4-es metró: Demszky perei a 4-es metróért

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2014. március 29. szombat, 05:38

(mzs)

2009. december 19-én Voltak, lesznek című egykor volt rovatunkban, amelyben a 2010-es választás örömére dátum szerint összegyűjtöttünk néhány emléket Orbán első kormányzásának idejéből (mintegy jelezve, hogy ha nyernek, akkor is maradnak, akik voltak), áttekintés adtunk Demszky Gábor főpolgármesternek a 4-es metróért indított pereiről. A december 19-ei apropót az adta, hogy 2001. december 19-én Orbán Viktor szokásos heti interjújában ismét beszélt a 4-es metróról, amelyet 1998. november 8-án mondott fel: ekkor született az a kormánydöntés, amely érvénytelenítette az 1998-as metróépítési támogatásról szóló MSZP–SZDSZ-kormányhatározatot. Az alábbiakban újraközöljük akkori összeállításunkat, a végén a 2002-es önkormányzati választási kampány egyik ígéretével, amikor is Schmitt Pál, a Fidesz akkori főpolgármester-jelöltje már 5-ös és 6-os metróvonalról is beszélt. (A 4-es metró történetéről lásd még az MTI összeállítását és a Magyar Narancs írását: A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története.)

8 éve, ezen a napon…

…Orbán Viktor a metró-perről beszél

2001. december 19.
Orbán-interjú a Reggeli Krónikában

Hollós János: A hét legfontosabb híre, hogy a köztársasági elnök kitűzte a választások időpontját - ez április hetedike. A kormánynak van-e valami teendője, illetve most, hogy már tudják, mikor lesznek a választások, kell-e visszafognia magát a kormánynak az elkövetkezendő hónapokban, mondjuk a költekezésben?
[…]
Az élet ugyanúgy megy tovább. Az egy kérdés, hogy a kormány tagjai, maga a miniszterelnök melyik időpontban sorolja hátrább a kormányzati teendőket, vagy akár hagy is fel azokkal, és helyezi előtérbe, vagy összpontosít kizárólag a választásokra. Én szeretném ezt azért minél később megtenni, és ameddig csak lehet, addig inkább az ország ügyes-bajos dolgaival foglalkozni. Nem jó az, hogyha túl hosszú ideig kampánnyal van elfoglalva az ország kormánya.

Hollós János: A hét egyik fontos eseménye volt, hogy a főváros, úgy tűnik, végleg elvesztette a metrópert, a Legfelsőbb Bíróság elutasította a felülvizsgálati kérelmet, és ugyanakkor most már a kormányszakértők is azt mondják, hogy olimpia nem lehet négyes metró nélkül. Most akkor mi lesz?

Orbán Viktor: Szerintem a metrópert a főváros megnyerte. Lehet, hogy a fővárosi önkormányzat elvesztette, de a főváros, a budapesti polgárok a pert megnyerték. Ugyanis nem egy korábbi kormány által, egyébként távozása előtti utolsó pillanatokban megkötött rossz, végiggondolatlan, meggyőződésem szerint kedvezőtlen pénzügyi föltételei mellett kell a beruházást megvalósítani, hanem most már szabadon, kötöttségek nélkül, csak a józan ész és a közös érdekek alapján hozhatunk döntést a metró megépítéséről. Szerintem a főváros nyert, a fővárosi polgárok nyertek. Sokkal hamarabb lesz metró így, mintha a korábbi döntés alapján a megelőző időszak vitáit folytatva, építkezés helyett veszekedéssel, és veszekedéssel lassított építkezéssel használtuk volna ki az időt. Most azonban arra van mód, hogy leüljünk, a kormány egyébként ilyen terveket már korábban is kidolgozott, és az egész főváros közlekedési helyzetét áttekintve, a négyes metróról is, immáron értelmesebb pénzügyi föltételek mellett, a polgárok igényeit jobban kielégítő, a természeti kincseket jobban védő, másik útvonalon tervezzük meg a metrót, illetve hogy a négyes metró mellett még más metrókról is megkezdődjenek a tárgyalások. Ugyanis Rákos irányában is szükségünk van egy újabb metróvonalra.”

