- Pécs polgármesterjelöltjével szemben egy meglehetősen nagyarányú vereséget szenvedett. Azért nem lepett meg önmagában az ő kilépése a frakcióból, mert akárcsak annak idején Szűrös Mátyásnál láttuk, először elkezdi bírálni a pártot, ezt csinálta Szűrös Mátyás, ezt csinálta Szili Katalin is, és nem a párt fórumain, mondjuk nem az elnökségben, amelynek tagja volt, hanem a sajtóban, nyilvánosan más fórumokon. Szűrös Mátyás pontosan ugyanezt tette, aztán egyre többször szavazott másképp, mint a szocialista párt, mint ahogy a frakció ebben megegyezett. Legutóbb a trianoni emléknapról történő megemlékezés során, amire mi azt mondtuk, hogy mi nem veszünk ezen részt, ennek rossz üzenete van a szomszédok felé, az Európai Unió felé. És Szili Katalin tüntetően egymaga bement a parlamentbe és a szocialista frakció helyén, ahol ötvenkilenc hely van, ő ott egymaga ült, demonstrálva az ő különállását. Ezek után azt mondom, hogy sajnálatos, de logikus lépés volt, hogy kilépett a frakcióból. De nem tartom korrekt eljárásnak, hogy a mandátumot nem adja vissza, ehhez ragaszkodik. Értem természetesen, de attól még ez nem korrekt eljárás. És még egyszer hangsúlyozom, aminek vége van, az sokkal inkább Szili Katalin politikai pályája, karrierje, mintsem az MSZP-é.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái