Frankfurter Rundschau: A koszovói menekültek útja

 

 

A Frankfurter Rundschau című német lap a honlapján Koszovói menekültek – Nincs ok a maradásra címmel közölte Norbert Mappes-Niediek cikkét. Csak kevés koszovói menekült lépi át illegálisan Szerbia határát. Amikor odaérkeznek, sokan ideiglenes úti okmányt kapnak, amely lehetővé teszi a számukra a beutazást Magyarországra – és ezzel az Európai Unióba. A többiek a remekül bevált csempészútvonalakat használják. 

„Sikerült csapást mérni a szervezett bűnözésre” – jelentette a koszovói rendőrség. Pristina közelében őrizetbe vettek egy 43 éves férfit. Az illető állítólag „Punto” fedőnéven embercsempész szervezetet épített ki. A közlés szerint „Punto” 30 „áldozattól” az úti céltól függően egyenként 1500-2200 eurót szedett be azért „hogy Koszovó útjai és különféle járművek – például autók és menetrendszerű buszok – használatával” EU-államokba szállítsa őket. Koszovó hatóságai szívesen hivatkoznak a „szervezett bűnözésre” és főleg „a szerb maffiára”, ha a az elmúlt hetek tömeges menekülését kell magyarázni. Pedig a csempészeknek az elképzelhető legcsekélyebb  része van a kivándorlási hullámban. 

Semmi illegális nincs a dologban, amikor a koszovóiak a szerb-magyar határig utaznak. A Szerbiába való belépéskor ideiglenes úti okmányt kapnak kézhez, amely egyhetes szerbiai tartózkodásra jogosítja fel őket. Így írja ezt elő a szabad vándorlásról kötött egyezmény, amelyet a két ország az EU közvetítésével kötött meg. 

Amióta a nyugati kormányok riadót fújtak a menedékjogért folyamodók magas száma miatt, a szerb hatóságok a nagy határátkelőknél ugyan már nem engednek át kivándorolni szándékozó koszovóiakkal megrakott buszokat, a blokádot azonban könnyű megkerülni: az ember egyszerűen autóval vagy taxival átmegy a határon a legközelebbi szerb kisvárosba. Onnan minden este menetrendszerű busz indul a magyar határnál lévő Suboticára (Szabadka). A jegy ára: 28 euró. Érkezés: másnap reggel 8 óra. Akinek van pénze, az 300 euróért egyenesen a határra fuvaroztathatja magát taxival.


Másodosztályú útlevelek

A legtöbb koszovói számára még az uniós tagállam Magyarországra vezető határon sem illegális az átlépés. Koszovó állampolgárai közül ismeretlen számú személy rendelkezik szerb útlevéllel. A szerb belügyminisztérium adatai szerint további 60 ezer útlevélkérelem áll feldolgozás alatt. Az EU-belügyminiszterek annak érdekében, hogy a koszovóiak ne utazhassanak be szerb útlevéllel, Belgráddal folytatott tárgyalások során elérték, hogy a koszovói albánok, akik Szerbiában hivatalosan nem számítanak külföldinek, csak másodosztályú útleveleket kapnak: ezekben nincs chip, és nem lehet velük a schengeni térségbe utazni. De ezt az akadályt sem nehéz leküzdeni.

Aki igazolni tudja, hogy a szűkebben értelmezett Szerbiában lakhellyel rendelkezik, a bejelentkezés igazolásával első osztályú útlevelet is kap. A szerb útlevéllel nem rendelkező koszovóiaknak valóban át kell csempésztetni magukat Szerbiából Magyarországra. A feladatot a határ innenső és túloldalán lévő falvakban élő magyarok végzik; a csempészútvonalak kipróbáltak, azóta, hogy Szerbiának a kilencvenes években egy kereskedelmi embargót kellett megkerülnie. A Palicsi tóhoz közeli éjszaka határátlépés koszovói újságírók kutatásai szerint 250 euróba kerül. Onnantól kezdve az út – hacsak nem túl feltűnően folytatják – akadálytalan: Kelet-Magyarország és Portugália között nincs több határellenőrzés.  

A valós és vélt embercsempészek üldözéséről Koszovóban egyre inkább gúnyolódnak. A tömeges kivándorlásnak sokkal mélyebb oka van – írta a Koha ditore című napilap. „Ha százezer, vagy még több albán vándorol ki fényes nappal, és a buszpályaudvaron a hozzátartozóik ünnepélyesen búcsúztatják őket, akkor ezt nem lehet csak a ’maffiával’, vagy ’a szerbekkel’  igazolni. Hanem az a helyzet, hogy nincs ésszerű ok rá, hogy Koszovóban maradjanak.”

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal