Évértékelő




...és ki gondolta volna 2010-ben, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves Klára asszony, tisztelt Makray Katica, hogy pont Magyarország lesz az az ország, ahol felszámolják a fékek és egyensúlyok rendszerét; ahol egy alaptörvénynek nevezett jogi tákolmányt kényszerítenek az országra; ahol egy nádpálcával hadonászó kollégiumi nevelőtanárra bízzák a magyar oktatás egészét; ahol gond nélkül lopják és herdálják el polgárok millióinak nyugdíjas éveikre félretett pénzét; ahol színházakat löknek oda a szélsőjobbnak; ahol állami hivatalok a jogerős bírósági ítéletekkel szembe menve próbálnak megfojtani ellenzéki rádiót; ahol egy vak komondoros garázda képviselő lehet; ahol egy lopott doktorival pöffeszkedő pojácát kell ünnepelnünk; ahol gyanús pénzekből gazdálkodó álcivilek menetelnek a békéért Moszkvába; ahol úgy alakítják a választási törvényt, hogy az ellenzéknek szinte esélye se maradjon; ahol egy valamikor normálisnak látszó színházi ember delirál arról, hogy nyílik a pitypang; ahonnan négy év alatt kitántorog félmillió emberünk; ahol a miniszterelnök futballstadiont, repülőteret, kisvasutat álmodik a háza mellé; ahol sikerül recesszióba taszítani a gazdaságot; ahol sikerül 310 forint fölé tornázni az euró árfolyamát; ahol teljes iparágakat, földeket, trafikokat lehet összelopni; ahol az ország tisztességét beáldozzák egy baltás gyilkosért; ahol visszamenőleges hatályú törvénykezéssel tesznek tönkre és aláznak meg embereket; ahol 27 százalékra emelkedik az áfa...


Tényleg, ki gondolta volna?