rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 6. rész (iraki szerepvállalás)


MTI 2015. március 31., kedd 15:37

Az Iszlám Állam terrorszervezet elleni katonai fellépésről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülése.

Hende: a magyar katonák a frontvonaltól távol látnának el feladatot Irakban

A magyar katonák Irakban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban a frontvonaltól távol látnák el feladatukat, támadó jellegű harci tevékenységet nem végeznének - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a katonai szerepvállalásról szóló határozati javaslat ismertetésekor kedden a parlamentben.

Az önkéntesen jelentkező katonákból álló százötven fős kontingenst az iraki Erbilben állomásoztatnák és a kiképzésében részt vevő erők számára látnának el „katonai erő megóvására” vonatkozó feladatokat 2017. december 31-ig - ismertette a honvédelmi miniszter hozzátéve: Magyarországnak érdeke fűződik csatlakozni a koalíciós erőkhöz, mivel az Iszlám Állam Európára, így ránk is fenyegetést jelent egzisztenciálisan és gazdaságilag is.

Hende Csaba kifejtette: az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa egy több mint hatvan államból álló koalíciós erőt hozott létre, ezek az erők segítik az iraki hadsereget a harcokban. Magyarország részvétele ebben példa arra, hogy hazánk nem csak a nyugati szövetési rendszer nyújtotta biztonság élvezője, de felelősségteljes tagja is.

Fidesz: az Egyesült Államok kérte az országot a szerepvállalásra

Kósa Lajos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam rövid történetével bizonyította, „minden általunk fontos értékre fittyet hány”. Szólt arról az Egyesült Államok által kezdeményezett koalícióról, amelynek 62 ország a tagja, és amelynek célja az Iszlám Állam elleni fellépés.

Az Egyesült Államok kérte a magyar kormányt és a parlamentet, hogy döntsön arról, részt vesz-e ebben a fellépésben - hangsúlyozta. Meglepőnek tartotta, hogy amikor az USA magasabb részvételt kér, a parlamenti frakciók ezt lényegében elutasítják.

A kifogásokra válaszul kijelentette: mindig lehet bővebb információkat kérni, az adatoknak ugyanis talán senki sincs teljes körűen a birtokában.

Az is növeli az ország terrorfenyegetettségét, ha a Charlie Hebdo hetilap karikatúráiból rendeznek kiállítást - válaszolt egy másik érvre - sőt azt is kezdeményezni kellene, hogy azonnal vezessük be a menekültügyi őrizetbe vételt - jelentette ki.

Szerinte azok az országok sem védettek a terrorizmussal szemben, amelyek nem vesznek részt az akcióban, vagy csak a humanitárius segítségnyújtásba kapcsolódnak be.

MSZP: a kormánynak nincs erkölcsi alapja támogatást kérni

Demeter Márta (MSZP) pártja elkötelezettségét hangsúlyozta a terrorizmus elleni harcban. Közölte ugyanakkor: Magyarország szerepvállalása jelenleg is jelentős, ám annak mértékét pártja még elfogadhatónak tartja, sőt annak újragondolására, fokozására is látnak lehetőséget.

Mint mondta, Magyarország eddig is jelentős mennyiségű fegyverrel járult hozzá a terrorizmus elleni fellépéshez, a kormány azonban a szerepvállalást most a lehető legmagasabb szintre emelné.

Kijelentette: az Orbán-kormány több okból sincs abban a morális helyzetben, hogy az Országgyűlés felhatalmazását kérje ehhez, mert szerinte arra nem felkérte az országot az Egyesült Államok, hanem „Orbán Viktor ajánlkozott”. A parlamenti frakciókkal pedig csak azután kezdett látszategyeztetésbe a kormányoldal - folytatta -, miután a kabinet már elköteleződött.

Vitatta a miniszterelnök érvelését a szerepvállalás mellett, úgy vélte: „azok papolnak a nyugati értékek melletti kiállásról", akik az ukrajnai válsággal kapcsolatban ezt nem hangsúlyozták. Úgy látta: nem az emberi jogok vagy keresztény közösségek, hanem saját pártpolitikai érdekek miatt jelentkeznek a feladatra, hogy lehalkítsa a kitiltási botrány miatti amerikai kritikus hangokat.

KDNP: Magyarország elkötelezett a nemzetközi stabilitás mellett

Firtl Mátyás (KDNP) leszögezte: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás iránt. Kijelentette: Magyarországot számot nemzetközi szervezetben betöltött tagsága és egyezmények is kötelezik arra, hogy segítse a terrorizmus elleni fellépést.

Azt mondta: az iszlám országok „kevésbé érintettek a demokráciákban bekövetkezett társadalmi fejlődésben, annak alacsonyabb fogán rekedtek meg”. A nemzetközi biztonságra napjainkban az iszlám radikálisok fenyegetése jelenti a legnagyobb veszélyt - fűzte hozzá -, az ott kibontakozó válságok pedig Európára is hatással vannak.

Szólt a keresztények fenyegetettségéről, és szerinte Európa a 20. század szörnyűségei után felelősséggel tartozik, hogy azok ne fordulhassanak elő ismét.

Rámutatott arra is: a világ kőolajlelőhelyének jelentős része a térségükben van vagy azokon áthalad a szállításuk.

Jobbik: a problémát az Egyesült Államok okozta

Mirkóczki Ádám (Jobbik) bírálta az Egyesült Államokat, amely szerinte sok helyen „mészárszéket” hagyott maga után. Az érintett országok közé sorolta a többi közt Afganisztánt, Irakot, Szíriát, de még Koszovót is.

Azt mondta: az Egyesült Államoknak sehol nem sikerült megteremtenie azt a demokráciát és jólétet, amelynek okán katonailag beavatkozott ezeknek a helyeken.

Hangsúlyozta: az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet pártja is elítéli, de annak létrejöttéért is szerinte az Egyesült Államok tehető felelőssé.

Feltette a kérdést: ha az ország kiáll a nyugati értékek és a kereszténység védelme mellett, akkor a Boko Haram által legyilkolt keresztények védelmében miért nem lép fel?

Választ várt arra is: az Egyesült Államok és szövetségesei közül vesz-e valaki olajat az Iszlám Államtól?