Iráni atomprogram - A tárgyalások főbb kérdései
- Részletek
- 2015. március 30. hétfő, 15:05
MTI 2015. március 30., hétfő 15:09
Több mint tízévi válság után Irán, valamint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország közel kerültek az iráni atomprogramról szóló megállapodás megkötéséhez. A tárgyalások főbb kérdéseit az AFP francia hírügynökség foglalta össze.
Teherán állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés jellegű, a Hatok nevű országcsoport viszont arra gyanakszik, hogy a programmal Teherán atomfegyver gyártására törekszik.
A cél olyan átfogó és ellenőrizhető megállapodás megkötése június végéig, amely több mint tíz évre olyan mértékben csökkenti Irán nukleáris kapacitásait, hogy ne tudjon atombomba gyártásához szükséges dúsított uránt előállítani. Cserébe a nemzetközi közösség vállalja, hogy fokozatosan eltörli az iráni gazdaságot fojtogató büntetőintézkedéseket. A jelenlegi tárgyalásokon március 31-ig kívánnak megállapodni a keretszerződésről, hogy megkezdődhessen a politikai szempontokat, technikai és jogi részleteket egyaránt magában foglaló végleges szöveg június végéig tartó kidolgozása.
A nagyhatalmak oly módon kívánják korlátozni az iráni urándúsítást, hogy az atombomba gyártásához szükséges dúsított urán előállítási ideje (a szakértői zsargonban „breakout time", vagyis áttörési idő) legalább egy év legyen. Úgy ítélik meg, hogy egy év alatt elegendő idejük lenne felismerni, hogy Irán mégis atomfegyvert akar gyártani, és adott esetben megsemmisíteni az iráni atomlétesítményeket.
Az egyéves „áttörési idő” a végleges megállapodás teljes időtartamára, azaz legalább tíz évre vonatkozna. Egy nyugati diplomata Lausanne-ban azt mondta, hogy ez az időszak tizenöt év lenne, de az irániak tíz évet szeretnének, hogy utána korlátozás nélkül fejleszthessék atomprogramjukat.
A nemzetközi közösség eredetileg nem akarta engedélyezni Iránnak, hogy rendelkezzen urándúsításra alkalmas létesítményekkel. 2006 áprilisában azonban Teherán 3,5 százalékos szintre történő urándúsításba kezdett, majd 2010 februárjában 20 százalékos szintre történő dúsítást fejlesztettek ki, innen már könnyen áttérhetnek az atomtöltet gyártásához szükséges 90 százalékos urán előállítására. Ettől kezdve a nemzetközi közösség már nem követelte a 3,5 százalékos urán dúsításának leállítását, elfogadta az 5 százalékos dúsítottságot, és a 20 százalékos szintre történő dúsítás leállítását követeli. Iránnak mintegy 19 ezer centrifugája van, ebből mintegy 10 200 működőképes. Nyugati diplomaták szerint a centrifugák számát 6000-re csökkentenék, ezt a számot az iráni tárgyalók még nem erősítették meg.
A Hatok egyes tárgyalói szerint a dúsított urán mennyiségi korlátozása mit sem ér, ha a megállapodás nem veszi figyelembe az Irán által az idők folyamán elért technológiai eredményeket. Ali Akbár Szálehi, az iráni atomenergia-szervezet vezetője kijelentette, hogy Irán „újabb, hatékonyabb és korszerűbb centrifugák kifejlesztése érdekében minden erejével folytatni fogja a kutató-fejlesztő munkát”. Ilyen például az IR-8 típusú centrifuga, amely tizenötször hatékonyabb a jelenleg működő berendezéseknél.
A megállapodásnak rögzítenie kell, hogy milyen létesítmények megtartását engedélyezik Irán számára. A natanzi urándúsító tovább működne, a hegy mélyében felépített - következésképpen katonai csapással lerombolhatatlan fordói is tovább üzemelhetne. Egyes nyugati források szerint több száz centrifuga működhetne itt, míg mások szerint semmilyen urándúsító tevékenységet sem lehetne itt folytatni. A létesítményben jelenleg 3000 centrifuga van, ebből mintegy 700 működik. A nyugati nagyhatalmak kezdettől fogva követelték, hogy az araki nehézvizes reaktort alakítsák át könnyűvizessé. Ez a gyógyítási szükségletek kielégítésére szánt, épülő reaktor idővel évi 10 kilogramm plutóniumot állíthatna elő. Irán ehelyett azt javasolja, hogy csökkentsék a reaktor kapacitását évi egy kilogramm plutóniumra. A plutónium atombomba előállítására alkalmas, egy atomtöltethez tíz kilogrammos mennyiségre van szükség.
A megállapodás értelmében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) felhatalmaznák az iráni atomlétesítmények fokozottabb ellenőrzésére, egyebek mellett az atomsorompó-szerződés Irán által 2003-ban aláírt és 2006-ig alkalmazott, az atomlétesítmények váratlan látogatását lehetővé tévő kiegészítő jegyzőkönyve alapján.
Irán azt akarja, hogy maradéktalanul oldják fel az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ által elrendelt szankciókat. A nagyhatalmak a szankciók fokozatos feloldását akarják. A Hatok készek gyorsan eltörölni a pénzügyi és a kőolaj szektorra vonatkozó európai és amerikai büntetőintézkedéseket. Az ENSZ által 2006 óta elfogadott gazdasági és kereskedelmi szankciókat fokozatosan, több éven át oldanák fel, az ellenőrzések és a NAÜ jelentéseinek függvényében. Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának hat határozatában elrendelt szankciók azonnali eltörlését szeretné.
Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel összhangban a megállapodás garantálná „Irán maradéktalan jogát a békés célú atomenergiához”.
