Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. október 26.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. október 28. csütörtök, 07:50
- Megbeszéljük
Népszavazás és demonstráció
Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformja alelnöke
Bolgár György: - Ma benyújtotta az Országos Választási Bizottságnak (OVB) hitelesítésre azt az országos népi kezdeményezésről szóló aláírásgyűjtési ívet, amelyben az áll, hogy kezdeményezik, az Országgyűlés bocsássa úgynevezett megerősítő népszavazásra az új alkotmányt, még a kihirdetése előtt. Vagyis tudjuk, hogy az Orbán-kormány egyelőre legalábbis nem szeretne erről népszavazást, önök viszont azt mondják, hogy egy ilyen fontos változásra a népnek is igent kellene mondania, de erről az Országgyűlés dönthet, hogy népszavazásra bocsátja-e. Önök pedig aláírást gyűjtenének ennek érdekében. Lát reményt arra, hogy az OVB-n keresztülmegy ez, különösen a mai egyéb események fényében, amelyekre ki fogunk térni?
Molnár Csaba: - Szerintem nagyon komoly esélye van ennek, hiszen egy népi kezdeményezéssel fordultunk az Országos Választási Bizottsághoz. Márpedig népi kezdeményezés esetén nem nagyon van mérlegelése az OVB-nek. Ez inkább a népszavazás esetében fordul elő. Ha néhány nagyon egyszerű törvényi feltételnek megfelelünk, ezek elsősorban formai feltételek, akkor az Országos Választási Bizottságnak ezt át kell engednie. Mi tehát arra számítunk, hogy bármennyire elfoglalta is a Fidesz az OVB-t is, ezt a fontos alkotmányos intézményt, reméljük, hogy 30 nap múlva, amikor az OVB dönteni fog, megkezdhetjük az aláírásgyűjtést. Hiszen talán úgy tűnik, és ezt a ma délutáni események, ahogy ön is mondja, megerősítették, hogy az alkotmányvédelem, az új alkotmány elfogadásának a nép általi megerősítése talán a legfontosabb történetünk most.
- Jó. Tegyük fel, hogy az OVB átengedi a kérdésüket, tegyük fel, hogy önök összegyűjtenek legalább ötvenezer, de akár annál több aláírást, és ezek után az Országgyűlésnek meg kell tárgyalnia az önök népi kezdeményezését, és el kell döntenie, hogy lehetővé teszi-e a népszavazást az új alkotmány megerősítéséről. El tudja képzelni, hogy a kétharmados fideszes-KDNP többség majd azt mondja, hogy ám legyen?
- Nagyon sok érv szól amellett, hogy ennek így kell történnie. Egyrészt azért, mert az ország alaptörvényéről van szó, egy olyan törvényről, az alkotmányról, ami a hétköznapi életünket talán legalapvetőbben befolyásolja. Ez adja meg az alapvető szabályait az egészségügyi rendszernek, a szociális rendszernek, az adórendszernek, az oktatási rendszernek, a közjogi rendszerünknek. Ezért aztán minimumkövetelmény, hogy egy új alkotmány elfogadása esetén ne az Országgyűlés, ne a pártok, ne a Fidesz akarata érvényesüljön kizárólag, hanem a nép is elmondhassa erről a véleményét. Ezért is gondolom, hogy a Fidesz ebben akár még megengedő is lesz, mert egyrészt sokszor tízezer aláírással bizonyítani lehet számára, hogy a magyar nép ezt szeretné. Márpedig emlékszünk a vizitdíjról szóló népszavazásra, ott még a Fidesz azzal érvelt, hogy meg kell adni a népnek a lehetőséget arra, hogy a legfontosabb őt érintő ügyekben népszavazhasson. A másik érv még fontosabb ennél. Amikor 1997-ben az MSZP-SZDSZ kétharmados többségének idején alkotmányozási folyamat volt – ami egyébként a mostanitól eltér, mert az egy konszenzusos alkotmányozási folyamat volt, az akkori kormánypártok nem éltek vissza kétharmados fölényükkel –, akkor egy egyhangúlag meghozott országgyűlési határozat mondta ki azt, hogy a jövőben megalkotandó új alkotmányról megerősítő népszavazást kell tartani. Ezt akkor a Fidesz is támogatta. Én nagyon bízom benne, hogy pusztán azért, mert akkor a Fidesz ellenzékben volt, most pedig kormányra került, a véleménye nem változott meg. Ők akkor még azt mondták, hogy ebben az ügyben a népnek kell döntenie. Mi is ezt mondtuk. Remélem, hogy ebben nem változott senkinek a véleménye, de ha más nem, akkor sok-sok aláírással, sok ezer, tízezer aláírással arra fogjuk késztetni az Országgyűlést, hogy ezt ne tudja lesöpörni az asztaláról.
- Ha már említette a Horn-Kuncze időket, amikor az MSZP-nek és az SZDSZ-nek több mint kétharmada volt, és mégsem fogadott el új alkotmányt, bár meglett volna rá a törvényes lehetősége, azt is tegyük hozzá, hogy annak idején az Alkotmánybíróság a Bokros-csomag számos intézkedését megsemmisítette és annak idején nem jutott senkinek az eszébe, hogy gyorsan megváltoztassa az alkotmányt, hogy az Alkotmánybíróság ne tehesse ezt meg. Ma pedig éppen ennek vagyunk tanúi. Lázár János bejelentette, amit bejelentett. Sőt, egy másik MSZP-s kezdeményezés alól is, úgy látszik, hogy kihúzza a szőnyeget, mert azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság ne dönthessen olyan kérdésekben, amelyekben népszavazást nem lehet kiírni. Ilyenek például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, de ezt kiegészítenék a járulékokkal. Ugye a magánnyugdíjpénztári ügyben az MSZP népszavazást szeretne elérni, de ezek szerint már alkotmányos lehetősége sem lesz rá.
- Nagyon jól fogalmazott. Eszünk ágában sem lett volna soha, semelyik kormányzásunk idején azért csorbítani és csonkítani az Alkotmánybíróság jogi lehetőségeit, mert úgy döntött, ahogy nekünk, baloldali politikusoknak nem tetszik. Ilyen az alkotmányos működése egy országnak, fékek és egyensúlyok vannak beépítve. Az Alkotmánybíróságnak az a dolga, hogy ellenőrizze, kontrollálja, és ha szükséges, akkor korrigálja a politikusok, az Országgyűlés döntését. Az, ami ma történt, Lázár János bejelentése, amire ön is utalt, szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy a legdurvább támadás az elmúlt 20 évben a magyar demokratikus intézményrendszer ellen. Egy igazi elvakult hatalmi gőgről van szó, mert azt üzenik ezzel Magyarországnak, hogy vagy egyetértesz a kormánnyal, vagy ha nem értesz vele egyet, akkor valamilyen büntetés fog téged nagyon gyorsan megtalálni. Az elmúlt hat hónapban az alkotmányos intézményeket sorra foglalta el a Fidesz, gondoljunk csak az Állami Számvevőszékre vagy a köztársasági elnök hivatalára. Tulajdonképpen már csak két lehetősége maradt az alkotmányvédőknek, a demokrácia híveinek arra, hogy megpróbálják megőrizni a demokratikus működési rendet az országban, ez, amit ön is mondott, hogy vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhattunk, vagy pedig a néphez fordulhattunk népszavazást kezdeményezve. Amit most Lázár János benyújtott, ezt a két utolsó alkotmányos lehetőséget tette tönkre, hiszen ha ezt elfogadja a parlament, akkor már nem lehet ezentúl fontos kérdésekben az Alkotmánybírósághoz fordulni, és igazán fontos ügyekben pedig népszavazást sem lehet kezdeményezni. Én azt gondolom, hogy lassan nincs más lehetőség már Magyarországon, mint hogy a demonstráció erejével mondjuk meg a kormánynak, hogy nem tehet meg mindent a magyar demokratikus intézményrendszer ellen.
- Van erre szándék és erő?
- Szándék biztos hogy van. Én azt gondolom, hogy erőnk is van erre, bár kétségkívül össze kell gyűjtenünk minden erőnket. Mi azt tervezzük, hogy valamikor a következő egy-két hétben, hiszen Lázár János azt mondta, hogy két héten belül szeretnék elfogadtatni az alkotmánymódosítást. Tehát, hogy egy-két héten belül kezdeményezünk egy nagyon jelentős Alkotmánybíróságot védő demonstrációt itt Budapesten, mert azt gondoljuk, hogy ez az egész magyar demokratikus oldalnak és a magyar demokráciának az érdeke. Itt már félre kell tenni a vitákat és a konfliktusokat, nem lehetnek viták MSZP-s és MSZP-s között ebben az ügyben, nem lehetnek viták a baloldalon belül, de én még azt gondolom, hogy a Fideszen túli világ képviselőinek is félre kell tenni a nézeteltéréseiket és a vitáikat. Most már egyetlenegy feladatunk van, a szabad demokratikus Magyarország intézményrendszerének a megőrzése. Ebben pedig csak egyetlenegy módszer segít, hogy ha összefogunk és félretesszük a vitáinkat.
