rss      tw      fb
Keres

Rákosi elvtárs a búzatáblában




Ahogy fogta a kalászt, abból látszott, hogy zavarja a búzaföld.


Most Orbán pajtás fogta a csavarkulcsot, és húzta-húzta, jól elzárta, de az is lehet, hogy nyitotta.


A vezetéket.


Felavatta a nem működő kampányvezetéket.


Felavatja az általa leállított, akadályozott új metrót is.


Minden napra jut egy avatás.


Fényes jövő vár ránk, csak folytathassa.


Lehetőleg kétharmaddal.


Nem vitázik, mert megállapította, hogy nincs kormányzóképes erő, rajta kívül.


Mert csak belerúgnának.


Szó nincs arról, hogy kormányzása eredményeit demokratikus vitában megvédje. Bebizonyítsa a választók legszélesebb tömegeinek, hogy ország vezetése felemel bennünket. Mindannyiunk miniszterelnökeként, érvek és tények ellen érveket és tényeket állítva meggyőzzön. Valamennyiünket, nemcsak a benne vallásosan hívőket és a kiváltságosait.


Program nincs, legyen elég annyi, hogy folytatni akarja, finomabban szeretné. Egy programmal csak a baj van. Bírálhatják a realitását, számon kérhetik a betartását. Amit meg tényleg tenni akar, az nem írható le előre.


Egyébként 2010 bebizonyította, hogy program nélkül is lehet győzni.


Csak a tömegeket meg kell dolgozni, minden áron, minden módon, azt kell elmondani, amit hallani szeretnek. Ellenségekről, erőről, harcról és győzelemről kell szólni. És kell egy kis osztogatás, rezsicsökkentés. Ha nyer, úgyis behozza másként a kieső pénzt.


Kerülni kell az elvont fogalmakat, mint demokrácia, társadalmi igazságosság, szolidaritás.


Lehet, hogy igaza van? Mármint a saját hatalma szempontjából.


Lehet, hogy így fog győzni? Lehet, hogy a kétségbeejtő tények ellenére mi, átlagemberek, tömegesen elhisszük a tündérmeséit csodálatos jelenünkről és káprázatos jövőnkről?


Lehet, hogy szolgákként akarunk álmodni?


Lehet, hogy nem akarunk szabadon élni?