rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. december 30.

Jan Mainka, a Budapester Zeitung kiadója, Magyarországon élő német újságíró


Bolgár György: - Ön tegnap nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Erről a magyar sajtó azzal a címmel számolt be, hogy megvédi Orbánt a Frankfurter. De ha jól olvastam, akkor nem a német újság, hanem Ön mint interjúalany védte meg Orbánt. Miért?

Jan Mainka: - Hozzá kell fűzzem, nem volt túl szerencsés az MTI által készített fordítás. Szó sincs arról, hogy megvédtem Orbánt. Arról van szó, hogy az interjú nem kifejezetten a médiatörvényről szólt, hanem a médiatörvény által okozott hisztériáról a nyugati sajtóban. Ha valakit, akkor a magyarokat védtem, mert az egész lefasisztázást kicsit túlzásnak tartom.

- Ezzel valószínűleg sokan egyetértenek. Az ország nem fasiszta, a vezetői sem fasiszták. Viszont arra figyelmeztetnek a német újságok közül is sokan, hogy az irány rossz. Ha nem is feltétlenül fasiszta irány, de egyesek putyinizációról beszélnek, mások meg az egypártrendszer felé tett fordulatról. Ebben nem ért egyet velük?

- Az igazság az, hogy ez egy nagy törvény – azt hiszem, olyan százhetven oldalról van szó –, amit alig ismernek. Így mindenfélét bele lehet látni. Én egy kicsit korainak tartom ezt. Pontosan ismerni kéne a szövegét és főleg a gyakorlatát. Lehetséges, hogy ez is csak ilyen általános szabály, ugyanúgy, mint az adótörvények. Ezek is vannak, mégsem fizeti az adót mindenki.

- Az éppenséggel nem szabályos, ha valaki nem fizeti az adót.

- Megtörténik.

- Megtörténik, de talán nem arra kell az adótörvényeket meg a médiatörvényt sem hozni, hogy aztán ne tartsák be. Valószínűleg azért hozták, mert be akarják tartatni. Azt mondja, hogy nem ismerik pontosan ezt a törvényt. Ön például olvasta ezt a százhetvenegynéhány oldalt?

- Most, főleg az ünnepek alatt, nem. Most kiadták, sajnos csak angolul, húsz oldalban összefoglalva, és az összes kritikával Próbáltam ezt átfutni, sok apróság van benne, de kevés volt az időm. Nagyon komplex, nagyon sok minden benne van.

- Akkor miért gondolja úgy, ha nem ismeri részleteiben, hogy adjuk meg a lehetőségét annak, hogy a gyakorlatban használják, alkalmazzák. Holott a szöveg áttanulmányozása alapján sok médiához és joghoz értő szakember felhívta már a figyelmet arra, hogy Európában példátlanul szigorú és a gyakorlatban nem alkalmazott intézkedések és jogszabályok vannak ebben a törvényben. Miért nem hisz nekik?

- Az is igaz, bizonyos passzusokat túlzásnak tartok. Például a büntetéseket. Németországban a maximális büntetés, átszámítva száznegyvenmillió forint. Akkor Magyarországon miért legyen kétszázmillió? De főleg azzal kell foglalkozni, hogy mikor szabnak ki valamilyen büntetést. Mi az, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatás? Egy héten belül ugyannyit kell említeni a Fideszt, mint MSZP-t? Vagy naponta? Esetleg egy hónap alatt? Ha Mesterházyt meginterjúvolom, akkor egy ugyanolyan felületű Orbán interjút is le kell közölnöm? És, ha ő nem ad interjút? Szóval egy csomó tisztázatlan kérdést látok.

- Látja, Önnek is van egy csomó kérdése. A lényeg az, hogy ezt a homályosan megfogalmazott elvárást vagy követelményt, a médiahatóság mérlegelésére bízzák. Ők fogják eldönteni, hogy mi a kiegyensúlyozott.

- Jó munkát Szalai Annamáriának.

- Ön lehet, hogy ezt megengedő mosollyal és nevetéssel nyugtázza, sokan viszont idegesek. Ha jó munkát kívánunk neki, akkor nézzünk például meg egy friss mai hírt: eljárást indítanak a Tilos rádió ellen, mert Ice-T, ismert amerikai rapper egy csúnya szöveget tartalmazó számát sugározták. Mondjuk, sokan nem érthetik a fekete szlenget, de ha ez sem tetszik a médiahatóságnak, mire számíthatunk még? Ice-T-t nem lehet, de kit szabad sugározni? Milyen zenét?

