Le Monde: utoljára, csaknem 30 éve Waldheimet tiltották ki Washingtonból náci múltja miatt
- Részletek
- Szemle
- 2014. október 21. kedd, 06:40
- (mzs)
Magyarország: Orbán emberei Washington célkeresztjében címmel közölte a le Monde című francia napilap bécsi tudósítója, Joëlle Stolz beszámolóját az amerikai kitiltásról. Alig egy héttel a magyarországi önkormányzati választások után, amely csak még jobban bebetonozta a nacionalista konzervatív Orbán Viktor hatalmát, pénteken, október 17-én politikai bomba robbant Budapesten: tíz magyar személyiséget, akik közül némelyek igen közel állnak a miniszterelnökhöz, arról értesített az amerikai nagykövetség, hogy korrupcióval gyanúsítják őket, ezért megtiltották nekik, hogy belépjenek az Egyesült Államokba. A döntést az Egyesült Államok elnöke hagyta jóvá, írja az angol nyelvű The Budapest Beacon portál.
Ez a szinte példátlan intézkedést – minthogy az Európai Unió és a NATO egyik tagállamáról van szó – a magyar média azonnal úgy kommentálta mint újabb jelét Washington bosszúságának Orbánnal szemben, akit ma már nyíltan bírálnak az amerikai hatóságok, mert korlátozza a demokratikus szabadságjogokat, de azért is, mert az ukrán válság idején Oroszország pártját fogta.
Budapest „hiteles” adatokat kér
Szombaton a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter tájékoztatta a helyzetről a parlamenti frakciókat. Budapest az amerikai nagykövetség ügyvivőjén, André Goodfrienden keresztül azt kérte Washingtontól, hogy mutassanak „hiteles” bizonyítékokat, amelyekre az adott személyek gyanúsítását alapozza.
Az amerikai nagykövetség nem közölt neveket. De az ATV magántelevízió csakúgy, mint több magyar hírportál is Habony Árpád nevét közölte*, aki Orbán közeli tanácsadója, Heim Péterét, aki a Fidesz think-tank intézete, a Századvég elnöke, illetve Vida Ildikóét, a magyar adóhatóság (NAV) elnökéét. A kormány épp most kötött jelentős szerződést a Századvég intézettel, hogy javítsa Magyarország egyesült államokbeli imázsát.
A Napi Gazdaság című – Fidesz közeli – gazdasági napilap internetes kiadása azt állítja, hogy a magyar hatóságok vizsgálatot indítottak az Egyesült Államokhoz köthető vállalatok és szervezetek ellen, és a magyar személyiségek ellen foganatosított intézkedéseket a vizsgálatokra adott válaszreakcióként tüntette fel: más szóval a korruptak az amerikaiak, és nem a magyarok.
Goodfriend az M1 köztelevíziónak határozottan visszautasította a feltételezést, méghozzá a diplomáciában kevéssé szokásos nyíltsággal: „vannak személyek, hogy pontosabbak legyünk, olyan közéleti személyiségek és kormánytagok, akiket az Egyesült Államok nemkívánatosnak tart a saját területén”, közölte, és hozzátette, hogy vannak „olyan hiteles információk, amelyek azt mutatják, hogy ezek az emberek részt vettek korrupciós tevékenységekben vagy a haszonélvezőik voltak”.
Erősödő amerikai bírálatok
Washington támadása az Orbán-kormány ellen nem derült égből villámcsapásként érkezett. A felhők már hónapok óta gyülekeznek, és azt jelzik, hogy az amerikai állam egyre erősebb bírálatokat fogalmaz meg Budapest ellen. Előbb Bill Clinton, majd maga Barack Obama sorolta Magyarországot azoknak az országoknak a táborába, amelyek semmibe veszik a demokratikus szabadságjogokat.
A vádat Victoria Nulan, az európai kapcsolatokért felelős államtitkár fogalmazta meg, aki alig leplezetten beszélt arról a módról, ahogyan Budapest megtámadta a civil szervezeteket, de a „korrupció” jelenségéről is. A beszédre adott válaszként a magyar hatóságok azt állították, hogy az valójában Románia ellen irányult. Múlt héten az amerikai követség ügyvivője sajtótájékoztatót tartott az Ökotárs civil szervezet igazgatójával, Móra Veronikával együtt (a Norvégia által finanszírozott Ökotárs a budapesti hatóságok célkeresztjében van), hogy megvitassák az amerikai kormányzati szervezet, az USAID legfrissebb jelentését a civil társadalom állapotáról Magyarországon.
Az egyre erősödő washingtoni offenzívának nemzetközi háttere van: a Nyugat és Vlagyimir Putyin közti erőpróba. A magyar internetes portál, a hvg.hu szerint Merkel német kancellár – az egyetlen európai vezető, akit Orbán komolyan vesz – nyíltan fogalmazott, amikor négyszemközt beszélt Orbán Viktorral az Ukrajnáról tartott milánói csúcs melléktalálkozóján. A magyar miniszterelnök kijelentéseit, aki többször bírálta az Oroszország ellen hozott szankciókat – miközben persze felsorakozott a többségi vonal mögé –, nem találták helyénvalónak az európai fővárosokban sem, ahogy Washingtonban sem.
Igen kedvezőtlen fordulat az Orbán-kormány számára
Az Európai Bizottság – amely az átmeneti fázis kellős közepén van a Barroso-csapat és a Jean-Claude Juncker vezette bizottság között – nemigen reagált eddig. Brüsszel növekvő aggodalmát azonban jelzi az a csütörtöki döntés, amellyel szerződésszegési eljárást indítottak Budapest ellen európai uniós mezőgazdasági gazdálkodók újabban elindított kisajátítása miatt (akiknek többsége osztrák). A Bizottság úgy véli, hogy a külföldi befektetők jogai sérültek, és hogy a Budapest által foganatosított intézkedések – amelyek május elsejei hatállyal semmissé nyilvánítják azokat a szerződéseket, amelyeket Magyarország uniós csatlakozás előtt kötöttek – a vállalkozások „tőkéjének és szervezetének szabad mozgását biztosító uniós jogba ütközhetnek”.
Az Orbán-kormány számára a washingtoni lépés igen kedvezőtlen fordulat a sorozatos belföldi politikai sikerek után. Az 1980-as évekig kell visszamennünk, hogy hasonló ügyet találjunk. Washington akkor nyilvánította persona non gratának az osztrák köztársaság elnökét, az ENSZ volt főtitkárát, Kurt Waldheimet, sokáig titkolt Wehrmacht-múltja miatt.
Ez a látványos lépés, amelyet az amerikai hatóságok sohasem vontak vissza, szentesítette Ausztria elszigetelődését, lelkiismeret-vizsgálatot váltott ki, értelmiségiek és politikusok egész generációját indította arra, hogy szembenézzen az ország náci múltjával. Orbán magatartása azonban, amióta 2010 áprilisában visszatért a hatalomba, azt sejteti, távol áll tőle, hogy elismerje a bűnösségét, helyette inkább megint a balsors elleni nemzeti egység reflexeit hívja elő, ahogy azt az osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel is tette, amikor 2000-ben európai szankciókat léptettek életbe Ausztria ellen, mert Schüssel szövetségre lépett a populista hordószónok Jörg Haiderrel.
* A szerk. megj.: Habony ügyvédje útján tiltakozott és kért helyreigazítást a nevét közlő sajtótermékektől, ugyanígy a Századvég is cáfolta, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vagy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetőit kitiltották volna az Egyesült Államokból.
