Bauer Tamás
- Részletek
- G-7
- 2010. október 18. hétfő, 05:17
Az ítélet már megvan, csak a tényállást keresik
A hír: Balsai István „miniszterelnöki megbízott azt mondta, ha még a hiányzó, elsősorban nemzetbiztonsági dokumentumokat beszerzik, ’a napnál világosabb lesz az, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben is el kell rendelni a nyomozást, és meg kell állapítani a felelősségét’. Közölte: olyan konkrét dokumentum, amely ’fogást’ jelentene Gyurcsány Ferencen, jelenleg nem áll rendelkezésükre. Megállapításukra logikai következtetések alapján jutottak.”
Nem véletlenül jut eszébe a hírt olvasva a Népszabadság honlapján egy kommentelőnek Bacsó Péter filmjének az a jelenete, amikor összekeverik a vádiratot az ítélettel. Balsai Istvánnak – aki, sose felejtsük el, az Antall-kormány igazságügy-minisztereként a Bányai Gábor és Nagy László (Hankiss Elemér támadott tv-elnök munkatársai) ellen indított, és csak az 1994-es kormányváltás miatt félbe szakadt koncepciós eljárást vezényelte – semmi keresnivalója nincs de facto az igazságszolgáltatásban. Elvégre amit most csinál, az olyasmi, amit jogállamban az igazságszolgáltatás csinálhat, országgyűlési képviselő nem. (Akkor sem, ha ezt a hibát Keller László megbízásával a Medgyessy-kormány is elkövette, s akkor sem, ha én akkor az ellen nem tiltakoztam.)
Balsai István megbízása nem titkoltan arra szól, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc perbe fogását és bebörtönzését. Nyomban a választások után kilátásba helyezte ezt a Heti Válasznak adott interjúban Lázár János mint a Fidesz leendő frakcióvezetője. Erre szolgál a Gulyás Gergely által vezetett albizottság is, amelynek létrehozásával a paritásos parlamenti vizsgálóbizottság intézményes garanciáit játssza ki a Fidesz. Ott, bár végig erre törekedtek, nem sikerült olyan nyilatkozatot kapni egyetlen meghallgatott rendőri vezetőtől sem, hogy politikai utasítást kaptak volna a miniszterelnöktől. Balsai azonban tovább gyűjti a papírokat. Mint Bolgár Györgynek adott interjújából megtudtuk, ő nem ügyészség, nem rendőrség, nem börtönparancsnok, „az én feladatom egy országgyűlési képviselő jogosítványait alig meghaladó jogosítványt jelent”, s „logikai következtetések útján” jutott a Gyurcsány felelősségét megállapító következtetésre.
Ez, mint az egész „elszámoltatás”, amelyben összemossák az igazságszolgáltatást a politikai leszámolással, idegen a jogállam normáitól, merőben politikai harc, amely a Fidesz hatalmának tartósításáról szól.
A Fidesz példátlan mértékű választási győzelme 2010 tavaszán és őszén nem vonzó jóléti ígéreteknek volt köszönhető. A Fidesz a kampányban jószerivel semmi számon kérhetőt sem ígért. A jobboldali törzsválasztókon túl is annyira megnőtt támogatottság, hogy az végül is elég lett a kétharmadhoz, a szocialistáktól és szabad demokratáktól való elfordulásnak volt köszönhető, aminek alapja a 2002 és 2006 közötti jóléti politikára épülő életszínvonal-elvárások és a 2006 nyarán elhatározott megszorítások közötti ellentmondás volt. Erre épült a Fidesz kampánya a hazug kormányról és hazug miniszterelnökről, amelyet az őszödi önvád nyilvánosságra kerülése tett milliók számára hitelessé. Ezen a talajon a második Gyurcsány-kormány minden reformpróbálkozását – elsősorban a legfontosabbat, az egészségügyi reformot, de a tandíj bevezetését vagy a vasút szárnyvonalak és kisposták bezárását is – az emberek elleni értelem nélküli kártevésként tudta beállítani. Mindennek első számú felelősévé Gyurcsányt tették.