És az előzmények

1998. március 19.
A Horn-kormány elfogadta a 4-es metró Etele tér és Baross tér közötti szakaszának megépítésére vonatkozó tervet.

1998. június 6.
A Fidesz X. kongresszusa felhatalmazza Orbán Viktor elnököt, hogy többségi kormányt alakítson, és koalíciós szerződést kössön a Magyar Demokrata Fórummal és a Független Kisgazdapárttal.
Július 8-án Orbán Viktor vezetésével megalakult Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormány.

1998. november 4.
A Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője felhívja a figyelmet arra, hogy jövő évi költségvetésben nem szerepel a budapesti négyes metró építésére előirányzott hárommilliárdos támogatás.

1998. november 5.
A kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a 4-es metróvonal megépítésében, mert túl magasnak tartja annak 160 milliárd forintra becsült költségét. A fővárossal kötött megállapodást Járai Zsigmond pénzügyminiszter azonnali hatállyal felmondja. Demszky Gábor későbbi bírósági tanúvallomása szerint csak a sajtóból értesült a kormány szándékáról.

1998. november 8.
Budapest gazdagabb, mint az ország más részei, építse meg saját bevételeiből a 4-es metrót! - jelentette ki A Hét című televíziós műsorban Orbán Viktor a metró építkezésben betöltött kormányzati szerepvállalás visszavonása miatt kirobbant vitára reagálva.

1998. november 13.
Demszky bejelenti, hogy a főváros beperli az államot.

1999. június.
Megszületik az első jogerős ítélet, amely jogszerűtlennek mondta ki a szerződés felmondását, vagyis továbbra is érvényesnek tartotta a beruházásra vonatkozó kormány-főváros megállapodást. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa azonban később úgy döntött: a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor úgy fogalmazott, hogy az államnak 1999 decemberében ki kellett volna fizetnie az első részletet.

2000. április 11.
A Legfelsőbb Bíróság az állam által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével lezárta a fővárosi önkormányzat és a magyar állam között zajló, a négyes metróról szóló egyik pert: kimondta, hogy érvényes a metrószerződés. A mostani, úgynevezett megállapítási pernek ezzel vége, továbbra is zajlik viszont a főváros által kezdeményezett másik eljárás, amely az állam elmarasztalását indítványozza, s arra irányul, hogy a költségvetés fizessen az önkormányzatnak a négyes metró megépítéséhez.
Korábban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében már kimondta, hogy a magyar államnak a Dél-Buda–Rákospalota között tervezett 4-es metró megépítésére vonatkozó szerződést nem állt jogában egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondani, így a felek között létrejött jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás továbbra is érvényben van.

2000. szeptember 1.
A kormány nem támogatja a 4-es metró építését. Orbán Viktor ismét úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem támogatja a budapesti 4-es metró építését – hangzott el az m1 televízió péntek esti híradójában azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön hozzájárulását adta a 4-es metró négy mélyállomása építésének megkezdéséhez és a felettük lévő utak, terek felújításához. „A döntéstől függetlenül többletforrásokat teremteni nem tudunk, hiszen akkor nem lenne szekszárdi víz, nem lenne autópálya, akkor nem lenne pedagógus-béremelés, nem lenne nyugdíjemelés és így tovább” – mondta Orbán Viktor a híradóban.

2000. szeptember 29.
A Fővárosi Bíróság első fokon arra kötelezte a magyar államot képviselő pénzügyminisztert, hogy 15 napon belül fizessen ki 26,5 milliárd forintot a fővárosnak. A főváros további, mintegy 70 milliárd forintos követeléséről viszont a bíróság úgy vélekedett, ennek határideje még nem járt le, ezért erre vonatkozólag a pert megszüntette. Ezt a pénzt a főváros újabb perben követelheti. Az ítélet nem jogerős, a Pénzügyminisztérium fellebbez.

2001. április 6.
A Legfelsőbb Bíróság a metró-perben kihirdetetett jogerős ítéletével elutasította a felperes Fővárosi Önkormányzat keresetét, így az alperes magyar államnak nem kell megfizetnie a 100 milliárd forint nagyságrendű követelést. A bíróság döntése szerint az 1998. április 7-én a kormány és a főváros között kötött, a Dél-Buda–Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló szerződés nem kötelezi az államot, mert arról az Országgyűlésnek külön törvényben kellett volna határoznia. Varga Mihály pénzügyminiszter precedens értékűnek nevezte az állam és a Fővárosi Önkormányzat között a metró-perben született pénteki legfelsőbb bírósági döntést. Demszky, akit az ítélet meglepett, úgy nyilatkozott: a döntés teljes mértékben ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy bírósági verdikttel, és azt jelenti, hogy az államot nem köti az előzetesen elfogadott szerződés.

2001. május 11.
A főpolgármester úgy dönt, felülvizsgálati kérelemmel él a Legfelsőbb Bíróságnál, miután a bíróság jogerős ítéletében a kormánynak adott igazat a 4-es metró kiépítésének költségmegosztásával kapcsolatban.

2001. december 4.
A Legfelsőbb Bíróság metró-perrel kapcsolatos ítéletének várható kihirdetése előtt két órával, szerdán délelőtt Demszky Gábor közjegyzői letétbe helyezi a Városházán az általa várt határozatot. Erről a főpolgármester tájékoztatta kedden délután az MTI-t. Elmondta, elfogadhatatlannak tartja azt, hogy még az ítélethirdetés előtt egyesek befolyásolni kívánják a bíróság döntését. A főpolgármester példaként említette a Magyar Nemzet című lapban ez ügyben, Jaszovszky László nyugalmazott tanácsvezető bíró tollából hétfőn megjelent, A felülvizsgálati kérelemnek nincs törvényes alapja című írást, illetve azt, amit szerinte az előző bírósági ítélethirdetés előtt „Jaszovszky bíró csinált”, nevezetesen, hogy „előzetesen a bíróság ítéletét befolyásolni kívánja”.

2001. december 12.
Végérvényesen is pont került a főváros és a kormány közt 1998 novembere óta zajló metróperre. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis helyben hagyta korábbi jogerős ítéletét, amely szerint a kormány nem kötelezhető az 1998 áprilisában kötött metrószerződés végrehajtására. A kormányzatot, a jelenlegi politikai kurzust, valamint Orbán Viktort és nem a magyar igazságszolgáltatást tartja felelősnek Demszky Gábor főpolgármester a metróperben szerdán kihirdetett, s a főváros számára előnytelen legfelsőbb bírósági felülvizsgálati döntést kommentálva. – Feltételezem, hogy a kormány és a Fidesz vezérkara megpróbált befolyást gyakorolni a Legfelsőbb Bíróságra döntésének meghozatala előtt – mondta Demszky. – Mindvégig bíztam abban, hogy a bíróság ellent tud állni a befolyásolási szándéknak, s a politikai nyomástól függetlenül, pártatlanul fog dönteni a perben. Demszky szerint ha törvényesség és jogállam lenne, akkor a bíróság helyt adott volna a főváros kérelmének, s így négy év múlva már a 4-es metrón utazhatnának az emberek. A főpolgármester leszögezte: ez az ítélet azt mondja ki, hogy a kormánnyal kötött magánjogi szerződések végrehajtását nem lehet kikényszeríteni, s ez intő jel lehet mindenki számára a jövőre nézve.

2002. június 3.
Schmitt Pál három metróvonalat építene
Nem bízná Budapest fejlődését a tőkére Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki hétfőn bejelentette: 14 közéleti személy kérésére ringbe száll a főpolgármesteri posztért. Schmitt állítja: a Fidesz éppúgy megkereste felkérésével, mint az MSZP, de ő csak a civilek kérésére vállalta a jelöltséget. Mostantól azonban bárkinek a támogatását szívesen fogadja. A sportdiplomata ambiciózus tervei közt szerepel a 4-es metró megépítése mellett az 5-ös és a 6-os számú vonalak mielőbbi elkészítése is.