A Pásztor Albert-ügyhöz



Előzmények:
– Mihancsik Zsófia: A volt miskolci rendőrkapitány a „baloldal” közös polgármesterjelöltje
– Krémer Ferenc: Utat vesztve – Megjegyzések a Pásztor-ügyhöz
– Herényi Károly: Egy embertelen ország
– Andor Mihály: Rögtön az elején
– Gyurcsány Ferenc: Pásztor Albert jelöléséről
– Debreczeni József: Pásztor Albert mellett
– Varga Andrea: Nyílt levél az Együtt-PM politikusaihoz és a baloldali liberális értelmiséghez
– Simkó János: A felelősség szabadsága
– Szigetvári Viktor: A tiszta beszéd fontosságáról
– Herényi Károly: Még egyszer a Pásztor ügyről, avagy javul-e a miskolci cigányok helyzete, ha ő lesz a polgármester
– Bari József: Nyílt levél a DK-hoz és a baloldal szimpatizánsaihoz
– Krémer Ferenc: Miskolc Pásztora
– Lánczos Vera:
A Pásztor-ügy, ellenfényben
– Krémer Ferenc:
Felhívás a demokratikus pártokhoz és a demokratikus közvéleményhez




Pásztor Albert miskolci polgármester-jelöltté való választása messze túlmutat a volt rendőrkapitány személyén. Kósáné Kovács Magda elhíresült mondását parafrazeálva: nem elég feddhetetlennek lenni, annak is kell látszani. Márpedig a volt rendőrkapitány ominózus kijelentése – akárhogy csűrjük-csavarjuk – rasszista volt, függetlenül attól, milyen szándékkal mondta, amit mondott. Még akár meg is érthetjük őt, a mindenfelől szorongatott szegény rendőrkapitányt, ám ez nem menti őt a felelősség alól, hiszen szavaink, „rossz mondataink” is cselekedetek. Ugyanígy cselekedetek azok a szavak is, amelyekkel Pásztor Albert tettét – igenis, tettét! – próbálják mentegetni. Tisztességes, kiváló, rasszizmussal nem vádolható emberek nyilatkoznak meg mostanában a rendőrkapitány személyének vagy legalábbis az őt jelölő pártok döntéseinek védelmében. Úgy tűnik, Pásztor jelölése – az előtörténet ismeretében – súlyos kognitív disszonanciát váltott ki bennük, és ennek feloldásához a megideologizálás különböző trükkjeihez folyamodnak, a visszhangot tekintve azonban kevéssé meggyőzően. A két DK-s politikus, Debreczeni József és Eörsi Mátyás ATV-beli szereplése kínos magyarázkodás volt, az ATV-ben megnyilatkozó politikusok közül eddig csak Fodor Gábor határolta el magát egyértelműen a miskolci polgármester-jelölttől. Az MSZP újonnan megválasztott budapesti elnöke, a párt megújulásának reményteljes ifjú hirdetője, Kunhalmi Ágnes az e heti Magyar Narancsnak adott interjújában mély empátiával feltételezi, hogy Pásztor megválasztása esetén nem fog rasszista módon közelíteni a problémákhoz. Mint mondja: „vagy Pásztor Albert keresi a megoldásokat a szociálliberális közeggel a háta mögött, vagy a valódi rasszisták”. Vagyis, még mindig jobb ma egy „ál-rasszista”, mint holnap vélhetően a Fidesz és a Jobbik mögé felsorakozó „valódi rasszisták”. Kunhalmi optimista módon feltételezi, hogy a „választók többsége nem rasszista”. Ám azt, hogy mennyien vannak a rasszisták, ki az „ál-” és ki a „valódi” rasszista, nem oly nehéz eldönteni egy olyan országban, ahol a kutatások szerint a megkérdezettek mintegy kétharmada egyetértett olyan kijelentésekkel, hogy „a cigányok vérében van a bűnözés”.



Az Ellenállás napja – a DK szombati demonstrációja a a Batthyány-örökmécsesnél – MTI/Kallos Bea

Még inkább árulkodó Gyurcsány Ferenc magyarázkodása a DK-szimpatizánsoknak küldött, és a július 12-i „Ellenállás napján” való részvételre buzdító e-mail üzenetében. „Ne feledjük, nem politikusról van szó, hanem egy rendőrről, aki harminc éven át teljesített szolgálatot a városában, nyilván másképp, olykor érdesebben, kevésbé megfontoltan fogalmaz, mint egy politikus. A DK rossz mondatoknak tekinti az elhangzottakat, de Pásztor Albert nem rasszista. Bízunk benne, hogy életútja háttérbe tolja korábbi szerencsétlen mondatait. Indulására éppen azért van szükség, hogy szembeszállhasson a romákat kitelepíteni akaró fideszes polgármesterrel.”


Csak remélni tudjuk, hogy Pásztor Albert, ha megválasztják, nem akarja majd kitelepíteni a miskolci romákat. Ám jelölése minden jel szerint ennek az országos (nem csupán miskolci) „cigánybűnözéses” közhangulatnak tett engedmény, amely csupán kétes értékű és rövid távú nyereséget hozhat a baloldali pártoknak (minusz Együtt-PM). Az ellenállásnak, a baloldal megújulásának nem azzal kellene-e kezdődnie, hogy a pártok végiggondolják pozícióikat a félmilliós roma kisebbség ügyében is – engedmények és magyarázkodások nélkül?




Erős Ferenc pszichológus
(fotó: fn.hir24.hu/Neményi Márton)


Írása a Galamusban: Gyászmunka és kollektív emlékezet