rss      tw      fb
Keres

Egymás fogságában: a Simicska–Orbán-háború első napja

 

A pénteki Simicska–Orbán-féle háború kitörésével tudomásul kellett vennünk azt is, hogy a nyilvánosságban megjelentek olyan szavak, amelyek eddig a magánbeszéd részét jelentették. Nem állítom, hogy ha elkap az indulat, magánbeszélgetésekben nem használok magam is bőségesen „csúnya” szavakat, de Simicska Lajos egy korlátot tört át, amely az egyébként is többnyire indulatfűtötte közbeszédet eddig legalább az ilyen szakkifejezésektől megkímélte. Simicska Lajosnak persze többen a javára írják, hogy ő az első nagyúr, aki nem köntörfalazott, mondta, ami eszébe jutott. Én viszont úgy látom, Simicska Lajosnak végzetesen nem alakultak ki fogalmai és képzetei a nyilvános beszéd mibenlétéről. Noha médiabirodalom-tulajdonos, azaz ha más nem is, a jó gazda felkészültsége megkívánná, hogy tudja, mi a természete és miféle normái vannak annak a jószágnak, amelyet tulajdonol.

A mémgyártók így képzelik el a következő „békemenetet”… – Facebook


Magyarázható persze ez azzal is, hogy Simicska Lajos gyakorlatilag azóta nem szólalt meg a nyilvánosságban, amióta 1999-ben lemondott az APEH-elnökségről, és már akkor sem igen válogatta meg a szavait. (1) Azaz nincs gyakorlata a nyilvános beszédben. De magyarázható azzal is, hogy nem ismer hatalmat önmaga fölött, sőt, az önkontroll hatalmát sem kellett soha megtapasztalnia. Korlátlan úr az életét érintő minden viszonyban, és a személyisége meg a gondolkodásmódja is ennek megfelelően alakult.

Hogy ekkora indulatok dúlják a keblét, annak pedig minden bizonnyal az az oka, hogy rá kellett jönnie, mégis van úr fölötte (mellette), régi barátja, szoba- és tettestársa, Orbán Viktor.

Ezen a ponton persze csak találgatunk és logikázunk, mert információink nincsenek. Legfeljebb annyi, amennyit Csintalan Sándor (korábbi MSZP, korábbi HírTV, mai Lánchíd rádió – utóbbi kettő biztosan Simicska-érdekeltség) elejtett az ATV-ben. (2) Hogy ugyanis Simicska „működő vagyont tett a politika mögé”. Arról a kérdésről a beszélgetésben sajnos nem esett szó, hogy a működő vagyon miből áll össze (az atlatszo.hu szerint 2014-ben is Simicska kapta a legtöbb közbeszerzési megbízást Orbán államától), és hogyan máshogy állhatna egy „működő vagyon” a politika mögé, mint hogy ebből visszajuttat pénzt a politikának. Finomabban: az illető a közpénzekkel gyarapított magánvagyonából „támogatja” a politikát.

Szóval ha logikázunk, az én elképzelésem szerint az történhetett, hogy Simicska Lajos felfogása gazdaság és politika összefonódásáról (lásd még maffiaállam) eltért Orbán Viktor felfogásától. Na nem abban, hogy a politikát hogyan lehet függetleníteni a gazdaság szereplőinek az érdekeitől, és nem is abban, hogy a gazdaság szereplőit hogyan lehet kiszabadítani a politika fogságából. Biztos vagyok benne, hogy ilyen szentségtörő gondolatok fel sem merülhettek a régi barátok fejében. Sokkal inkább a problémának arról az aspektusáról lehet szó, hogy ki kit tart fogva. Ki diktál, ki határozza meg az arányokat, ki dönti el, hogy a politika és a gazdaság hatalmi célú összeműködésébe milyen egyéb szereplőket kell beengedni és miért. Egy konkrét példa: ha Orbán Viktor, ki tudja, milyen nyomásra, kénytelen kiegyezni az RTL Klub német tulajdonosaival, ám a közismerten pénznyelő automataként működő költségvetésében pótolni akarja az így kiesett reklámadó összegét, akkor van-e annyi belátás Simicska Lajosban, hogy vállalja a rá eső terheket. Lehet, hogy Simicska vállalta volna, ha korábban nem kénytelen felismerni, hogy a barátja már nem bízik benne. Esetleg szívesebben szövetkezik focipályás VIP-lelátóinak állandó vendégeivel, esetleg új oligarchákat növeszt fel, talán épp Simicska Lajos ellensúlyozására, esetleg a párt- és kormányszócső köztelevíziót is azért sokszorozza meg, hogy kiváltsa vele a megbízhatatlanná (értsd: nem teljes mértékben uralhatóvá) vált Simicska-médiaérdekeltségeket, mi több, az állami reklámköltéseket is megvonja tőlük. Ez tényleg a kard ki kard állapota.

