Action française és Magyar akció
- Részletek
- 2014. máj. 24. szombat, 07:30
- Ludassy Mária
Ludassy Mária alábbi beszéde május 23-án, pénteken hangzott el a Szabadság téren, az Orbán-féle emlékmű elleni demonstráció hatodik hetében.
Ludassy Mária - forrás: Facebook
Nem igazi utcai szónoklattal készültem: az én szavaim hatására nem csak egy Bastille lerombolása valószínűtlen, de még e mögöttem álló esztétikai környezetszennyezés megsemmisítése is. Műfajom inkább az egyetemi előadás vagy még inkább egy szerény lábjegyzet a 13-i nagysikerű akadémiai ülésszakhoz; leginkább Ormos Máriához tudnék kapcsolódni, a fasizmus francia formájának bemutatásával. Ami azonban nálunk nagyon nem nemzetidegen dolog: a népi írók, Szabó Dezsővel az élen, Charles Maurras-tól tanulták a politikai antiszemitizmus és tekintélyelvű antiliberalizmus témáit, és az sem véletlen, hogy sok idézet Orbán Viktor szónoki fordulatait idézi. A miniszterelnök úr szellemi forrása azonban közvetlenül Molnár Tamás ultrakonzervatív eszmetörténész, akinek munkásságát egy vadonatúj intézet kutatja (a megszűnő Lukács archívum helyett), és aki egyik utolsó írásában arról panaszkodik, hogy az angolszász konzervatívok visszautasítják a francia ultranacionalisták, Charles Maurras és az Action francaise eszméit. Talán csak az vigasztalhatta, hogy hazájában annál nagyobb megértéssel fogadta az első Orbán-kormány ezen eszméket, sőt még azt is elfogadta tőle, hogy a francia köztársaság Szabadság, Egyelőség, Testvériség jelszava helyébe a nácikkal kollaboráns Vichy állam jelszavát kell tenni: MUNKA, HAZA, CSALÁD.
Charles Maurras (balra), 1923 – Wikipedia
Maurras a Dreyfus per idején debütált politikai publicistaként – addig jobbára erotikus regényeket írt –, tőle származik a KÉT FRANCIAORSZÁG máig nagyhatású elmélete: „Az egyik oldalon áll az igazi Franciaország, a Hadsereg és az Egyház tekintélye, a másik oldalon a demokratikus köztársaság, a liberálisok és a zsidók uralma.” A pacifizmus és a humanizmus hamis ideáljai ez utóbbiakat szolgálják, míg az integrális nacionalizmus – ez Maurras terminológiai találmánya – a „Franciaország a franciáké” jelszó ihletője. „Nem a béke, hanem a háború századának küszöbén állunk. Nem a kozmopolitizmus kora következik, hanem a rivális nacionalizmusok világuralmáé.” A „NE ÖLJ!” parancsolata viszont a zsidó világuralmat készíti elő: „A kantiánus örök béke kulcsa a Tőzsde széfjében van elrejtve.”
„Az emberi jogok védelme hazaárulás” – e tétel igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint a Dreyfus ártatlanságát hangsúlyozó jogvédők nemzetellenes tevékenysége, ám „az igaz franciák milliói a nemzeti megmaradás egészséges ösztönével eltiporják a Dreyfus-pártiakat”. És a tények éppúgy nem számítanak, mint a törvények tisztelete: a hadsereg tekintélyének megóvása nemzeti érdek, a formális-jogi igazság követelése nemzetárulás: „A nemzeti nevelés, a nemzeti hagyomány mind-mind mozgósítható kell legyen e kollektív őrület ellenében, mely bűnösebb, mint magának az árulónak a bűne. Amikor bizonyossá vált a per felülbírálásának szörnyű szerencsétlensége, úgy éreztem, meg kell írnom, hogy ha Dreyfus véletlenül ártatlannak bizonyulna, akkor ki kell nevezni Franciaország marsalljának, de akár ártatlan, akár bűnös, agyon kell lövetni mindenkit, mint hazaárulót és a nemzet ellenségét, aki szót emelt ártatlansága mellett.”
