UdvariasságUdvariasság

• Nyomtatás

Részletek

2014. április 10. csütörtök, 06:19

Tősér István

Hétfői hír volt, hogy a Mazsihisz táviratban gratulált Orbán Viktornak a fényes, bár sötét jövőt sejtető választási sikeréhez, ami eleve kódolva volt a megbuherált törvényben. Kedden pedig jött a hír, hogy a német megszállás emlékművének építkezési munkálatai megkezdődtek. Ez a két hír egymás mellett éles kontraszt. Ugyanis a Mazsihisz kérte a kormányt, hogy gondolják meg az „emlékmű” felállítását, ami nem azt jelképezi, amire az alkotó gondol, hanem sokkal inkább a Horthy-éra szerecsenmosdatása – ami ezzel a rapid munkakezdéssel a cinizmus csimborasszója.

Nem akarok én keseregni a választási eredményen, csak éppen felteszem a kérdést a nem szavazó, közel 3,2 millió polgártársamnak. Ti egyetértetek ezzel az „emlékműállítással”? Kizárt, hogy ennyi embernek ne legyen lelkiismeret-furdalása a holokausztban való aktív magyar csendőrségi serénység miatt. Ami még az akkori német hatalmat is meglepte. Nem szeretem a történelmi párhuzamokat, mivel eleve történelmietlenek, de az 1956-ban szovjeteket behívók és a Horthy Miklósnak, és nem Szálasinak felesküdött csendőrség szolgálatkészsége egyaránt a túlbuzgóság látszatát kelti. Nos, ezért döbbentett meg a Mazsihisz gratulációja, ami normális, demokratikus országban illendő lenne, de minálunk ennek nincs helye a gyalázatos kétszínűség miatt.

Ha netalán Fideszék hiányolják a gratulációkat, akkor Orbán Viktor járjon elöl példával, és küldjön minden egyes szavazástól távolmaradó honfitársunknak köszönetteljes gratuláló levelet. A levélküldésben már van gyakorlata. És távol áll tőlem, hogy csak a távolmaradókat okoljam a kormányváltás meghiúsulásáért. De azért ne várjanak tőlem udvarias gratulációt a passzivitásukért.