…és így a kormánykampány következő plakátját – Facebook


Hogy ebben a háborúban vagy csörtében ki győz, azt én ki nem tudom számítani. Kuncze Gábornak igaza van abban, hogy Orbán kezében van minden eszköz, az államhatalom eszközei is, azaz a maga szokásos módján nyugodtan felhasználhatja az Apehet (bocs, NAV-ot), az ügyészséget, a rendőrséget is a bosszúállásra vagy a leszámolásra. Sőt, Simicska szerint nemcsak hatalmi, hanem maffiaeszközök is vannak Orbán kezében. (3) De talán érdemes lenne azon is elgondolkozni, hogy ha a minden bizonnyal óriási mennyiségű Orbán-információval rendelkező Simicska dühében kipakol, ki veszít többet. Nincs kétségem afelől, hogy minden ilyen esetben, amikor „működő vagyon áll a politika mögött”, ráadásul huszonöt éve folyamatosan, iszonyú nagy „tudásanyag” van mindkét fél fejében és kezében a másikról. De a kölcsönös sakkban tartás csak addig működik, amíg mindkét félnek nagyjából ugyanannyi a veszítenivalója. Nem állíthatjuk, hogy Simicska már csak a láncait veszítheti, de azt igen, hogy Orbán mindent. Tehát nem ugyanaz a súlya annak, ha Orbán kipakol Simicskáról, mint ha Simicska ereszti szabadjára az információit. A magyar és nemzetközi közvéleménynek egyéb se kell, mint hogy Orbán piszkos ügyei napvilágra kerüljenek. Azt semmiféle kommunikációs trükkel nem fogja tudni kidumálni. (Bayer Zsoltról már most, a konfliktus első perceiben megtudtuk, hogy Simicska szépen… mondjuk úgy, „kölcsönzött” neki, [4] némely „független jobboldali” újságíróról meg azt, hogy „Putyin fenekében van” [5].) Ezért sem látok értelmes logikát abban a háborúban, amelyet Orbán nyilvánvalóan megindított Simicska ellen. Nem lennék meglepve, ha ebbe bukna bele. Feltéve hogy nem jön rá maga is, most ezerszer ostobábbat húzott, mint az internetadó tervével. És feltéve, hogy még a bőségesen patakzó műszavak után is meg lehet egyezni Simicskával.

És még valami: ha Simicska még tanulóképes egyáltalán, most arra is rá kellett jönnie, ha eddig nem tudta, hogy a hatalomvezérelt, érdekvezérelt, szolgáló médiában nincsenek elvek, végképp nincs szakmai erkölcs, és lojalitás is csak addig, amíg a más irányú lojalitás nem tűnik kifizetődőbbnek (6) – magyarul az a „független” sajtó, amelyet szerinte eddig ő működtetett, legfeljebb „fenékváltáskor” független, de akkor is csak egyoldalúan, amúgy a függetlensége kizárólag a valóságtól totális. Ezredszerre bizonyosodik be, hogy hosszabb távon nem érdemes felülről irányított médiát működtetni. Simicska telenyilatkozhatja a magyar sajtót, a köztelevízió és az MTI csak a főszerkesztők lemondásáról fog beszámolni. Mégis meggyőződésem, hogy ha hétvégén a Medián megmérné, kevés ember volna a hazában, aki ne értesült volna arról, mi folyik a nagyfiúk között.

