EurActiv: Magyarország a Déli Áramlattal meg akarja kerülni az uniós jogot




Az EurActiv című portál Magyarország a Déli Áramlattal meg akarja kerülni az uniós jogot címmel. Magyarorszég parlamentje hétfőn (november 3-án) törvénymódosítást fogadott el, amelynek célja az uniós jog megkerülése, és amely megnyitja az utat az Oroszország támogatta Déli Áramlat gázvezeték magyar területen történő építéséhez. Az EU Bizottsága közölte, hogy felvette a kapcsolatot Budapesttel további tisztázás céljából.


A Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető által beterjesztett indítvány lehetővé teszi a gázvezeték építését bármely gáztársaságnak, amely nem igazolt szállítási rendszerüzemeltető.


A magyar sajtó szerint a Magyar Energiahivatal jóváhagyása az egyetlen követelmény, amelyet a vezetéket építő társaságnak teljesítenie kell. Ebben az esetben a nemzetközi koordináló testületeknek, köztük az EU-nak nem lenne jogi fennhatósága – vélik a Fidesz törvényhozói.


A törvény a hírek szerint nem nevez meg egy konkrét vezetéktervet, de nyilvánvaló, hogy a Déli Áramlatra vonatkozik, arra a Kreml által támogatott orosz projektre, amely lehetővé tenné Oroszország számára, hogy földgázt szivattyúzzon a Fekete-tenger alatt Európába, elkerülve ezzel Ukrajnát.


Az EU-Bizottság azt mondta, hogy az uniós jogot sérti a Déli Áramlatra vonatkozó minden kormányközi megállapodás, köztük az is, amelyet Magyarország írt alá, mert sérti az EU Harmadik Energiacsomagját: ez rögzíti, hogy az Európai Unióban a vezetékek nem lehetnek gázkitermelők tulajdonában, hogy ne torzítsák el a versenyt.


Az EU azt követeli, hogy más gázszállítók is hozzáférjenek a Déli Áramlathoz. A Gazprom azonban elzárkózott attól, hogy eleget tegyen ennek a követelésnek. A Gazprom ellenőrzi a tervezett teljes Déli Áramlat projekt 50 százalékát.


Ha a magyar törvényekkel sikerül megkerülni az uniós jogot, a precedens feltehetően utat nyithatna ahhoz, hogy hasonló törvényeket hozzanak azokban az országokban is, amelyeken keresztülhaladna a vezeték.


Mindazonáltal Bulgária, az első európai ország a tervezett vezeték útvonalán különleges eset, mert az egyetlen állam, amely ellen kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság a Déli Áramlat miatt.


A Bulgáriával szembeni kötelezettségszegési eljárás a Déli Áramlatról kötött bolgár-orosz kétoldalú megállapodásra vonatkozik, amely preferálja a két ország cégeit, ami sérti az uniós szabályokat.


Kérdésre válaszolva Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Unió Bizottságának szóvivője elmondta, hogy a bizottság tud a magyar módosításról, és felvette a kapcsolatot Budapesttel további tisztázás céljából.


Itkonen írott szöveget felolvasva kifejtette, hogy a vezetékek üzemetetésére és építésére szóló engedélyezésének külön-külön eljárásai önmagukban nem ellentétesek az EU Gázdirektívájának rendelkezéseivel. Hozzátette azonban: fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen engedélyeknek olyan objektív, nem diszkriminatív kritériumokon kell alapulni, amelyeket nyilvánosságra hoznak és átláthatóvá tesznek.


Itkonen azt is kifejtette: a törvénymódosításból nem világlik ki, hogy a magyar nemzeti szabályozó hatóság milyen kritériumok alapján adhat ki engedélyeket vezetékek építésére.


„Mindesetre döntő fontosságú, hogy a koncesszió kiadása egy vállalatnak egy vezeték építésére – amire normális körülmények között azt követően kerül sor, hogy kötelezettséget vállaltak – a vezeték üzemeltetésére vonatkozó szigorú rendelkezések (hogy egy cég szállítási rendszer üzemeltetőjévé legyen), éppen úgy ne legyenek részrehajlóak, mint bármiféle közbeszerzési szabályok” – szögezte le.


A Bloomberg hírügynökség Deák Andrást, a Magyar Tudományos Akadémia budapesti elemzőjét idézte a témával kapcsolatban. Deák azt mondta, hogy Orbán Viktor „orosz támogatással teszteli az EU határait”. Ám az EU leállította Bulgáriát, és ugyanúgy le fog állítani minket is” – tette hozzá Deák.