rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 3. rész (interpellációk)


MTI 2015. március 30., hétfő 16:50

A tapolcai időközi választásról, a Híd-programokról, a fogyatékkal élőkről, a termőföldadóról és az ország felminősítéséről is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.

MSZP: akkor is lesz fejlesztés Tapolcán, ha veszít a fideszes jelölt?

Korózs Lajos (MSZP) interpellációjában arra emlékeztetett, hogy áprilisban a fideszes Lasztovicza Jenő halála miatt időközi választást tartanak Tapolcán. Bírálta, hogy a kampány során Zombor Gábor egészségügyet felügyelő államtitkár arról beszélt, hogy a település kórházában nyárra elkészül a 2,3 milliárd forintos beruházás és elkészül a mentőállomás is.

Szavai szerint a fejlesztéssel nem lenne baj, de ez egy régen elindított beruházás, amelyet már hónapokkal ezelőtt be kellett volna fejezni. Kérdésesnek nevezte, hogy akkor is lesz-e fejlesztés, ha a kormánypárti jelölt elveszíti a választást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, országszerte 400 egészségügyi projekt zajlik, összesen 500 milliárd forint értékben. Hangsúlyozta, hogy Tapolcán 2,3 milliárd forint értékben folyik a fejlesztés. Kiemelte, hogy ezeket a döntéseket nem a választás miatt, hanem jóval korábban hozták meg.

A választ a képviselő nem, a Ház viszont elfogadta, 99 igennel 31 nem ellenében.

Jobbik: elégedettek-e a Híd-programokkal?

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, a kormány felzárkóztatás-politikájának eszközeként vezették be a Híd-programokat, hogy azokkal segítséget nyújtsanak a tanulóknak többek között a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz. A politikus közölte, hogy adatok szerint az előző tanévben, ebben a képzési formában több mint 120 ezer órát mulasztottak igazolatlanul a diákok. Eközben a Híd-programok résztvevőinek csak 59 százaléka teljesíti a követelményeket - folytatta.

Elégedettek-e a Híd-programok működésével? - kérdezte.

Rétvári Bence államtitkár az egyik legfontosabb feladatnak a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer megerősítése nevezte. Arra is kitért, hogy már három éves kortól kötelező óvodába járni, ugyanis sokan azért hagyták el végzettség nélkül az általános iskolát, mert már ott eleve hátránnyal indultak. Folytatják azokat a programokat is, amelyek a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók iskolai sikerességét segíti - közölte.

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a program általános javulást hozott a résztvevő iskolák diákjainak teljesítményében - jelentette be.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont megtette ezt 104 igennel 27 nem és két tartózkodás ellenében.

KDNP: hogyan segítik a fogyatékkal élőket?

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetűek sorsával és számos programot dolgoztak ki a támogatásukra. A képviselő azt kérdezte, pontosan milyen erőfeszítéseket tesznek a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjáért.

Rétvári Bence válaszként közölte, hogy mind uniós, mind hazai forrásból igyekeznek segíteni a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját. Az államtitkár több fejlesztést is felsorolt, köztük az autizmussal foglalkozó Nyolc Pont Projektet, a megváltozott munkaképességűeken segítő Rehabilitáció, Érték, Változás (RÉV) projektet vagy a siket, nagyothalló és siketvak emberek támogatására létrehozott Kontakt programot.

A képviselő a választ elfogadta.

LMP: van-e termőföldadó?

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy március elején Tállai András államtitkár egy kérdésére azt válaszolta, hogy Magyarországon nincs termőföldadó, csak a kormány egy kicsivel nagyobb szabadságot akar adni az önkormányzatoknak a bevétel biztosításához. A Földművelésügyi Minisztérium egyik januári közleményében Fazekas Sándor miniszter viszont arra kért minden érintett önkormányzatot, hogy vonják vissza a gazdákra kivetett földadót.

A képviselő azt kérdezte, van-e termőföldadó?

Fazekas Sándor azt felelte, januárban a képviselőnek küldött válaszban bemutatták, hogy a települési adó miért nem sújthatja a mezőgazdasági termelőket és miért megalapozatlan földadóról beszélni.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarországon nincs termőföldadó elnevezésű közteher, csak települési adó vethető ki. Szűk feltételek között ennek tárgya lehet a termőföld, de alanya mezőgazdasági termelő nem, így mezőgazdasági termelőtevékenység termőföldön keresztüli adóztatásáról sem lehet beszélni - mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el de a parlament 102 igennel, 32 nemmel és egy tartózkodással igen.

A Fidesz Magyarország felminősítéséről

Mengyi Roland arról beszélt, hogy Magyarországról valamennyi rangos hitelminősítőnek kedvezőbb a megítélése, mint öt éve Magyarországgal összefüggésben. A Moody's és a Fitch után a Standard and Poor's döntött felminősítés mellett és ezzel egy lépésre került hazánk a befektetésre ajánlott kategóriától. Kitért arra is, hogy a hitelminősítő elemzésében rögzítette: az ország sokkal stabilabbá vált a devizahitelek kivezetése, az államadósság csökkentése nyomán. Az eddigi 2 százalékról 2,5 százalékra emelték a GDP-növekedést, és megállapították: egyúttal az ország hitelképessége is erősödik. Azt kérdezte: a felminősítést milyen hatással van Magyarországra?

Tállai András államtitkár válaszában közölte: a felminősítést a piacok beárazták, bár az gyorsabban következett be, mint általában jellemző. Jó esély van arra, hogy a két másik hitelminősítő is hasonlóan látja az ország helyzetét és további felminősítés várható. Bővülhet a hitelezés, erősödhet a gazdaság teljesítménye - jelezte, és kitért arra, hogy csökkenni fog a költségvetés kamatterhe is, és a felszabaduló forrásokat más célokra lehet fordítani. A képviselő a választ elfogadta.