Nem mondom, hogy a következő napokban páholyból, a semlegesek érdeklődésével figyelhetjük, mire jutnak egymással a felek, de azt igen, hogy tartsuk ébren a kíváncsiságunkat. Hátha mindaz, amit eddig csak sejtettünk a korrupcióra szakosodott politika és gazdaság működéséről, a maga teljes szépségében bontakozik majd ki előttünk.

_______________________________________________________________________

(1) „Simicska Lajos, a miniszterelnök egykori szakkollégiumi szobatársa az augusztus 30-i Napi Magyarországban azt nyilatkozta: édesapjának halála után a korábban szintén az SZDSZ céltáblájává vált feleségének édesapja hunyt el váratlanul. ’Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!’ – fenyegette meg ellenfeleit a főadóőr… A nyilatkozatot megjelentető Napi Magyarország szerkesztői állítólag könyörögtek az őket megkereső Simicska Lajosnak, hogy ne közöljék nyilatkozatát, ám Simicska ragaszkodott hozzá. A tulajdonos Mahir végül úgy döntött, közlik, méghozzá az első oldalon.” (Magyar Narancs, 1999. szeptember 9.)

(2) Csintalan előbb rábólintott („így is lehet fogalmazni”) arra a kérdésre, hogy arról van-e szó, hogy Simicska Lajos azért tisztességes ember, mert a pártnak lapátolta ki a pénzt, és nem saját magának, majd később úgy helyesbített: „Simicska Lajos nem lapátolt ki semmit sehonnan”, mert ami a pártpénzeket illeti, „aközött baromi nagy különbség van, hogy kivisznek a költségvetésből lóvét, vagy hogy működő vagyont teszek a politika mögé. Mert működő vagyon kell, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben, ami össznemzeti hazugsága volt a magyar politikai elitnek, hogy a politika nem kerül pénzbe, Simicska Lajos egy olyan rendszert épített fel, amelyik termeli a pénzt, csinálja a pénzt.”

(3) A hir24-nek adott Simicska interjú szerint:

„– Ez az elhullás mit jelenthet? Távozni kell az országból, föl kell adni az érdekeltségeit? Vagy fizikai elhullás?
– Fizikai, persze, fizikai, én fizikailag gondoltam végig a dolgokat.
– Mármint belehalhat ebbe a konfliktusba?
– Persze. Természetesen! Simán! De odáig el is megyek!
– De hogy?
– Mit tudom én. Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó.
– Nem mondja komolyan!
– De, de, de.
– Magyarországon megtörténhet egy politikai merénylet? Ezt mondja?
Persze, hogy lehet. Hogyne.”

 (4) „Te is tudod, én is tudom, kedves Lajos, hogy nélküled már nem lenne Fidesz. Már 94 óta nem lenne. De amit most művelsz, az gyalázatos.” Ez Bayer Zsolt véleménye az ügyről, amelyet a hír24 beolvasott a telefonba Simicskának. A válasz: „Na, akkor én meg annyit mondok, egy mondatot, hogy légy oly kedves, ha fölidéznéd, hogy mennyivel tartozol nekem, ha megadnád a tartozásodat, az jó lenne.” Arról, hogy mennyivel tartozik neki Bayer: „Fejből nem tudom megmondani. Sok-sok millióval. De ha megadná, az jó lenne.”

(5) „Simicska környezetébe tartozó forrásunk arról beszélt, hogy a médiumok áthangszerelése szerinte amúgy is időszerű volt, hiszen az nem volt tartható, hogy miközben az Orbán–Simicska-konfliktus legfőbb oka az oroszokkal kötött új barátság volt, a Simicska-cégek egy-egy munkatársa ’Putyin fenekében van’” – írta a hvg.hu.

(6) „Az Origo kérdésére Simicska azt mondta, Liszkay Gábor előre nem közölte vele a szándékukat, a Magyar Nemzet és a Hír Tv vezetője csupán azzal hívta fel, hogy a honlapon már olvashatja is a lemondásukról szóló közleményt.”

(címlapfotó: hetek.hu)

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal