Presse – Szijjártó-interjú: a magyar külügyminiszter megtartotta jó szokását, felmondta az Orbán-leckét
- Részletek
- Szemle
- 2014. október 20. hétfő, 05:47
- (hj)
A Die Presse című osztrák lap „Európának újra keresztényebbé kell válnia” címmel közölte Christian Ultsch interjúját Szijjártó Péterrel. Szijjártó magyar külügyminiszter védelmébe veszi Orbán hitvallását az illiberális állam mellett, Kínát akarja példaképnek tekinteni, úgy véli, a Moszkva elleni szankcióknak nincs haszna, és a földtörvények szerinte megfelelnek az uniós normáknak.
Ő Magyarország külügyminisztere – itt még nem erre az interjúra, hanem eskütételre készül – MTI/Koszticsák Szilárd
Die Presse: – Ön szerint sok jót ígér, ha Magyarország elfordul a nyugati stílusú liberális demokráciától, mint Orbán kormányfő azt a nyáron Baile Tusnadon kilátásba helyezte?
Szijjártó Péter: – Önnek ahhoz, hogy ezt a beszédet megértse, elejétől a végéig el kellene olvasnia.
– Olvastam a beszédet. Orbán ebben azt mondta: „Az új állam, amelyet felépítünk, illiberális, nem liberális.”
– A világ gyorsan és alapvetően változik. Ebben a környezetben csak az tud sikeres lenni, aki a jóléti állam helyett munkaalapú államot épít.
– És tessék mondani, mi az a munkaalapú állam?
– Egy olyan állam, ahol az ember a munkában szerzett érdemek, és nem különleges jogok alapján juthat előre. Ezért megváltoztattuk az adórendszert, hogy azokat támogassuk, akik többet dolgoznak és több embernek akarnak munkát adni. Ezért növeltük meg radikálisan a műszakiaknak adott ösztöndíjak számát, és bevezettük német mintára a duális képzést.
– Önök mely liberális értékeket utasítják el?
– Nem utasítunk el liberális értékeket. De azt mondjuk: a mi demokráciánk keresztény, Európa keresztény kontinens. Minél inkább eltávolodunk keresztény gyökereinktől, annál rosszabb lesz a helyzetünk. Európának újra keresztényebbé kell válnia, hogy visszaszerezze versenyképességét. Tiszteletben tartjuk az egyén jogait, de a közösség jogait is. És közösségként, Magyarországként kell sikeresnek lennünk. Talán a szavaknak – mint például az „illiberális” szó – a különböző nyelvekben eltérő jelentésük van.
– Nem hiszem, hogy félreértettem volna a beszédet. Ugyanis abban Orbán dicsőítette az olyan, tekintélyelvűen kormányzott országok sikerét is, mint Kína, vagy Oroszország.
– A keleti államok gazdaságai nagyon versenyképesek. Tanulnunk kellene tőlük
– Mit tanulhatunk tőlük?
– A munka iránti tiszteletet. Ha ma egy európai vezér azt javasolja, hogy rövidítsük a munkaidőt, teljesen szembeáll az áramlattal. Ha Európa nem működik együtt a Kelet dinamikusan növekvő országaival, nem lesz sikeres.
– Senki sem utasítja el az együttműködést ezekkel az országokkal.
– Van regionális együttműködés Kína és 16 közép-európai állam között. Az EU intézményei rendszeresen és egyértelműen felhívják a figyelmünket, hogy ezen a szinten ne kössünk megállapodásokat.
– És mi a kormány problémája a liberális piacgazdasággal?
– Egyáltalán nincs vele semmi gondja. Csak azt mondjuk: a jóléti állam koncepciója elavult.
– Önök miből ismerik fel, hogy Európában nem hangsúlyozzák eléggé a keresztény értékeket?
– Európában egyre kevesebb tiszteletet adnak a családoknak. És aki hazafias gazdaságpolitikát követ, az egyből megbélyegzik nacionalistának.
– Az Európai Unió egyik tagállama számára a nemzeti politika természetesen kevésbé releváns, mint a csatlakozás előtt.
– Ahhoz, hogy az EU erős legyen, ami érdekünk, erős tagállamok kellenek.
– Az EU külügyminiszteri értekezletén Ön javasolni fogja az Oroszország elleni szankciók feloldását?
– Közös döntést hoztunk. Ha ezt meg akarjuk változtatni, helyes lenne újra közös döntést hozni.
– Az Ön kormányfője azt mondta, az európaiak a szankciókkal lábon lövik magukat.
– Ez igaz. Az EU szankciói nem hozták meg a várt eredményeket. A helyzet nem javult, deeszkalációra nincs kilátás, az Európai gazdaság megszenvedi a szankciókat, különösen Magyarország. Ukrajna a szomszédunk, közel 200 ezer magyar él ott, értük felelősnek érezzük magunkat. A konfliktusban a másik fél, Oroszország harmadik legfontosabb gazdasági partnerünk, amely gázszükségletünk 85, olajszükségletünk 100 százalékát biztosítja. Ha van ország a Földön, amely érdekelt a válság gyors, diplomáciai megoldásában, akkor az Magyarország.
– Nem értem Magyarország álláspontját. Egyfelől egyetértett a szankciókkal, másfelől a miniszterelnök bírálja őket.
