Nehéz rá szavakat találni
- Részletek
- 2014. január 31. péntek, 05:57
- Jobbágy Tibor
A tizenegyedik éve működő Magyar Szociális Fórum megdöbbentő adatokkal szolgált: 2010 telétől mostanáig, vagyis a második Orbán-kormány idején, Magyarországon több mint 1100 (!) embertársunk szenvedett fagyhalált.
De miért nem tudunk erről? Az ok olyan egyszerű, amilyen elképesztő és botrányos: „Döbbenten tapasztaljuk, hogy az állami szerkesztőségeknek megtiltották, hogy foglalkozzanak a fagyhalál-esetek számának és összetételének alakulásával. Minden erőfeszítésünk ellenére nem oldották fel a cenzúrát” – olvashatjuk az MSZF híradásában.
Felfoghatatlan? Érthetetlen? Mindjárt érthetőbbé válik, ha belegondolunk, hogyan oldotta meg a hajléktalankérdést Tarlós István főpolgármester. A frekventált közterületeken megtiltotta az „életvitelszerű tartózkodást”, magyarul száműzte onnan őket. Ebbe a mentalitásba jól beleillik a hírek elhallgatása. Hiszen amit nem látunk, amiről nem olvasunk, vagyis amiről nincs tudomásunk, az nincs is.
Az embertelenséggel párosuló cinizmus ennél szemléletesebben, kézzelfoghatóbban nem is tudna megnyilvánulni! Emlékezzünk Orbán 2011-es üzenetére, amelyet egy olyan tél után mondott, amikor több mint négyszázan lelték halálukat kihűlés következtében: „Senkit sem hagyunk az út szélén.” Akkor éppen a már abban az időben lehetetlen helyzetbe került lakáshitelesek megmentéséről beszélt. Ezzel a megmentéssel azóta is adós maradt. Eltekintve a leggazdagabbaktól, akiknek lehetővé tette, hogy forintra váltsák és kifizessék devizahiteles tartozásukat. A többségen azonban mindez ideig, vagyis gyakorlatilag a kormányzati ciklus végéig nem sikerült segíteni. Vajon közülük hányan voltak a fent említett áldozatok között?
De valóban nem hagytak senkit az út szélén: ha megfagyott, elszállították. És még mondja valaki, hogy nem teljesült Orbán ígérete!
