rss      tw      fb
Keres

A Süddeutsche Zeitung írása a magyar médiáról

MTI 2010. december 20., hétfő 14:05

Kezet rá címmel és Magyarország a többséget alkotó párt felügyelete alá helyezi a médiumokat alcímmel közölt hétfőn írást tárcarovatában a Süddeutsche Zeitung.

A müncheni liberális újság bécsi tudósítója, Michael Frank által jegyzett cikk rámutat: Orbán Viktor kormányfő pártja, a Fidesz kétharmados parlamenti többsége birtokában hétfőn várhatóan megszavazza azokat a médiatörvényeket, amelyek az EBESZ meglátása szerint Európában "csak diktatórikus rezsimek" gyakorlatából ismertek. A beterjesztett törvények ugyanis "gyakorlatilag az összes médium jóformán korlátlan urává teszik a Fidesz-kormányt és annak elnökét".

A cikkíró emlékeztetett rá: a Fidesz parlamenti többsége már elfogadott egy "médiaalkotmányt", amely általánosságban és konkrétumok nélkül felsorolja mindazokat az erényeket, amelyek egy jogállamban a média szerepéről és feladatairól el lehet mondani. A korábbi felügyeleti szervek helyébe új nemzeti hatóság (NMHH) lépett. Ehhez járul még "a médiatanács, amely büntetőjogi hatáskörrel is rendelkezik a médiaalkotmány megsértőivel szemben. Hogy mi minősül megsértésnek, az az igencsak általánosan megfogalmazott szabályok alapján a médiatanács megítélésétől függ. Az új felügyeleti szervekben ráadásul csak a parlamenti többség emberei foglalnak helyet. Vagyis egy, kizárólag a Fidesz által alkotott testület hatáskörébe tartozik a tudósítások tartalmának és formájának a megítélése, a kellemetlen dolgok elleni fellépés - ami a sajtószabadság valamennyi elvét felrúgja."

Frank megállapítja: "Orbán emberei már korábban kiigazították a közszolgálati médiumok vezető szerveit, legalábbis személyi síkon. A híreket a jövőben a rádió és a televízió számára is az MTI hírügynökség szállítja. A Fidesz többsége a médiatanácson keresztül ezután még a hírterjesztési utak felett is felügyeletet gyakorol majd, ami abszolút nóvum a demokratikus Európában."

A médiaalkotmány megsértőire súlyos büntetés vár: televízió esetében ez elérheti a 700 ezer eurót, rádióadók, napilapok és internetes portálok esetében a 90 ezer eurót, hetilapok esetében a 37 ezer eurót. Magyar viszonyok között egy ilyen bírság az adott médium létét sodorná veszélybe - így a müncheni újság tudósítója. Amikor Prőhle Gergely államtitkárnak felhívták erre a figyelmét, ő azzal válaszolt, hogy az érintettek, amint az jogállamban megengedett, bírósághoz fordulhatnak.

Az EBESZ (és nem csak ő) úgy véli, hogy tárva-nyitva áll az ajtó a cenzúra előtt - zárta írását a Süddeutsche Zeitung tudósítója. - "Az EU-ban nincs olyan médiahatóság, amely a nyomtatott és az online médiumok tartalmát úgy tudná szabályozni, ahogyan azt a magyar törvénytervezet előírja" - idézte a cikkíró az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének szavait, hozzátéve: az Európai Unió azonban mindmáig hallgat.