Maurras és az Action francaise szerint a zsidó világuralom fő támasza az „Emberi jogok” elmélete, melynek nevében felülbírálják a nemzeti törvényhozásokat, nemzeti alaptörvényeket, meggyengítik a nemzetek szellemi összetartozását egy „humanitárius halandzsa” bomlasztó erejével. „Az antiszemitizmus az a szellemi rendszer, mely a legegyértelműbben, a leghatározottabban és a legáltalánosabban szembeszáll az Emberi Jogok Nyilatkozatának rendszerével.” Elveti a német nácizmus „biológiai antiszemitizmusát”: nem „a zsidó orr formájából” kiindulva kell kritizálni a zsidók gazdasági és politikai térnyerését, hanem a jogegyenlőség elvi elvetésével. „A zsidókérdést nyugodt méltósággal kell kezelnünk. Csakis a nemzeti függetlenség és a társadalmi rend szempontjait szabad figyelembe vennünk. A zsidó, akár nagyhatalmú bankár, akár felforgató forradalmár, a zsidó világbirodalmat építi. A zsidók a nemzetek testvériségét hirdetik, hogy lefegyverezzék a nemzeteket.”
A zsidóság és a liberalizmus szinonimaként kezelése is Charles Maurras felfedezése: „A liberalizmus Franciaországban egyfajta vallás, amely a protestáns lelkiismereti lázadásból született, s amelyet a zsidók által finanszírozott szabadkőművesség propagál, a liberalizmus a francia nemzet ellen szövetkezett idegen erők terméke.” Maurras „katolikusnak, de nem kereszténynek” vallotta magát, mivel ez utóbbi felölelné a keresztény karitász számára elfogadhatatlan fogalmát, meg az Ótestamentumot, ami egy rendes antiszemita számára tiltott olvasmány. Különben is: „Mit érdekel minket, francia nacionalistákat, amit három obskurus zsidó írt egy negyedikről?!” – azaz az Evangéliumok tanítása sem mérvadó. A jelszavuk: „merjünk barbárok lenni!”
Forrás: Népszava/Vajda József
Meggyőződésem, hogy a mai kormányzat szellemiségének forrásvidéke nem a német náci ideológia, hanem a francia fasizmus eszmeisége környékén keresendő: ebbe belefér a „biológiai rasszizmus” kritikája és a mögöttes mű által sugallt németellenesség, amely zsidózó népi íróinktól sem állt távol. Talán nehezebben bizonyítható, hogy a masszív antiliberális retorika mögött egy Maurras típusú antiszemitizmus húzódik meg, bár mindnyájan tudjuk, hogy mit jelent az „idegenszívűség/szerűség” fordulata. Ahogy azt is mindnyájan érezzük, hogy ez az emlékmű az áldozatok megalázását – ha nem megfélemlítését – szolgálja, de azt csak Isten tudja, hogy milyen motívumból. Mindenképpen meg kell akadályoznunk ezt a magyar akciót, akár az Action française ihlette, akár nem. Akkor is, ha ezzel a lehetetlent akarjuk.
A szerk. megj.: Két információ
Az első: szombaton, az európai választás előtti napon az emlékmű ellen tüntetők egésznapos „kihelyezett" demonstrációt tartanak az Magyar Tudományos Akadémia előtt (azért ott, mert Rogán Antal önkormányzata egész hétvégére lefoglalta a Szabadság teret és a Belváros nagy részét). Délelőtt 11 órától az „Európában maradni” című rendezvényen a demokratikus ellenzéki pártok képviselői szólalnak fel (Bokros Lajos, Gyurcsány Ferenc, Horváth Csaba, Popper Gábor, Szabó Tímea), este pedig Freedom Partyt rendeznek, amelyet Fischer Ádám karmester nyit meg.
A második: a Szabadság téri emlékmű megítélése pártpreferencia szerint – emlékeztető az európai választás előtti napon.
Ludassy Mária filozófus
Publikációs jegyzéke
