rss      tw      fb
Keres

Orbán: Európa gyenge, mert megtagadta a munkát és az imádságot, és közönséges történelemhamisítást követ el



Orbán Viktor a Budapesten ülésező Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) pénteki, „Úton egy erősebb Európa felé” című konferenciáján beszélt, majd a tanácskozás szünetében sajtótájékoztatót tartott. (A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja – ma is használt korábbi nevén Kereszténydemokrata Internacionálé – a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. Orbán Viktor ennek a szervezetnek az alelnökségét tartotta meg, amikor tavaly októberben „nem jelöltette magát” az Európai Néppárt alelnöki funkciójára. Lásd erről hírösszefoglalónkat: Orbán: nem jelölteti magát; a szívtudás, a test- és észtudás; a lebeszélés elpusztítja a nemzetet.)



Orbán felszólal – MTI/Koszticsák Szilárd

1. Orbán beszéde a CDI konferenciáján


Orbán megszabta az eurózóna számára a követendő utat


Egyre kisebb vita folyik akörül, hogy az eurózónához tartozó államoknak az euró megtartása érdekében nem elég csupán közös pénzzel rendelkezniük, a közös pénz mögött a lehető leggyorsabban létre kell hozni a bankuniót. Emellett létre kell hozni a közös eurózónás költségvetést és adórendszert, ezt követően pedig azokat a közös, szociális és költségvetési elosztási szabályokat is, „amelyek nélkül egy közös pénzt szinte lehetetlen fenntartani.” Ha ez a folyamat nem megy végbe, akkor az euró nem tartható fenn és nem menthető meg.



Nekünk viszont mozgástér és szabadság kell


A legizgalmasabb kérdés nekünk magyaroknak az lesz a következő időszakban, hogy miközben az eurózóna egyre szorosabban működik majd együtt, marad-e vajon elég mozgástér és szabadság nekünk, hogy akik a saját pénzünket használjuk, a saját gazdaságpolitikánkat folytassuk. „Az a gazdaságpolitika, ami jó az eurózónán belül, nem feltétlenül jó az eurózónán kívül.”



Az erős Európa vajon előttünk van, vagy mögöttünk


A kérdés az, hogy merre található most az erős Európa. Előttünk, vagy mögöttünk? Ere nem könnyű választ adni. Haladni, előre menni öncélúan nem lehet, a haladni szó azt jelenti, hogy valamely kitűzött cél felé megyek. Egy jövőkép felé, amit elgondoltam. „Ha rossz irányba tartunk, akkor a haladás eszméje azt jelenti, hogy forduljunk meg és menjünk vissza a jó útra.”



Európa a rossz úton halad – ez már csak logikailag is kikövetkeztethető


Alig van valaki ma Európában, aki azt gondolná, hogy Európa nem rossz úton halad, hiszen aki válságba került, arról érdemes azt feltételezni, hogy nem arra indult, hiszen nem a válságot álmodta meg jövőképnek. Ha mégis egy válságban találja magát, azt bizonyítja, hogy valahol rossz irányba fordult és letért a helyes útról. Így vagyunk mi most Európában a válsággal.



Minden civilizáció fő erőforrása az értékteremtő munka és az állandóságtudat


Egy civilizációnak két fő erőforrása van, az értékteremtő munka és az állandóságtudat, ami az értékrend stabilitását jelenti. Kell lennie mindig valamilyen kulturális hagyománynak, amiből erőt lehet meríteni.



Imádkozzál és dolgozzál – ez tette naggyá Európát, de Európa mára meghamisította a saját történelmét


Európa védőszentjének, Szent Benedeknek a jelmondata volt: „Ora et labora”, azaz „Imádkozzál és dolgozzál”. Miközben Európa imádkozott és dolgozott, sikerült leraknia a mai modern civilizáció alapjait. Ez a rövid mondat tette naggyá és vezető civilizációvá Európát. Ma oda jutottunk, hogy „Európa meghamisította a saját történelmét”. Új alkotmányából kihagyták a keresztény hagyományokra való utalást, ami nem más, mint egy közönséges történelemhamisítás. Európa nemcsak ezt az erőforrását tagadta meg, hanem a munkát is.



Az EU-ban ma vadásznak a keresztény értékeket emlegető közép-európai politikusokra


Az Európai Unióban „ma vadászat folyik azok ellen az elsősorban közép-európai politikusok ellen, akik a keresztény Európa értékeiről mernek beszélni”.



A munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka


A munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka. Kína, India, Brazília fellendülése saját kulturális hagyományukra és polgáraik munkájára is épül. Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és munkáról lebeszélő, válságba vezető úton akar továbbmenni. Az út elfogyott, nincs hova továbbmenni, csak a szakadékba. Európában ma az számít haladónak, aki megfordul, és megkeresi az elhagyott jó utat, amely a saját múltunkból kiolvasható. Érdemes az alapvető keresztény értékekre építeni; az emberi méltóságra, a szabadságra, a kötelességre. Olyan világot kell megtalálnunk, ahol az érdem a munkából táplálkozik, és ahol becsben tartják a természetes emberi közösségeket, mint például a családot és a nemzetet. Ez vezet az erős Európához. Ők ezeket a gondolatokat tartották szem előtt, amikor az új alkotmányt létrehozták.



A magyar alkotmány az elhagyott jó európai utat keresi


A magyar alkotmány az elhagyott jó európai utat keresi. Világossá teszi, hogy vannak keresztény gyökereink, amelyek értékesek és megőrzendők, megemlíti Szent Istvánt, aki megalapította az államot. Az alaptörvény azt is világossá teszi, hogy nekünk egy nemzeti, így európai kultúránk van, amely érték, meg kell őrizni.
Őszintén fel kell vetni Európában a vezetés kérdését
A politikai korrektség bizonyos témákat veszélyesnek minősít. A vezetés kérdését őszintén fel kell vetni. Meggyőződése, hogy Európa nem lesz erősebb a brüsszeli bürokratáktól, a túlszabályozástól és a személytelen intézményi hatalom növekedésétől. Az emberek kezdeményezőkészségét, a családok szeretetét, erkölcsi, érzelmi biztonságát, a nemzetek megtartóerejét, sokszínűségét és egészséges versengését kell erősíteni.



Nem a monopóliumoknak, bankoknak, a spekulánsoknak kell kedvezni


Nem agyonszabályozásra van szükség; nem a monopóliumoknak, bankoknak, a spekulánsoknak kell kedvezni, hanem ezek veszélyt jelentő kapzsiságát kell megfékezni. A hatalmasokat kell kontrollálni, és nem az igyekvőket kell buta szabályokkal gúzsba kötni.



Európát nem az erős személyiségektől kell megvédeni, mert ők olyanok, mint a programozó matematikusok


Európában ma a személytelenség elhatalmasodásától kell félni, és ezzel szemben kell megvédeni a civilizációnkat, nem pedig az erős személyiségektől és közösségektől. Az intézményi működés olyan, mint egy számítógép. Válság idején nem a számítógépekre hasonlító intézményektől, hanem a programozó matematikusoktól kell várni a megoldást, akik majd újraprogramozzák ezeket az intézményeket. Most attól szenved Európa, hogy nincsenek vezetőink, akik ezeket az intézményeket, mint egyfajta számítógépeket, újraprogramoznák. Erős személyi vezetés, új gondolatok, bátor döntések és elkötelezettség nélkül nem fogunk tudni úrrá lenni a válságon.



Ki kell szabadítani Európát a liberális bizalmatlanság és a szabadjára engedett kapzsiság szorongatásából


Nagyon fontosak a soron következő európai parlamenti választások. Ki kell szabadítani Európát a liberális bizalmatlanság és a szabadjára engedett kapzsiság szorongatásából. Ehhez pedig erős vezetőkre lesz szükség, mert az intézmények ma nem erre vannak.


A rendezvényen a hallgatóság soraiban foglalt helyet mások mellett Schmitt Pál volt államfő, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, több fideszes EP-képviselő és a történelmi egyházak képviselői.


(Forrás: MTI, fidesz.hu)


***


2. A többi felszólaló némileg másként vélekedett: szerintük erős Európára és EU-ra van szükség


Pier Ferdinando Casini, a CDI olasz elnöke
Rendben van, hogy kritika éri Európát például bürokráciája, sok tisztviselője miatt, de „az nem igazságos, ha úgy tekintünk Európára, mintha nélküle is meglennénk”. Nagyon sok országnak – különösen ott, ahol törékeny a gazdasági élet – sokkal súlyosabbak lennének a nehézségei, ha nem létezne az EU.


