rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 7. rész (brókerbotrányok áldozatainak kártérítése)


MTI 2015. március 30., hétfő 20:45

Az Országgyűlés hétfőn este megtartotta annak a kormánypárti javaslatnak az összevont vitáját, amely a brókerbotrányban is érintett társaságok vezetőinek vagyonzárával segítené a károsultakat.

Tuzson: helyre kell állítani a pénzügyi bizalmat

A pénzügyi bizalom helyreállításával indokolta a fideszes Tuzson Bence a kártalanításra vonatkozó törvényjavaslatot. A kormánypárti politikus az erős felügyeleti rendszer és a kapcsolódó büntetőintézkedések mellett érvelt, jelezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank csaknem 300 milliárd forint kárt tárt fel. Az előző kormányokhoz képest jelentős szemléletbeli különbségnek nevezte, hogy míg az MSZP-SZDSZ kormányok „rosszul méretezett neoliberális szemlélet alapján” fellazították az ellenőrzéseket, addig a Fidesz-kormány a pénzügyi rendszer egészében szigorításokra törekszik.

Több kormányzati intézkedés között a politikus felidézte a pénzügyi felügyelet Magyar Nemzeti Bank alá vonását is, méltatva, hogy a szervezeten belül találkoznak az információk, s a korábbival ellentétben nem papírokat hasonlítanak össze, hanem a helyszínen nézik meg az ellenőrök, hogy valósak-e a beszámolók.

Értékelése szerint azt a kérdést kell megválaszolni, hogy hol a pénz, és megfogalmazta azt is, hogy ne fordulhasson elő, hogy „egyes emberek eltapsolják mások pénzét", a károsultak pedig hoppon maradnak. Azt javasolják - folytatta -, hogy a kártalanítás azok vagyonából valósuljon meg, akik a kárt okozták. Azt is hangoztatta: a kártalanítást több körre ki kell terjeszteni, ezért a jogszabály cégekre, vezető tisztségviselőkre, valamennyi képviseletre jogosult emberre is vonatkozik.

Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy javaslatuk vonatkozik az elajándékozott vagyonra és „cselesebb” megoldásokra - például feltűnően aránytalan szerződésekre - is, és lehetővé teszi, hogy a kártalanítás érdekében zár alá vegyék a vagyonát azoknak, akik tudtak, tehettek a brókerbotrányokról.

Azon reményének is hangot adott, hogy a parlament minden képviselője támogatni fogja kezdeményezésüket, amely a kárt szenvedett emberek érdekét szolgálja.

Répássy: a kormány elkötelezett, hogy a sértettek kára egészében megtérüljön

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította a fideszes javaslatot, kiemelve: elkötelezettek abban, hogy a sértettek kára egészében megtérüljön. Répássy Róbert fontos célnak nevezte a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtését, jelezve, hogy a 2010 óta tett kormányzati lépések is ezt példázzák. Szólt arról, hogy az indítvány lehetővé teszi a bűncselekményben érintett szervezetek, emberek magánvagyonának mielőbbi zár alá vételét és mielőbbi bevonását a kártalanításba. Azt pedig zárgondnok biztosítja, hogy a vagyon megőrizze értékét - tette hozzá.

Kitért arra, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása továbbra is az igazságszolgáltatás feladata, az Országgyűlés a hiányzó rendelkezéseket alkotja meg.

MSZP: támogatják, de szerintük nem oldja meg az ügyet

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azzal kezdte felszólalását, hogy frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az elfogadással még nem oldják meg az ügyet, mert az arról szól, hogy a Quaestor-károsultak hogyan jutnak hozzá a befektetett pénzükhöz.

Közölte továbbá, a javaslat nem ad arra sem választ, hogyan fordulhatott elő, hogy a vagyontörvény tiltása ellenére offshore-céggel kötöttek szerződést és arra sem, hogyan fordulhatott elő, hogy a miniszterelnök utasítására vették ki a pénzt.

A KDNP is támogatja a javaslatot

Vejkey Imre (KDNP) a javaslat egyes elemeit ismertette felszólalásában, majd annak támogatását kérte képviselőtársaitól.

Jobbik: a javaslat nem az, aminek látszik

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy szerinte a törvény nem az, aminek látszik, nem azt a célt szolgálja, ami a címében szerepel. Kitért arra is, hogy a korábbi K&H-ügyben, valamint a Postabank-ügyben sem történt meg az elszámoltatás.

Előbbivel kapcsolatban közölte, sem a Fidesz-, sem a szocialista-kormányok nem ellenőrizték a brókercéget, a Postabankról pedig azt mondta, a jogorvoslati határidő lejárta miatt az állam nem tudta 171 milliárd forintos kárát visszaszerezni.

Feltette a kérdést, hogyan bocsáthatott ki a Quaestor 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt úgy, hogy az senkinek nem tűnik fel.

Közölte: támogatni fogják a javaslatot.

LMP: az „offshore-nagykoalíció” lehetetleníti el az elszámoltatást

Az LMP véleményét Schiffer András frakcióvezető ismertette, aki azt mondta, a kormánypárti javaslat nem alkalmas a kitűzött cél elérésére, hiszen már most lehet hallani olyan, a brókerbotrányokban érintett vezetőkről, akiknek hivatalosan nincs is vagyonuk. Az ellenzéki politikus szerint ez azért lehetséges, mert az elmúlt 25 évben „offshore-nagykoalíció” működött Magyarországon, amely megengedte a vagyon és a profit külföldre „szivattyúzását”.

Schiffer András megjegyezte továbbá, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek az lett volna a dolga a Quaestor-ügyben, hogy a tudomására jutott információk alapján feljelentést tegyen és jelezze a problémát a jegybanknak.

Tuzson Bence zárszavában nyomatékosította: az előterjesztés a „menekülő vagyon megfogásáról szól", annak érdekében, hogy azt a későbbiekben a kártérítésre lehessen felhasználni. A kormánypárti politikus felszólalásában megnyugtatta az állampapír-számlával rendelkező befektetőket, hangsúlyozva, hogy az ilyen számlákon tartott befektetések semmiképp sem vesznek el, még akkor sem, ha azok most egy időre elérhetetlenek is a brókerbotrányban érintett intézményeknél.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat összevont általános vitáját, így az Országgyűlés kedden el is fogadhatja azt.