Halmozottan illegitim
- Részletek
- 2014. június 03. kedd, 07:16
- Bauer Tamás
A Fidesz 2011-ben alkotott választási törvénye már a korábbinál is erősebben többségi elvűvé tette a magyar választási rendszert olyan helyzetben, amikor az új Egységes Párttal erősen tagolt ellenzék áll szemben. Ez a törvény késztette összefogásra, közös jelöltek és közös lista állítására a Fidesszel szemben álló demokratikus pártokat, ez a törvény biztosított újra kétharmados többséget a Fidesznek, miközben ezúttal csak a választók 45 százaléka támogatta. Kiegészítette ezt az új választási eljárási törvény, amely akadályozza a pártok választási kampányát, miközben korlátlan teret enged a kormány politikai kampányának a választási kampány idején is. Ott volt a háttérben az orbáni médiaszabályozás, amely gyakorlatilag elzárja a választók többségét az ellenzék politikai üzeneteitől. Mindezek a törvények a kétharmados Fidesz-többség alkotásai, az ellenzék akárcsak egy részének egyetértése nélkül, ami ellentétes az 1989–90-ben kialakult és akkor konszenzusos, az ellenzéki Fidesz által két évtizeden át újra meg újra számon kért alkotmányos jogszokással, miszerint alkotmányt, választási és médiatörvényeket csak kormányoldal és ellenzék egyetértésével szabad alkotni vagy módosítani. Emiatt tekinthetjük illegitimnek a választások menetét 2014-ben meghatározó törvényeket, és már csak emiatt is illegitimnek az április 6-i választás eredményeként felálló országgyűlést és kormányt. Mint arra korábban – további fontos szempontokra is hivatkozva – a Galamuson felhívtam a figyelmet, ma Magyarországnak nincs szabadon választott országgyűlése, Orbán Viktor immár nem szabadon választott miniszterelnök, és miniszterei sem lesznek legitim közjogi tisztségviselők.
További fontos eleme a jelenlegi helyzetnek, hogy a Fidesznek a jelenlegi országgyűlésben elért kétharmados többsége nem létezhetne az ún. győzteskompenzációval szerzett hat, illetve a határon túlról kapott levélszavazatokkal elért egy mandátum nélkül. Valamennyit a körzethatárok egyoldalú átrajzolásának is köszönhet. Márpedig ha ez így van, halmozottan illegitim minden, ellenzéki támogatás nélkül megalkotott kétharmados törvénymódosítás is. Halmozottan illegitim, mivel illegitim maga a kétharmados többség, és a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is illegitim, ha a fideszes többség ellenzéki egyetértés nélkül módosít alapvető jelentőségű, például a választásokra vonatkozó kétharmados törvényt.
Márpedig most éppen ez történik. Kósa Lajos, Rogán Antal és társaik az európai parlamenti választást követően nyomban benyújtották az önkormányzati törvény és az önkormányzati választási törvény módosítását, amellyel – a mai politikai erőviszonyok mellett – Budapesten is biztosítják a Fidesz dominanciáját. Mint tudjuk, Budapesten a Fidesz és az ellenzék demokratikus pártjai között viszonylag kiegyensúlyozott helyzet alakult ki: április 6-án a 18 budapesti választókerület közül nyolcat a demokratikus pártok jelöltje nyert meg (és egy kilencedikben is minimális volt a különbség a Fidesz javára), május 25-én pedig Budapesten a Fidesz 44 százalékával szemben a DK, az Együtt–PM, az MSZP és az LMP együttvéve 46 százalékot szerzett. Mivel az LMP bizonyosan önálló főpolgármester-jelöltet állít, a másik három párt esetleges közös főpolgármester-jelöltjének sincs jó esélye Tarlós István legyőzésére, de a fővárosi közgyűlésben a Fidesz könnyen elveszíthetné a többségét. A Fidesznek tehát fővárosi döntéseihez meg kellene szereznie vagy a Jobbik, vagy az LMP támogatását. Egy jól kiválasztott közös főpolgármester-jelölt jó kampánnyal (ez a két dolog hiányzott április 6-án) esetleg meg is verhetné Tarlóst. Akkor pedig Budapesten ellenhatalom jelenne meg Orbán teljhatalmával szemben.
Ketten azok közül, akik a nevüket adják az újabb törvényhozási botrányhoz – MTI/Beliczay László
Ennek megakadályozására találták ki a fővárosi választási szabály módosítását. Miközben húsz évvel ezelőtt – egyébként teljes joggal – felháborodottan utasították el, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció az önkormányzati választás előtt néhány hónappal módosította az önkormányzati és az önkormányzati választási törvényt, és ezt a bírálatot azóta is újra meg újra elismételték, most maguk teszik ugyanazt. Bevárva az előző két választást és mérlegelve a kialakult erőviszonyokat, ezekhez igazítják a rendszert. Egyszerűen megszüntetik a fővárosi közgyűlés listás választását, amellyel a választók megoszlását tükröző fővárosi közgyűlés jönne létre, s amelyen módja lenne a demokratikus oldal pártjainak külön-külön elindulni, saját értékrendjüket az EP-választáshoz hasonlóan erőteljesen képviselni és saját választóikat mozgósítani. Ehelyett a fővárosi közgyűlést a huszonhárom győztes kerületi polgármesterből és kilenc, „kompenzációs listán” bekerülő nem győztes polgármester-jelöltből rakják össze. Így ott is, ahol az eddigi szabályozás szerint még az arányosság elve érvényesülhetne, a többségi elvet érvényesítik. Nagy valószínűséggel biztos többséget biztosítanak a Fidesznek akkor is, ha a korábbi szabályok szerint választandó közgyűlésben legfeljebb relatív többsége lenne. Az eddiginél is inkább teljes összefogásra kényszerítik a három demokratikus pártot a főpolgármester- és a kerületi polgármester-választásnál, és gyakorlatilag kizárják a fővárosi közgyűlésből az önállóan elindulni kívánó kisebb pártokat.
Az így lefolytatott választás illegitim, az így létrejövő fővárosi közgyűlés halmozottan illegitim lenne.
A köztársasági alkotmány, mint tudjuk, tiltja a kizárólagos hatalomgyakorlásra való törekvést. Ez a passzust meglepő módon az orbáni alaptörvénybe is átmásolták. Mégis, négy éve mást sem csinál Orbán, mint kizárólagos hatalomra tör. Ezt folytatja a fővárosi választási szabályozás mostani módosításával is.
Bauer Tamás közgazdász, a Demokratikus Koalíció tagja
