Standard: Putyin, Orbán, Erdogan, a rokon lelkek – és az „autokrata demokratúra”




A Der Standard című bécsi lap Putyin, Orbán, Erdogan címmel közölte Hans Rauscher neves publicista írását. A látszólagos reformerek úgy mutatkoznak, amilyenek ők valójában.


A politikai uralom új modelljét kell regisztrálnunk: az „autokrata demokratúrát”. Jellegzetesen nehéz körülmények között lévő, de fejlődési potenciállal rendelkező országokban jön létre. Lehetségesnek tűnik a javulás mind az életszínvonal, mind a demokratikus kultúra területén. Erős személyiségeknek sikerülne az átalakulás: Vlagyimir Putyin Oroszországban, Orbán Viktor Magyarországon, Tayyip Erdogan Törökországban.


Voltak sikerek, megvolt a lakosság valós támogatása is. De aztán történt valami. Az erős emberek először elkezdték elfojtani az ellenzéket, aztán a kritikus médiát. Az állami struktúrákat az ő szükségleteikhez szabták. A bírálók táborba, börtönbe vagy száműzetésbe vándorolnak. A lakosság ennek ellenére többségében megválasztotta őket. Igaz, hogy egy rész tiltakozott – többnyire a művelt középosztály. Őket lebunkózták. És a látszólagos reformerek végleg megmutatkoztak annak, amik: autokratáknak, akik senkit sem tűrnek meg maguk mellett.


Hogy a népszerűségüket növeljék, és hogy eltereljék a figyelmet az első balsikerekről, az autokraták nacionalistákká lettek. Agresszívan gyászolják a nagy múltat: Putyin a Szovjetuniót, Orbán Nagy-Magyarországot és Erdogan az oszmán birodalmat. És rokon lelkek lévén, egymásban keresnek támaszt. Egyre radikálisabban működtetik az áldozat-mítoszt. Meddig fognak elmenni?