– Igen, de már az egyhangú határozat előtt kifejtettük az álláspontunkat. A szankciók nem hozzák közelebb a megoldást. Csak tárgyalások vihetnek előre bennünket. Az Oroszországgal szembeni jelenlegi magatartás ellentétes Európa stratégiai érdekeivel.
– Miért?
– Ahhoz, hogy visszanyerjük a versenyképességünket, Európának stratégiailag együtt kellene működni Oroszországgal. Az oroszoknak vannak természeti forrásai, nálunk van a technológia: ezt jó lenne egyesíteni.
– Magyarország és Ausztria között van néhány nyitott kétoldalú kérdés.
– Több elintézett van.
– Engem a nyitottak érdekelnek. Az osztrák bankároknak elegük van abból a magyar politikából, amely legutóbb több százmilliójukba került.
– 2010 óta új adórendszerünk van, amely valódi tehermegosztás alapján áll. Ehhez tartozik a bankadó és a pénzügyi tranzakciós adó. Ez előre látható és stabil.
– A bankadó már inkább meglepetésszerűen jött.
– 2010-ben talán, de most 2014-et írunk. Ehhez jön még, hogy a legfelső bíróság teljesen világos döntést hozott: azoknak a bankoknak, amelyek a devizaalapú hiteleknél tisztességtelen módon megváltoztatták a feltételeket, kártalanítaniuk kell az ügyfeleiket. Törvényeket kell hoznunk, hogy megfeleljünk az ítéletnek. Fontos, hogy a magyar polgárok kikerüljenek a devizaalapú hitelek csapdájából.
– Így űzi el az ember a nemzetközi bankokat. Mi e mögött a hosszú távú stratégia? A magyar állam több bankot akar átvenni?
– Erről nem tudok. Ez nem tartozik bele külügyminiszteri és külkereskedelmi kompetenciámba.
– Nagy hullámokat ver az osztrák földtulajdonosok magyarországi kisajátítása is.
– Ez három komplexumot érint: először is egy 1994 előtti, jogsértő privatizálást egy Ausztriához közel eső természetvédelmi területen. Mi most csupán az Alkotmánybíróság egyik döntésének teszünk eleget. Másodszor: a zsebszerződések totálisan jogsértőek; ezeknek az illegális helyzeteknek véget kell vetnünk. És harmadszor az úgynevezett haszonbérleti jog csak közeli hozzátartozókra vonatkozik. Mindent egybevetve a hatás a magyar parasztokra sokkal nagyobb, mint az osztrákokra.
– Magyarország ezzel azt a benyomást kelti, hogy nincs jogbiztonság.
– Éppen ellenkezőleg. Véget akarunk vetni az illegális helyzeteknek.
– Az Európai Unió Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert korlátozva látja külföldi befektetők jogait. Magyarország kész revideálni a földtörvényeket?
– Együttműködünk a bizottsággal, és ki fogjuk fejteni az érveinket. A magyar földtörvény az európai normák alapján áll, nem sérti az Európai Unió alapelveit, és számos európai ország gyakorlatát alkalmazza.
– Orbán kormányfő azzal támadta a civil szervezeteket, hogy a külföldiek finanszírozzák őket. Legutóbb razzia volt a „Norvég Alap” ellen. Ez Putyin módszereire emlékeztet.
– Magyarországon több mint 80 ezer civil szervezet van. Néhány ellen most nyomozás folyik, mert fennáll a gyanú, hogy közpénzeket nem legálisan alkalmaztak.
– Ezek a nyomozások nyilvánvalóan politikai indíttatásúak. Barack Obama amerikai elnök nyilvánosan megrótta Magyarországot, hogy megfélemlíti a civil szervezeteket.
– Visszautasítom a politikai indíttatás vádját. Már az első munkanapomon megmondtam, hogy minden valós alapot nélkülöz az amerikai elnök megjegyzése, amely szerint Magyarország elnyomja a civil szervezeteket. Bárki tájékoztatta is ezzel kapcsolatban az amerikai elnököt, félrevezette őt.
– Magyarországon kísérlet folyik: mennyire függ ez a rendszerváltás egyetlen embertől, Orbán Viktortól?
– Az ország öt egymást követő választáson felhatalmazást adott a miniszterelnöknek az ország teljes megújítására. Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, Magyarország a szakadék szélén állt. Az előtt az alternatíva előtt álltunk, hogy folytassuk-e elődeink megszorító politikáját, és függővé tegyük-e magunkat a nemzetközi pénzintézményektől, vagy unortodoxnak nevezett intézkedésekkel sikeresek legyünk-e.
– Valamikor azonban véget ér Orbán hivatali ideje, és akkor az Önök pártjának problémái lesznek.
– Tényleg remélem, hogy Orbán Viktor nagyon hosszú ideig Magyarország miniszterelnöke marad. Ha 2010-ben nem választották volna meg, az országunk sehol sem lenne.
Szijjártó Péter (szül. 1978. 10. 30. Komárom) 2014 óta Magyarország külügyi és külkereskedelmi minisztere. ) Közgazdász, 2002-ben képviselő lett. 2006-2010 között a Fidesz szóvivője, 2012-ig a miniszterelnök szóvivője volt, majd államtitkár a miniszterelnöki hivatalban.