- Kérdések, kérdések...

- Ha kérdéseink vannak, akkor Ön mégis miért jóhiszemű annyira? Hiszen nyilván nem véletlenül szerepelnek ezek a szabályok az új törvényben. Valószínűleg használni akarják őket.

- Azért vagyok jóhiszemű, mert én csak indirekt módon tudok arra következtetni, hogy ez a törvény mégsem az, aminek elsőre látszik. Mert mostanában úgy látom, hogy az Orbán-kormány nincs óriási fenyegetésnek kitéve, a baloldal által sem. Szóval túlzás most nagy ágyúval kis szúnyogokra lőni. Másrészt nem tartom megvalósíthatónak ezt az egész törvényt. Hogyan lehet az internetet ellenőrizni?

- Na de akkor hogyan lehet az ellenőrzést megpróbálni? Nem abszurdum az, hogy megpróbálják?

- Próbálják csak, de ez eleve kudarcra van ítélve. Mint az interjúban is mondtam, Magyarország nem Észak-Korea. Magyarország egy nyitott ország. Az, amit egy magyarországi értelmiségi nem tud itthon elmondani, akkor ezt elmondja Nyugaton egy újságírónak, és ő leírja.

- Valóban, Magyarország nem Észak-Korea. Talán nem vele kellene minket összehasonlítani. Az nem aggasztotta Önt az elmúlt hónapokban, hogy például az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozták, miután egy bizonyos törvényt az visszautasított, alkotmányellenesnek minősített? Az nem aggasztotta, hogy visszamenőleges hatállyal hoztak törvényeket? Hogy néhány hét alatt kisajátították a magánnyugdíjpénztárak vagyonát?

- És még lehet sorolni. Ezt ugyanannyira szerencsétlennek tartom, mint ezt a médiatörvényt. Minek kellett ez? Mitől fél az Orbán-kormány? Teljesen felesleges, a magyar nép zöme a kormány mögött áll. Minek ezek az óvintézkedések? Veszélyes az összes demokratikus biztosítékot kikapcsolni, mert végső soron nem marad senki, aki szóljon, ha netán téved valamikor az Orbán-kormány – mert ilyen is előfordulhat.

- Akkor az Orbán Viktornak szánt védelem vagy legalábbis jóindulatú figyelem helyett nem inkább a figyelmeztetés volna a célravezető? Hogy ez nem lehet érdeke sem Magyarországnak, sem az Orbán-kormánynak?

- Nyilván, de meg kell nézni, hogy hol jelent meg az interjú. A nyugati sajtóban jelent meg, és inkább azzal foglalkoztam, hogy ezt az egész nagy hisztériát, lefasisztázást megszüntessem. Nem tartozom azok közé a magyarok közé, akik Nyugaton most nagyon lehúzzák az országunkat. Például én most két konferencián fogok fellépni, és a közönség előtt teljesen másképpen fogok beszélni, mint Önnel. Nem látom megfelelő médiumnak, hogy olyanról beszéljek, mint amiről itt tárgyaltunk.

- Értem, abból is, ahogy azt mondta, hogy az országunkat. Vagyis Magyarországot a sajátjának érzi, és félti az erős, nyugati kritikától.

- Túlzottnak tartom. Ebben az a veszély is benne van, hogy eddig még csak elméleti szinten van ez a törvény, még nem tört ki óriási botrány. Viszont, ha egy kiadót, újságot tényleg keményen megbüntetnek, mert például egy fideszes korrupciós ügyről írt, akkor a nyugati sajtó már az összes fegyverét ellőtte. Ezt nem szeretném. Az lenne jó, ha a kritikát adekvátan, megfelelő mértékben alkalmaznák. Ha már most ilyen kemény szavakat használunk, mint Führerstaat, akkor ezt a későbbiekben már nehéz lesz fokozni. Szóval ezért kell óvatosan bánni az ilyen fegyverekkel.

- Köszönöm szépen, hogy világossá tette, mit akart mondani, és mit mondott.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái