rss      tw      fb
Keres

Le Monde: A sajtószabadságot sértő vezetők a köztársasági menetben, például Orbán

 




A sajtószabadsághoz kevésbé ragaszkodó vezetők a köztársasági menetben – ezzel a címmel jelent meg írás a Le Monde című francia liberális napilapban vasárnap délelőtt. Miközben egyre bővül a világ azon vezetőinek listája, akik január 11-én jelen lesznek a Charlie Hebdo és a Franciaországot sújtó támadások áldozatai előtt tisztelgő demonstráción, bírálatokat vált ki némely vezetők jelenléte, akiknek az országa nem arról ismerszik meg, hogy tisztelné a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát.


François Hollande francia elnök üdvözli Orbán Viktort a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota bejáratánál – MTI/EPA/Yoan Valat

Az Elysée magyarázata az ügyről: „Az elnök [Hollande] világosan beszélt. Tekintettel arra a veszedelemre, amelyet a terrorizmus jelent, mindenkit szívesen látunk, mindenkit, aki kész segíteni nekünk abban, hogy leküzdjük ezt a ragályt. Ezek a terroristák totálisan lépnek fel. Rátámadtak a sajtószabadságra, a rendőrökre és antiszemita bűncselekményeket követtek el. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy különbséget tegyünk az országok között, sem azt, hogy stigmatizáljunk. Ezeknek a vezetőknek mindegyike világosan elítélte a Charlie Hebdo elleni támadást.”


A vitatott vezetők hosszú listája

Így aztán jelen lesz, más vitatott személyiségek között, a török miniszterelnök, Ahmet Davutoglu, az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov, a Gaboni Köztársaság elnöke, Ali Bongo, Jordánia királya és királynéja, II. Abdullah és Rania, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, az egyiptomi külügyminiszter, Számeh Sukri, vagy éppen Naftali Bennett, az izraeli gazdasági miniszter, aki azzal dicsekedett, hogy „sok arabot” megölt.

Csak példaként: ezeknek a vezetőknek az országai igen rossz helyezést kaptak a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2014-es sajtószabadság-listáján: 180 ország közül Törökország a 154., Oroszország a 148., Gabon a 98., Izrael a 96., Magyarország a 64.


Ellenzéki újságírók tömeges letartóztatása Törökországban

Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök nemrégiben azzal tűnt ki, hogy tömeges letartóztatási hullámot rendelt el az ellenzéki média ellen. A rendőrség az ország egyik legfontosabb lapja, a Zaman főszerkesztőjét, a Samanyolu televíziós csatorna elnökét kihallgatta, illetve az ország 13 másik városából további 23 személyt.

Letartóztatási parancsot adtak ki 32 személy ellen, akiket egyebek mellett azzal vádoltak, hogy „bűnszerevezet hoztak létre az állam szuverenitásának megtámadására”. Ami nem akadályozta meg abban az elnököt, hogy kijelentse: a török sajtó „a világ legszabadabb sajtója”.


Magyarországon a kormány szigorú keretek közé szorítja a sajtószabadságot

Amióta Orbán Viktor, az ultrakonzervatív és populista párt, a Fidesz elnöke hatalmon van, azóta bírálják élesen a sajtó és a média függetlensége elleni támadásai miatt. 2010-ben olyan szigorúan korlátozó médiatörvényt szavazatott meg, amely a kormánynak széles körű ellenőrzést biztosít az információáramlás felett.

Az igen nagyszámú európai bírálatra válaszként a miniszterelnök hajlandó volt módosítani ezt a médiatörvényt, és erőteljesebben fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Az Európa Tanács üdvözölte ezeket a kezdeményezéseket, de úgy ítéli meg, hogy a mérleg még ma is elégtelen. (Lásd írásunkat: Két szélsőjobboldali újságírót neveztek ki a magyar közmédia élérea szerk. megj.: a cikk a Galamusban is olvasható).


Izraelben Naftali Bennett azzal büszkélkedett, hogy „sok arabot” megölt

Az izraeli gazdasági miniszter – egyben a jobboldali cionista vallási párt vezetője –, Naftali Bennett bejelentett részvétele a menetben, aki 2013-ban azzal került a címlapokra, hogy közölte: „Sok arabot megöltem életemben. És ezzel nincs semmi baj”, óhatatlanul ugyancsak vitát fog kiváltani.


Jordánia újságírókat tartóztat le és televíziós csatornákat zárat be

Jordániában is szokásban van, hogy ellenzékinek ítélt újságírókat tartóztatnak le. Júniusban az ország hatóságai újságírókat tartóztattak le, és bezárták egy iraki bázisú ammani televíziós csatornát, a miniszterelnök, Nouri Al-Maliki bírálata miatt, jelentette a Riporterek Határok Nélkül.


Gabonban hekkertámadások és törvénytelen fogvatartások

Gabonban, amelyet kemény vaskézzel irányít Ali Bongo, két ellenzéki hetilap jelentette be szeptemberben, hogy ideiglenesen felfüggeszti a megjelenését, miután hekkertámadás érte, amelyet a kormánynak tulajdonítanak. Az elnökségi szóvivő, akit a Riporterek Határok Nélkül vont kérdőre, visszautasította a vádakat: „A Gaboni Köztársaság elnöksége és a kormányzata sohasem hekkelt meg újságot, bármilyen éles hangon írjon is az adott lap.”

Januárban az ország egyik oknyomozó újságírója közölte, hogy a kormány egyik képviselője törvénytelenül fogvatartotta és megfenyegette az irodájában, miután olyan cikket jelentetett meg, amely leleplezte az országban elkövetett rituális bűncselekményeket, jelentette a Riporterek Határok Nélkül.


Oroszországban elnémított ellenzékiek

Végül Oroszországban a véleményszabadság cenzúrája nem szorul bizonyításra. Az alkotmány és a hatalom hivatalosan elismeri a sajtószabadságot, valójában azonban a Szocsiban megrendezett olimpiai játékok és nemrégiben a blogger, Alekszej Navalnij három év és hathónapos, felfüggesztett börtönbüntetése jól illusztrálja, milyen mértékig ellenőrzi vaskézzel a hatalom a médiát, és nem habozik bármilyen eszközzel elhallgattatni az ellenzékieket.


Egyiptomban önkényes bebörtönzések

Egyiptom a katari Al-Jazira három munkatársát, Mohamed Fadel Fahmy egyiptomi-kanadai, Peter Greste ausztrál és Baher Mohamed egyiptomi újságírót egy éve tartja börtönben.

2014 júniusában ítélték őket héttől tíz évig terjedő börtönre, azzal a váddal, hogy a Muzulmán Testvériséget támogatják. Tizenegy másik újságírót távollétükben ítéltek el ugyanebben a perben. Összességében 46 helyi és külföldi újságíró t tartóztattak le azzal az ürüggyel, hogy közel állnak a Muzulmán Testvériséghez vagy hogy támadást intéztek „a nemzeti egység” ellen, közölte a Riporterek Határok Nélkül.