Reuters: a magyar kormány a civil szervezeteket támadja
- Részletek
- Szemle
- 2014. június 04. szerda, 06:39
- (hj)
A Reuters brit hírügynökség Magyarország rajtaüt a civil szervezeteken címmel közölte Dunai Márton és Korányi Balázs jelentését.
Magyar kormányügynökök hétfőn a kétoldali kapcsolatokat megrontó konfliktus keretében letámadták három olyan civil szervezet irodáit, amely részt vesz a Norvég Alap támogatásainak elosztásában.
A Norvég Alap – amely az EU, Norvégia, Izland és Liechtenstein közötti megállapodás alapján a kevésbé fejlett uniós tagállamok projektjeinek támogatásában vesz részt – olyan szervezeteket finanszírozott, amelyek erősen bírálták a magyar kormányt az elmúlt években.
Orbán Viktor miniszterelnök bírálói azt mondják, Orbán jobbközép Fidesz-kormánya 2010-es választási győzelme óta beásta magát a hatalomba, és erodálta az olyan intézmények függetlenségét, mint az igazságszolgáltatás és a központi bank. Orbán Viktort áprilisban földcsuszamlásszerű győzelemmel újra megválasztották.
Miután a kormány a Fideszhez lojális embereket nevezett ki a közintézmények élére, és engedelmes médiát nevelt ki, sok civil szervezet attól tart, hogy a következő célponttá válhat.
A kormány elutasítja ezt a vádat, és azt mondja, hogy a Norvég Alap utat talált az kis zöld párthoz, az LM-hez, amely 5,3 százalékkal éppen csak átlépte a bejutási küszöböt az áprilisi választáson.
Nem sokkal a választások után Lázár megírta Vidar Helgesen norvég Európa-ügyi miniszternek: arra utaló jeleket lát, hogy Oslo a támogatásokkal megpróbálja befolyásolni a magyar politikát.
„Önök kulcsszerepet adtak ennek a pártnak, amikor elosztották a támogatásokat. Az a benyomásom, hogy Önök egypárti demokráciát támogatnak Magyarországon, az Önöknek tetsző párttal” – írta.
A kormány a Reutersnek pénteken, emailben megküldött nyilatkozatban azt írta: nem áll szándékában harcolni egyes civil szervezetek ellen, ugyanakkor megismételte a vádakat, amelyek szerint a támogatások igyekeznek politikai befolyást gyakorolni.
Ehhez mellékelt egy listát azokról a támogatottakról, amelyeket „baloldali politikai kapcsolataik miatt” problematikusnak tekint, mint a Transparency International nemzetközi szervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű szervezetet és az átlátszó.hu tényfeltáró portált.
A szervezetek egyenként általában mintegy 100 ezer eurót kaptak a Norvég Alaptól. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de külön társulási egyezménye van a tömbbel.
Helgesen egy telefoninterjúban azt mondta a Reutersnek hétfőn, hogy Norvégia folytatja a támogatások folyósítását, és lefolytatja majd saját könyvvizsgálatát, amely ősszel esedékes. Hozzátette: Budapest hozzájárult a támogatási sémához, amelyet most támad.
„Nem állna érdekünkben egyetlen politikai párt támogatása. Nehéz felismerni, mi a vádak alapja. Nem létezik olyan egyoldalú lépés, amelyet a magyar kormány tehetne a támogatások kezelési módjának megváltoztatására” – mondta Helgesen.
„Közös az európai aggodalom amiatt, hogy (Magyarországon) gyengítik a demokratikus intézményeket és folyamatokat, így az Alkotmánybíróságot, a jogrendet, a választási bizottságot, és persze médiát és egyéb tereket a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlására. Itt olyan kötelezettségszegések vannak, amelyek aggodalmat okoznak.”
Kampány a civil szervezetek ellen
A kormány egyre szélesedő kampányt folytatott: politikai beavatkozással vádolta azt a négy civil szervezetet, amely segítette a Norvég Alap támogatásainak elosztását. Azt mondta, hogy a Kormány Ellenőrzési Hivatala (KEHI) vizsgálatot tart majd az Ökotárs alapítványnál, amely vezető szerepet tölt be az elosztásban, de két partnerszervezethez is elküldte a KEHI ügynökeit.
Az ügynökök a szó szoros értelmében minden olyan dokumentumot látni akartak, amely összefüggésben áll a norvég támogatásokkal, a támogatottak és a sikertelenül pályázók listáit, és a támogatásokat kezelő szervezetek közötti elektronikus levelezést – idézte az index.hu portál a szervezet egyik vezetőjét.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke visszautasította azokat a vádakat, hogy a párt hasznot húzna a Norvég Alapból, és azt mondta, hogy a kormány lépései destabilizálhatják a civil szektort.
„Lázár János számra a civil szektor csak egy újabb terület, amelyet el kell foglalni. Az LPM visszautasítja a vádakat… És botrányosnak tartja, hogy (Lázár) koholt vádakat akar felhasználni egy működő rendszer aláásására” – írta Szél pénteken esti nyilatkozatában.
A kormány a Reutersnek emailben megküldött válaszban közölte, hogy nem áll szándékában harcba kezdeni egyes civil szervezetek ellen, de megismételte a politikai befolyásolásra vonatkozó vádakat.
Mong Attila, az atlatszo.hu vezetésének tagja azt mondta a Reutersnek: nincs kétsége afelől, hogy a kormány el akarja vágni az általa barátságtalannak tekintett szervezetek utánpótlását, és hozzátette: gyakorlatilag szinte nincsenek más pénzügyi források e támogatások helyettesítésére.
„Orbán üzenete világos: azt akarja, hogy kizárólag ő táplálja a civil szervezeteket. Aki nem eszi, éhezni fog” – mondta Mong.
Szerdai lapinformáció szerint Norvégiában berendelték Magyarország norvégiai nagykövetét, Jeszenszky Gézát a Norvég Alap körül kialakult konfliktus miatt. Meghallgatása szerdán délelőtt lesz (a szerk.)
