rss      tw      fb
Keres

Quaestor - Orbán csütörtökre ígért tájékoztatást az érintett állami intézményekről - ÖSSZEFOGLALÓ


MTI 2015. március 30., hétfő 20:05

Orbán Viktor kormányfő csütörtökre ígérte a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolatuk brókercégekkel. A parlament hétfői ülésén az ellenzék bírálta a kormányt, amiért az adófizetők pénzét nem állami bankban tartják, illetve a miniszterelnököt, amiért Tarsoly Csaba Quaestor-vezető levelének kézhezvétele után nem tett azonnal feljelentést.

A kormányfő a parlamentben kérdésre válaszolva felidézte azt a - Buda-Cash-ügy kirobbanása után kiadott - utasítását, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, „állomásoztat-e” náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan.

Orbán Viktor azt mondta: ha minden igaz, az erre vonatkozó adatgyűjtések a minisztériumokban szerda estére, csütörtök reggelre véget érnek, így csütörtökön lehet majd tájékoztatni a közvéleményt arról, mely háttérintézmények hogyan érintettek az ügyben, és hogy megvan-e a pénz.

A Fidesz-frakció további szigorítást javasol a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatban - közölte Rogán Antal frakcióvezető az Országgyűlésben napirend előtt. Elmondta: olyan módosító indítványt adnak be, amely világossá teszi, hogy a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

A frakcióvezető sajtótájékoztatóján bejelentette: parlamenti albizottságban vizsgálná a Fidesz, milyen kár érte a költségvetést azzal, hogy a Gyurcsány-kormány idején csaknem 17 milliárd forint összegű, fedezet nélküli hitelt kapott a Quaestor a Magyar Fejlesztési Banktól.

Rogán Antal arról is beszámolt, hogy áprilisban újabb törvénymódosítási javaslatot terjesztenek elő a brókerügyekkel összefüggésben. Ebben gondoskodni fognak a polgári úton történő igényérvényesítés felgyorsításáról, hogy azok is mihamarabb a pénzükhöz juthassanak, akiket a Befektetővédelmi Alap nem kártalanít.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a tárca intézményei a miniszterelnök utasításának megfelelően jártak el, amikor megszüntették számláikat a Quaestor brókercégnél, a folyamat során pedig nem rendelkeztek semmilyen törvénytelen információval - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján.

Ellenzéki képviselők a parlament feloszlatásáról szóló határozati javaslatot nyújtottak be. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke elmondta, hogy az indítványhoz Tóth Bertalan (MSZP) és két független képviselő, a DK-s Varju László és Szelényi Zsuzsanna (Együtt) is csatlakozott. Szabó Tímea szerint Orbán Viktor „mindent előre tudott, de nem tett semmit” azért, hogy segítse az embereket - mondta, hozzátéve: szerintük a miniszterelnök és a kormány méltatlan és alkalmatlan arra, hogy tovább vezesse az országot.

A parlament ülésén több napirend előtti felszólalás is a brókerbotrányokról szólt. Az ellenzék bírálta a kormányt, amiért az adófizetők pénzét nem állami bankban tartják, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért Tarsoly Csaba levelének kézhezvétele után - amelyben a Quaestor-vezető március 9-én a brókercég problémáiról tájékoztatta a kormányfőt -, nem tett azonnal feljelentést. Egy jobbikos és egy szocialista képviselő is arra szólította fel a képviselőket, hogy nyilatkozzanak, ők, családtagjuk vagy gazdasági érdekeltségük az utolsó időszakban vette-e ki pénzt a Quaestorból.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága kora délután levette ülésének napirendjéről Matolcsy György és Szijjártó Péter meghallgatását, miután egyikük sem jelent meg az ülésen. Volner János (Jobbik), a bizottság elnöke elmondta: azért hívták meg a jegybank elnökét és a minisztert, hogy beszámoljanak arról, éveken keresztül miért nem ellenőrizték a csaló brókercégeket, illetve hogyan fordulhatott elő, hogy a Külügyminisztérium az adófizetők pénzét ezekre a brókercégekre bízta.

Késő délután a Törvényalkotási Bizottság jóváhagyta a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló törvényjavaslat módosításait. A javaslat általános vitáját ezután megkezdte az Országgyűlés. Tuzson Bence (Fidesz) expozéjában azt mondta: azt javasolják, hogy a kártalanítás azok vagyonából valósuljon meg, akik a kárt okozták.

A Jobbik parlamenti képviselői nyilatkoztak arról, hogy nem vettek részt a Quaestor-ügyet érintő bennfentes kereskedelemben.

Az MSZP azt közölte, hogy a szocialista frakció tagjai elsőként írták alá a dokumentumot, hogy nem rendelkeztek bennfentes információval a bedőlt brókercégekkel kapcsolatban, és nem tartottak pénzt ezeknél a cégeknél, és várja a kormánypárti képviselők nyilatkozatait is erről.

Az LMP olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely a tőkepiaci törvény hatályba lépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét.

Varju László, a DK alelnöke bírálta a Fidesz vagyonzárolási javaslatát, amely szerinte „látvány-törvénytervezet”.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint parlamenti bizottságnak kell kivizsgálnia a brókercégek csődje miatt kialakult helyzetet, egyebek mellett, hogy hova tűnt a Quaestor által felhalmozott pénz, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a jegybank hol hibázott, és hogy tudott a cég „hamis kötvényeket” kiadni.

Polt Péter legfőbb ügyészhez fordul a Quaestor-ügyben a Transparency International (TI) Magyarország. Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója nyílt levelében a többi között azt írta: kérdéses, hogy a rendőrség vagy az ügyészség vizsgálja-e, hogy egyes minisztériumok és háttérintézményeik, illetve önkormányzatok miként bízhattak közpénzt a Quaestorra.