Ehhez járult hozzá az MSZP körüli korrupciós ügyek – a Zuschlag-ügy, majd a BKV-ügy – hatása és a Fidesz sikeres törekvése, hogy az állam bonyolult ingatlanakcióit – mint a Sukoró-ügyet vagy korábban a kormányzati negyeddel kapcsolatos tranzakciót, vagy egyes államigazgatási ingatlanok értékesítését – felelőtlen, káros, az állam számára eleve veszteséges ügyekként állítsa be. Mindennek összességeként vált egyre hiteltelenebbé a korábbi kormánykoalíció. Ennek alapjául vitathatatlanul a kormány, illetve a kormánypártok súlyos hibái szolgáltak, de e hibákat a Fidesz példátlanul gátlástalan propagandával, a korábbi gazdaságpolitikai felelőtlenség, a reformok és a korrupció hazug összemosásával használta ki.
Az, hogy ezekért a hibákért a szocialisták és a szabad demokraták politikai vereséggel, illetve bukással fizettek, a demokratikus berendezkedés velejárója, s még csak méltánytalannak sem mondható. A Fidesz azonban nem elégszik meg az ellenfeleire mért politikai vereséggel, hanem Orbán Viktor négy évvel ezelőtti legyőzőjét, Gyurcsány Ferencet börtönbe is akarja juttatni, és ezzel semmisíteni meg őt politikailag. Feljelentette őt Balsai István már adathamisításért is, amit még a mai ügyészségnek is el kellett utasítania. Gyurcsányt próbálják büntetőjogilag felelőssé tenni a sukorói ingatlancseréért, a jelek szerint eredménytelenül. A sukorói fejlesztéssel a kormányban Gyurcsány is, Bajnai is foglalkozott, az ingatlancsere feltételezett aránytalansága azonban olyan részlete az ügynek, hogy még ha vád be is bizonyosodik, akkor sem lehet érte őket felelőssé tenni. Maradt ezért a 2006. októberi rendőri fellépés ügye.
A Fidesz a gazdaságpolitikai bírálat és a korrupciós vádak mellett a szabadság és a jogállam ellenségeként is támadta a szocialistákat és személy szerint Gyurcsányt. Annak idején, 2006 őszén még mindenki tudta: a kormányellenes tüntetők támadtak erőszakkal a televíziót védő, illetve a rendet fenntartó rendőrökre 2006 szeptemberében is és októberben is. Az effajta erőszakos tüntetések ellen a rendőrség mindenütt erőszak alkalmazására kényszerül, s ennek során olykor hibákat is elkövet. Előfordult ez Olaszországban is, Franciaországban is, most pedig éppen Németországban váltott ki éles vitát kormánypártok és ellenzék között a pályaudvar-rekonstrukció elleni stuttgarti tömegtüntetéssel szembeni, száznál több tüntetőnek sérülést is okozó rendőri fellépés. Orbán Viktor azonban a történteket úgy állította be, hogy a szocialista kormány „megvereti a saját népét”. Most a Fidesz arra törekszik, hogy a rendőri vezetők büntetőjogi felelősségét állapítsák meg az ügyben, s Gyurcsánynak olyan közvetlen utasításokat tulajdonítson a történetben, amelyek alapján a politikai felelősségen túl rá is kiterjeszthető a büntetőjogi felelősség. Erre szól Balsai megbízása, ezzel teljesedne ki Orbán Viktor bosszúja a 2006-os vereségért.
A magyar jogállamot egész sor csapás érte az elmúlt hónapokban. A jogállam lebontásának első fázisa a plurális közjogi rendszer fékeinek és ellensúlyainak kiküszöbölése, monolit rendszerré való átalakítása volt május és október között, és a jelek szerint teljes sikerrel járt. A második fázis a gazdasági alkotmányosság, amelynek a magánnyugdíjpénztári tagdíjak konfiskálása és a különadók kivetése az első lépései. A harmadik, legsúlyosabb fázis a politikai ellenfél ügyészi-bírói úton történő kiiktatása és politikai megsemmisítése lenne. A kétharmados többség tette lehetővé, hogy a többi hatalmi ágat, köztük az alkotmánybíróságot is a kormány ellenőrzése alá vonják, ennek alapján lehet átalakítani a választási rendszert és véglegesen a Fidesz ellenőrzése alá vonni az ügyészséget: így függ össze az első, a második és harmadik fázis, ha minden Orbán terve szerint működik.
