Négy kérdés a bajor miniszterelnökhöz
- Részletek
- 2014. november 17. hétfő, 05:44
- Endrődi Gábor
Arról számoltak be a hírügynökségek, hogy november elején tartott találkozójukon a bajor miniszterelnök megvédte magyar kollégáját a baloldali és liberális támadásoktól. Ennek örülünk, mint mindig, amikor valakit alaptalanul támadnak; az meg külön elégedettséggel tölt el bennünket, hogy a magyar kormányfőt ért támadásokat Németország egyik legnagyobb és legnépesebb tartományának miniszterelnöke verte vissza. Saját kezűleg.
Talán mert a kisördög valamennyiünkben ott bujkál, azért négy kérdést mégis feltennénk a bajor miniszterelnöknek. Bízunk abban, hogy ha a kérdések nem is jelennek meg a Die Welt-ben, alkalomadtán valamelyik német lap vagy akár egy CSU-képviselő Münchenben majd felteszi őket.
– A Bild Zeitung Németország legnagyobb példányszámban megjelenő napilapja. A statisztikák szerint több mint két- és félmillió példányt adnak el belőle naponta, míg a második helyen álló lap az egymilliós példányszámot sem éri el. Az is köztudott, hogy a lap cikkei bizonyos mértékben hozzájárultak a német államfő lemondásához még 2012 elején. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az államfő lemondása helyett, mondjuk két hónappal az inkriminált cikkek megjelenése után, a Bundestag törvényt hoz arról, hogy napi egymillió példány felett minden újságnak a lapértékesítési bevétel felét adóként be kell fizetnie, amely százszorosa a kisebb példányszámú lapokra kivetett adónak?
– Elképzelhető-e, hogy a német dohánykereskedelmi koncesszióról szóló törvény tervezetét az egyik dohánygyártó cég írja meg, amelynek érdekeltségi köre elnyeri a koncessziós jogok tizedét, majd gyártóként a versenytársaira kivetett különadó huszadát fizeti? Elkerülheti-e a bajor hatóságok figyelmét, ha az egyébként titkos pályázatokat a helyi CSU alapszervezeteiben értékelik ki?
– Előterjesztene vagy megszavazna-e olyan törvényt a Bundestagban, amely egy szakma piacvezető cégére, mondjuk a Neckermannra, egy meghatározott bevételi határ felett hatvanszor akkora mértékű különadót vetne ki, mint a kisebb versenytársaira? Az arányos közteherviselés jegyében?
A Die Welt fotója
Félreértés ne essék, ezeknek a kérdéseknek nincs közük sem jobboldalhoz, sem baloldalhoz, sem kereszténységhez, sem buddhizmushoz, de még a liberalizmushoz sem. Talán a bolsevizmushoz van még a legtöbb közük, de az is lehet, hogy tévedünk.
Ha a válaszok, akárcsak részben, igenlőek, nincs több kérdésünk. Ha viszont nemlegesek, már csak egy pótkérdés maradt: a fentebb vázolt közteherviselési rendszerrel lehet-e egy ország az euroatlanti szövetség része? Megszavazná-e ennek az országnak a felvételét az Európai Közösségbe?
Elnézést kérünk, ha zavartuk kérdéseinkkel. Mindezt csak azért tettük, hogy még véletlenül se keletkezzen az a hamis látszat, hogy Bajorország kormányfője olyasmit támogat külföldön, amihez otthon sohasem adná a nevét.
