Handelsblatt–Orbán: ha a tüntetők megtalálják a „megfelelő hangnemet, akkor beszélgethetünk”
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 25. kedd, 05:14
- (hj)
Orbán Viktorral készített interjút a Handelsblatt című német gazdasági szaklap számára Jan Mallien és Hans-Peter Siebenhaar Orbán: Ukrajnának be kell kerülnie az Európai Unióba címmel. Orbán Viktor ragyogó hangulatban van Baden-Baden-i jelenésekor. A német családi vállalkozók előtt mondott beszédét jól fogadták. Odahaza a jobboldali nemzeti politikus nyomás alatt áll. Az alább olvasható beszélgetésre másfél órát szakított, kétszer annyit, mint amennyit eredetileg tervezett.
Handelsblatt: – Magyarországon az emberek ezrei tüntetnek az Ön politikája ellen. Mennyire stabil még az országa?
Orbán Viktor: – A tüntetés normális dolog. A viszonyok világosak: a pártomnak kétharmados többsége van a parlamentben. A listás választáson idén áprilisban a szavazók körülbelül 47 százaléka szavazott ránk. Azután még jobb eredménnyel megnyertük az európai és az önkormányzati választásokat is. De felelősségünk, hogy beszéljünk egymással.
– A fiatal generáció nagyon frusztrált Magyarországon, és az Orbán-éra végét követeli.
– A fiatal emberek, akik nem rokonszenveznek a kormányunkkal, felismerik, hogy a szavazatuknak nincs helye. Mert a parlamenti ellenzéket az emberek túlságosan gyengének találják. Budapest utcáin nemcsak azt mondják, hogy én menjek, ez a legkevesebb. (Nevet) Szeretem, ha komolyan vesznek. De az emberek azt is mondják, hogy az elmúlt 25 év egész elitje takarodjon.
– Önt ez nem aggasztja?
– Én ismerem az ilyen érzelmi állapotot. Amikor 1988-ban megalapítottuk az én pártomat, a Fidesz, el akartuk zavarni a pokolba a kommunista rendszert. Látom a fiatal generáció motivációját, és kívánom is neki, hogy megtalálja a politikai hangját Magyarországon. Ha aztán ez a mozgalom megtalálja a megfelelő hangnemet is, akkor beszélgethetünk.
– Ön az internethozzáférés megadóztatását célzó törvényt kénytelen volt visszavonni az utca nyomására.
– A törvény megijesztette az embereket, és nemet mondtak. Ezért visszavonultam, bár ésszerűnek találom a törvényjavaslatot. Nem új adó volt, hanem az interneten folytatott telefonbeszélgetésekre kivetett adó kiterjesztése.
– Ön azt mondja, a pénzügyi válság megmutatta, hogy a liberális demokráciák globálisan már nem versenyképesek. Ezt hogyan érti?
– Ha megnézzük a világgazdaságot, felismerjük: Európa gazdasági jelentősége csökken és a többiek jelentősége nő. Mi európaiak annak a földrésznek tekintjük magunkat, ahol a legnagyobb szabadságunk, jólétünk lehet. Ezért nehezünkre esik látni, hogy a nemzetközi versenyben talajt vesztünk. Én csak megkongatom a harangot, és azt mondom: nagy problémánk van.
– Ön kifejezésre juttatta rokonszenvét olyan tekintélyelvű kormányzási rendszerek iránt, mint Oroszországé vagy Kínáé. Miért?
– Nem rokonszenvet juttattam kifejezésre, hanem tényeket rögzítettem. Nehéz beismerni, hogy hanyatlik Európa versenyképessége. Még nehezebb beismerni, hogy a nem demokráciák sikeresebbek nálunk. Kína sikere Európában lelki trauma. Tény, hogy a kínaiak sokkal versenyképesebbek nálunk. Az indiaiak és a törökök is. Az oroszok más történet, mert az geopolitikai kérdés. Én ezeket az országokat soha nem ajánlottam követendő példaként. A kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok, ezek Magyarországon és Európában nem alkalmazhatók.*
– Merkel szövetségi kancellár asszony óvott attól, hogy orosz befolyás érvényesüljön olyan országokban, mint Grúzia és Moldova, vagy a Balkánon. Ön is látja ezt a veszélyt?
– Politikánk Magyarországon változatlan: nem közeledünk Oroszországhoz, de nem is távolodunk tőle. Én védtem Magyarország szuverenitását Oroszország ellen. Például akkor, amikor megakadályoztam, hogy egy kőolaj- és földgázipari konszern negyede orosz kezekbe kerüljön. Ezt követően azért harcoltam, hogy a magyar gázellátási szerződés újra a mi kezünkben legyen. Azelőtt volt egy szerződés a Gazprom és egy nagy német vállalat között. Ők döntöttek a gázárról, és nekünk nem volt beleszólási jogunk. Magyarország szemszögéből azt mondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma lényegesen kisebb, mint még 2010-ben is volt.
– Az atomenergia kiépítésénél azonban Ön orosz függőségbe helyezte magát. A Paksi Atomerőművet a tervek szerint Oroszország építi. Ez hogyan illik össze?
– Ezt minden országnak felajánlottuk. A feltétel az volt, hogy biztonságosnak kell lenni, a partnernek kell hozni a finanszírozási forrásokat, és hogy az atomerőmű a magyar állam tulajdonában marad. Erre csak az oroszok voltak készek. Ezért ők nyertek.
– Térjünk át Ukrajnára. Megoldható a konfliktus?
– Nem látok jeleket. Megint olyan jelenséggel van dolgunk, amelyet Európa nehezen fog fel. Ezért nem is találunk kiutat. Azért jutottunk idáig, mert a geopolitika az a keret, ahol Európában ma véget ér a politika. A geopolitika nem ismer diplomáciai szabályokat, a geopolitika nem törődik a nemzetközi joggal, a geopolitika az erő nyelve. Ez teljesen idegen az európai kultúrától. Az oroszok azt mondták, nem engedik közelebb magukhoz az EU-t és a NATO-t.
– Az EU-nak csatlakozási perspektívát kell adni Ukrajnának?
– Ukrajna ma nem tud megállni a saját lábán. Tisztáznunk kell, hogy ki fizeti azt az évi 25 milliárd eurót, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajnát talpon tartsuk. Ezek a nem uniós tagállam Ukrajna költségei. Mindaddig, amíg ez a kérdés nem tisztázott, nem merül fel Ukrajna uniós tagságának kérdése. A mi szemszögünkből kívánatos Ukrajna uniós tagsága, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie ellenőrizni a határait.
– Az Oroszországgal való viszályban Ön Európa és Egyesült Államok közötti érdekütközést lát?
– Nem beszélhetek az Európai Unió nevében, csak Magyarország nevében. A mi érdekeink nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel. Ebből politikai viták adódnak. Magyarország geopolitikai érdekei három szóban foglalhatók össze: béke, energia és kereskedelem. Ezen kívül érdekünk, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna. Volt közös határunk a Szovjetunióval, és sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle. Ezt a határt nem akarjuk újra.
– Milyen az Ön személyes viszonya Putyinnal?
– Nyílt. Nehéz tárgyalásokat folytattam vele. Ezek során voltak sikeres és nagyon kínos pillanataink. Minden kérdésről tudunk beszélni. De távolról sem biztos, hogy egyetértésre jutunk.
– Az Egyesült Államok kritikusan szemléli az Ön kormányát. Több magyar tisztségviselőt beutazási tilalommal sújtottak. Mik az okok?
– Magyarország jogállam. Az Egyesült Államoktól indoklás nélkül kaptuk az értesítést a hat magyar állampolgár beutazási tilalmáról, és anélkül, hogy lehetőségünk lenne jogi úton fellépni ez ellen. Magyarországon nulla tolerancia van a korrupcióval szemben. Azt várjuk szövetségesünktől és barátunktól, hogy segítsen a bűncselekmények elleni harcban.
* A szerk. megj.: az ominózus Orbán-beszédből: „…versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni. Ezzel magyarázható, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország. És azt hiszem, hogy a mi politikai közösségünk évekkel ezelőtt jól érezte meg, jól tapintott rá, talán föl is dolgozta intellektuálisan ezt a kihívást, és ha visszagondolunk arra, hogy mit csináltunk az elmúlt négy évben, és mit fogunk tenni a következő négy évben, akkor valójában ez értelmezhető innen is. Vagyis megkeressük, megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva, tőlük magunkat függetlenítve azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban.”
(kiemelések mzs)