Franco Frattini, volt olasz külügyminiszter
Európának új jövőképre van szüksége, mert a kontinens továbbra is válságban van. Ennek jegyében teljes körű bankunióra van szükség, és ma még inkább szükség van egy egységes európai hangra: egységes kül- és biztonságpolitikára. Az európaiak sokszor – hibásan – elfeledkeznek arról, hogy az elmúlt időszakban az unió adta a jólétet, a lehetőségeket. Erősebb Európára, erősebb unióra van szükség, ellenkező esetben az Egyesült Államok is inkább Ázsia, a transzpacifikus rendszer felé fordul.


Mario Mauro, olasz védelmi miniszter
Európa ma nem tud megfelelő válaszokat adni polgárainak, ám nem is lehet csodálkozni, hogy a polgárok szkeptikusak, ha a politikusok szintén azok. Egy ilyen helyzetre egy erős, öntudatos Európa lehet a válasz. Fontos az európai külpolitika egységessége.


(A rendezvényen ott volt mások mellett Schmitt Pál volt államfő, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, több fideszes EP-képviselő és a történelmi egyházak képviselői.)



Pier Ferdinando Casini és Orbán Viktor a CDI végrehajtó bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatón, a budapesti Hotel Marriottban – MTI/Koszticsák Szilárd

3. Orbán: a magyar kísérlet lényege – a modern kor nagyon nehéz kihívásaira a hagyományos, keresztény értékrend alapján választ találni


A CDI tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón a következőket mondta:


Az eurózóna országai koordináljanak, nekünk egyre inkább a saját utunkat kell járni


Európában ma mindenhol az a probléma fogalmazódik meg, amely szerint be kellene indítani a növekedést, ám önmagában az üzleti élet erre nem képes, ezért szükség lenne a kormányzatok növekedésbarát politikájára, ugyanakkor a magas adósságok miatt nincs pénzügyi forrás a központi büdzsékben bővülést generálni. Erre a dilemmára az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak – így Magyarországnak is – pedig egy egyre inkább „a saját útjukat járni képes, rugalmas” gazdaságpolitikával kell válaszolniuk.



A magyar recept más – összetevői: minden, amit ők csináltak


A magyar recept más, mint a többieké. A magyar erőforrások: az új tehermegosztás, a devizahitel-terhek csökkentése, a monopóliumok korlátozása, az oktatási rendszer átalakítása, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítése, a keleti kereskedelem fellendítése és az egyoldalú energiafüggőség felszámolása. Ha Magyarország ezeket a „rejtett tartalékokat” jól használja ki, akkor egy forráshiányos költségvetés mellett is képes lehet gazdasági növekedés elérésére.



Nálunk növekedési tendenciák vannak a láthatáron


Idén – „a jó remények szerint” – egy százalék körüli lehet a gazdasági növekedés, jövőre pedig ennek a duplája, és „a jövőben is további növekedési tendenciák vannak a láthatáron”.



A magyar kísérlet lényege a hagyományos, keresztény értékrend alapján választ találni


Magyarország egy olyan kísérletet hajt végre, amellyel a modern kor nagyon nehéz kihívásaira a hagyományos, keresztény értékrend alapján próbált választ találni. „Erről természetesen nagy viták vannak Magyarországon is – itt jól álljuk a sarat –, és persze a keresztényellenes európai erők állandó kereszttüzében is állunk e miatt a kísérletünk miatt.”


4. Pier Ferdinando Casini, a CDI elnöke a sajtótájékoztatón: a magyar kormány jó munkába kezdett


Az internacionálé budapesti ülése a bizalom jelének kifejezése Magyarországnak, ahol „a kormány jó munkába kezdett”.


Európában a recesszióból fakadóan munkahelymegszűnések és életszínvonal-csökkenés van, különösen siralmasak a fiatalok munkanélküliségi adatai. „Azt szeretnénk, hogy Európa (...) más nyelvet beszéljen: ne csak szigorról beszéljen, hanem fejlődésről és növekedésről is.” A magyar fővárosban tartott tanácskozáson egyébként jóváhagytak egy határozatot a lampedusai hajószerencsétlenséggel kapcsolatban, továbbá nemzetközi vizsgálatot sürgettek a kubai ellenzék kiemelkedő alakja, Oswaldo Payá tavalyi halálos balesete ügyében. (Kubai emigráns körökben az terjedt el, hogy az autóbalesetet szándékosan okozták a hatóságok.) Megvitatták emellett Irán és Szíria helyzetét, valamint az arab tavasz eseményeit, ahol „a reményeket az aggodalom váltotta fel”.