A 73. nap
- Részletek
- 2014. június 21. szombat, 07:02
- Herényi Károly
(A szerk. megj.: Herényi Károly beszéde június 17-én hangzott el a Szabadság téren)
Szimbólumok. A Szabadság téri szobor egy letűnt, becstelen kor szimbóluma akar lenni. Pedig nem lesz más, mint a gyávaság szimbóluma. A történelem meghamisításának a szimbóluma. A szobor a megrendelő, a bölcs vezér lelkének a tükre lesz. Kifejez majd mindent azok romlottságról, akik a Kossuth tér átrendezésével a dicstelen, szégyellnivaló Horty-korszak vizuális és lelki világát akarják visszahozni. Akiket nem zavar az 1920-as numerus clausus, az 1938-as első, majd az 1939-es második és az 1941-es harmadik zsidótörvény. Akik büszkék arra, hogy zsidó honfitársaikat a németeket is meglepő és megszégyenítő sietséggel juttatták a gázkamrákba.
Szimbólum mára az a maroknyi csoport, amely 73. napja tiltakozik a szobor felállítása ellen. Ők ebben a nyomorult, hitevesztett országban az ellenállás szimbólumaivá váltak. A tisztesség, a becsület és a helytállás szimbólumai. Már rég nem csak a szoborról szól mindaz, ami a Szabadság téren történik. A szabadságról, az emberi méltóságról, a tisztességes demokráciáról.
A téren két demokráciamodell csatája zajlik. Az egyik oldalon a weimari demokrácia hívei állnak, a szobortorzó rendőrökkel elkerített képében. A rendőrkordonnal szemben pedig becsületes magyar emberek állnak. Zsidók és nem zsidók, cigányok és nem cigányok. Mind magyarok, akik maroknyian helyettünk is védik a szabadságot és a demokráciát.
A tisztességes magyarok, zsidók és nem zsidók, cigányok és nem cigányok védik a világ előtt a nemzet becsületét. Győzelemre állnak. Az idő és a történelem nekik dolgozik. Az első győzelmüket maga a torzó tanúsítja. Nem avatták fel a tervezett napon – ez is szimbolikus – a weimariak vezérének születése napján. Rendőrkordonba csomagolt befejezetlen, giccses, ízléstelen oszlopok meredeznek az égre. Arkangyalnak és az őt megbecstelenítő birodalmi sasnak se híre, se hamva.
Forrás: MTI
A maroknyi csoport a téren tudja, hogy győzni fog. Tudják, hogy az igazság az ő oldalukon áll. Velük van. Ismerik a történelmet, ismerik a diktátorok és a diktatúrák sorsát. Tudják, hogy a fülkeforradalom is fel fogja falni a saját gyermekeit. Tudják, hogy ha elfogytak a külső ellenségek, kitermelik a belsőket. Lassan bújnak majd elő a homályból azok, akiket árulónak, a belső ellenségnek minősítettek, akikkel példás módon le fognak számolni. Látják, hogy a vezér már nekirontott saját pártcsaládjának, az Európai Néppártnak. A brit konzervatívokkal összefogva támadja Angela Merkelt és Junker összes támogatóját. Tudják, hogy veszíteni fog, mert „Európa erős embere” végképp elveszítette belső kontrollját, politikai tájékozódó képességét. Már a bosszú vezérli, ami a legbiztosabb út a bukásához.
Honnan a maroknyi magyar ember ereje? Miből merítenek erőt nap mint nap? Talán Mécs Imre mosolyából. Az 56-os forradalom után halálraítélt, siralomházat megjárt élő legendát 56 év elteltével újra rendőrök cipelik ki a készülő szobor mellől. És Mécs Imre arcán, a rendőrök durva és könyörtelen kezében, derűs mosoly. Nem haragszik rájuk. Pontosabban nem rájuk haragszik. Ebben a mosolyban benne van a jövőnk. Ebből a mosolyból erőt lehet meríteni. Ahogy felesége, Magyar Fruzsina állhatatos kitartásából is.
Amikor egy nemzet nagy bajban van, a sors mindig küld biztató jeleket. Ma ők és a maroknyi magyar a jel.
Herényi Károly, volt MDF-es politikus
(Fotó: ATV.hu)
