Wirtschaftsblatt: Orbán szítja az energiakonfliktust




A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap Marijana Miljkovic cikkét közölte „Magyarország szítja az energiakonfliktust” címmel. Magyarország az energia kérdéseiben egy inkább közeledik Oroszországhoz, az EU és az Egyesült Államok nagy bosszúságra. Ők riadókészültségben vannak a horvátországi INA eladása miatt.


Keleten energiakonfliktus alakult ki, amely még sokáig fogja foglalkoztatni Brüsszelt és Washingtont, de Budapestet és Zágrábot is. Magyarország ugyanis szemben Brüsszel és az Egyesült Államok Moszkvával szemben tanúsított magatartásával ellentétes módon olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a Déli Áramlat, az orosz Gazprom projektjének a megépülését. Az EU keresztbe fekszik a Déli Áramlat előtt mindaddig, amíg a Gazprom monopóliummal rendelkezik a gázszállítások infrastruktúrájában.


Az érlelődő magyar konfliktus Horvátországban kezdődött. Orbán Viktor magyar kormányfő azzal tett kísérletet az INA horvát kőolaj-kitermelő körül a magyar Mol energiakonszern és a horvát kormány között fennálló hosszas viszály lezárására, hogy el akarta adni az INA-nak a Mol kezében lévő, 49 százalékos tulajdonrészét az oroszoknak. Orbán állítólag segítette a tárgyalásokat a Rosznyeft orosz állami céggel. Washington október utolsó előtti hetében ezért Chris Murphy szenátort küldte el a Balkánra, hogy nézzen utána a dolgoknak.



Törvény az útban


„Horvátország nem tanúsít valami nagy érdeklődést az iránt, hogy (az INA-t) eladja Oroszországnak, de úgy gondoltuk, jó ötlet, hogy megismételjük az államfőnek és a miniszterelnöknek, milyen fontos ez a gondolat” – mondta a szenátor a Zágrábban tett rövid látogatása után. Tőlük rendben lévő dolgokat hallott – tette hozzá. Horvátország már évek óta akadályozza az orosz befektetéseket, és várhatóan ebben az esetben is a Nyugat szövetségese marad.


Magyarország, amely fellépett az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók ellen, időközben saját érdekeket követ, és bírálói szerint túlságosan erősen Oroszország felé fordul. Ennek fényében látják azokat a beutazási tilalmakat is, amelyekkel az Egyesült Államok korrupció gyanúja miatt magas rangú magyar funkcionáriusokat sújtott. Orbán azonban az INA ügyében kudarcot vallhat a horvát politika miatt. Egy törvény értelmében ugyanis az INA 10 százaléknál nagyobb része nem adható el állami jóváhagyás nélkül. A törvény ugyan sérti az uniós jogot, de tekintettel az energiapolitikai ellentétekre nincs kilátás a módosítására.