Winkler Gusztáv jelentése
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. október 12. kedd, 04:08
Október 8-án hirtelen megszólalt Winkler Gusztáv geológus, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, aki elmondta, hogy még az 1980-as évek elején, Ajka és Mosonmagyaróvár térségében környezeti vizsgálatokat végzett, aminek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ajkai X. tározó alapozása lehet az oka a mostani szerencsétlenségnek. A terület nagy része mocsaras, réti jellegű talajra épült, de a tározó északi falánál található egy agyagos tömb. Ha a talaj csapadékkal telítődik, akkor a különböző földdarabok különböző mértékben mozdulhatnak el. Winkler hozzátette, hogy „egyetemi óráin már évekkel ezelőtt is elrettentő példaként említette hallgatóinak az ajkai timföldgyár X. tározójának esetét.”
A MAL Zrt. vezetői nem hallottak eddig a Winkler-féle talajkutatásról. A jelenlegi tulajdonosok 1995-ben vásárolták meg az akkori Ajkai Alumíniumipari Kft-t (korábban Magyar Alumínium Tröszt), az után, hogy a magyar állam nem talált külföldi vásárlót. Mielőtt a jelenlegi tulajdonosok aláírták a szerződést, a Polgári Védelem elvégezte a települések veszélyezettségének felmérését, és mindent rendben talált. A Winkler-féle tanulmányról a MAL tulajdonosai sem akkor, sem később nem tudtak, pedig Winkler szerint ő megküldte a Magyar Alumínium Trösztnek (tehát az állami elődnek).
A híradásokból nem világos, hogy Winkler Gusztáv vizsgálati jelentése egyáltalán elérhető-e manapság, de nagyon remélem, hogy a jelentés szerzőjénél az eredeti vagy annak másolata megtalálható, különösen abban az esetben ha „egyetemi óráin már évekkel ezelőtt is elrettentő példaként említette hallgatóinak az ajkai timföldgyár X. tározójának esetét”.
Ma reggel jutott el hozzám egy érdekes hír a Hungarian Spectrum egyik olvasójától, aki személyesen beszélt Winkler Gusztávval. Leveléből kiderül, hogy Winkler még a tároló megépítése előtt végezte a felmérést, valami más környezetvédelmi problémával kapcsolatban. Véleménye szerinte hasonló felmérésre lett volna szükség a tároló felépítése idején, de Winkler nem tudja, hogy volt-e ilyen tanulmány vagy sem.
Mindezek alapján nehéz összerakni a különböző helyekről szerzett információkat. A Figyelő szerint Winkler elküldte a Magyar Alumínium Trösztnek a jelentését, de kollégájának ma reggel azt mondta, nem tudja, hogy a Tröszt végeztetett-e az övéhez hasonló geológiai felmérést. Tehát ha elküldte, akkor valószínűleg a tároló megépítése után küldte el, hiszen honnan tudta volna előre, hogy a tárolót pontosan ide fogják majd valamikor a jövőben építeni.
flickr/christophe dune
Összefoglalva: volt egy geológus, aki valamikor a nyolcvanas évek első felében készített egy felmérést, aminek semmi köze nem volt a jövendőbeli tározóhoz. Ilyen felmérést az akkori állami cégnek is el kellett volna végezni a tározó építése előtt, de nem tudjuk, hogy ilyen tanulmány készült-e vagy sem. Időközben a gyárat privatizálták és a szerződéshez csatolt okmányok szerint „az ajkai erőműi salak-pernyéből (mésztartalma miatt jó kötőképességű) épített (…) töltések a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft., illetve korábban a MÉLYÉPTERV mintavételei, vizsgálatai és számításai szerint biztonsággal megfelelnek a szigorú állékonysági előírásokban meghatározott feltételeknek.” Tolnay Lajos, a MAL elnöke a Figyelőnek azt mondta: „döbbenetes lenne, ha most bennünket tennének felelőssé a katasztrófáért, miközben a létesítményt a cégünknek eladó állami szervezet a vétel során ezt a fontos információt elhallgatta előlünk. Ha tudomásunk van erről, nem használjuk az adott tározót, hanem másikat építünk helyette”.
Ami pedig Winkler vizsgálatának sorsát illeti: mivel a tanulmány valószínűleg a tároló megépítése után került a Tröszthöz, a vezetőség bizonyosan nem törődött sokat az egész dologgal, hiszen addigra a tárolóba valószínűleg már folyt a vörösiszap. Lehet, hogy talán beszéltek egy másik „szakértővel”, aki megnyugtatta őket, hogy Winkler csak aggályoskodik. Eltették valamilyen kartotékba és valószínűleg teljesen elfeledkeztek az egész dologról. Tíz év alatt sok minden történt a Trösztben, biztosan személycserék is. 1995-ben talán már nem is emlékeztek a jelentésre, vagy ha emlékeztek is, úgy gondolták, hogy jelentősége csekély, hiszen a tározó már tíz éve működik, minden probléma nélkül.
Az azért engem még mindig érdekelne, hogy ha Winkler Gusztáv annyira aggódott a tározó sorsa miatt, hogy elrettentő példaként emlegette diákjainak, miért nem hívta fel a tulajdonosok, illetve a hatóságok figyelmét erre a ketyegő bombára?