rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: erős médiavisszhang, visszavonuló politikusok



Angol nyelvterület
Financial Times: Budapestnek magától módosítania kellene a törvényt – WSJ: „Orbán ellenőrzési étvágya”

Német nyelvterület
Die Welt: Viharos félév az Európai Uniónak – Süddeutsche Zeitung: Orbán Európa ellen – „a kantáron vezetés új minősége” – FAZ-kommentár a médiatörvényről: Csigavér – Osztrák kommentár: Bécs lehetne a közvetítő a Magyarország körüli vitában – Osztrák közrádió: a magyar hatóság „azt is ellenőrzi, hogy a kijelentésekben szereplő vélemények egyezzenek a kormány álláspontjával” – Markus Kotzur európajogász: A magyar médiatörvény veszélyezteti a szabadságot – ZDF-értékelés: A nemzetközi nyomást fenn kell tartani

Politikusok, szervezetek, tiltakozások
Európai értelmiségiek felhívása az uniós intézményekhez a magyar demokrácia védelmében – Barroso: Orbán megígérte, hogy szükség esetén módosítanak a jogszabályon – Asselborn luxemburgi külügyminiszter cselekvésre szólítja fel az Európai Bizottságot – Francia Európa-ügyi miniszter: nem szabad összekeverni a médiatörvényt és az EU-elnökséget – Osztrák külügyminiszter: Bécs örömmel fogadta, hogy a magyar kormány esetleg megváltoztatná a médiatörvényt – Ashton reméli, a sajtó „nagyon büszke arra, amit Magyarország képes lesz elérni a következő hat hónapban” – Az SPD parlamenti vitát akar Magyarországról – A szlovák újságíró-szövetség elnöke bírálja a médiatörvényt – A médiatörvényről is tárgyalt az EP szocialista frakciójának görög vezetője Budapesten


Angol nyelvterület

Financial Times: Budapestnek magától módosítania kellene a törvényt

Bizonytalanul indult Magyarország európai uniós soros elnöksége, hiszen a félév napirendjének gördülékeny bevezetése helyett a kormánynak a sajtószabadság aláásásával fenyegető médiatörvényt ért nemzetközi és honi bírálatok viharával kell megküzdenie - írta pénteki szerkesztőségi kommentárjában a Financial Times (FT) című brit napilap (az írás címe: Magyarország a veszéllyel táncol).

A lap szerint, amely ugyanebben a számában beszámolt Orbán Viktor külföldi tudósítóknak tartott budapesti sajtótájékoztatójáról is, „a törvényt újra kell gondolni”, mert „a sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság olyan alapvető jogok és európai értékek, amelyek nem kompromittálhatók”.

A médiatörvénnyel kapcsolatos két fő aggodalomként az FT a „bénítóan magas” bírságokat említette, valamint azt, hogy a törvény betartatására hivatott médiatanácsot „kilencéves időtartamra kinevezett Fidesz-hívekkel töltötték fel”.

A kommentár szerint ésszerű, hogy korszerűsíteni kell olyan törvényeket, amelyeket az események túlhaladtak. Az is igaz lehet, hogy az új törvény sok cikkelye más EU-tagállamok médiaszabályozásában is feltűnik. De olyan államokról van szó, amelyek a sajtószabadság terén maguk sem rendelkeznek makulátlan teljesítménnyel, írja az újság, Olaszországot említve példaként.

A kommunizmus bukása óta a közép-európai országokban időnként jóváhagytak olyan törvényeket, amelyek papíron rosszak voltak, de gyakorlati alkalmazásuk a polgári szabadságjogok folyamatos megsértése nélkül történt. A lap szerint a magyar médiatörvény is ilyen példává válhat. Az ugyanakkor nem jó módja a törvényhozásnak, hogy a politikusoktól válik függővé egy-egy hibás jogszabály „ki nem használása”.

Az új törvényben a FT szerint benne van annak a kockázata, hogy az öncenzúra légkörét teremti meg, még akkor is, ha a drákói bírságokat soha nem róják ki. „Budapestnek meg kellene takarítania a bizottság idejét, és magától módosítania kellene a törvényt”, írta a londoni újság.

***

WSJ: "Orbán ellenőrzési étvágya"

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadása "Orbán ellenőrzési étvágya" címmel kommentárt közölt pénteken.

A lap szerint a magyar kormánynak „a médiaszabadság korlátozására” irányuló lépése csak a legutolsó a Budapestről érkező „aggasztó jelek” sorában. Az Orbán-kormány szerint a törvény miatti médiafelháborodás eltúlzott, és a törvényre azért van szükség, hogy egyensúlyt teremtsenek a baloldali „médiaestablishmenttel” szemben. A kommentár szerint azonban a megoldás akkor is az lenne, hogy több teret adjanak a versenynek, és nem az, hogy a kormány szabályozza, hogyan, miről számol be a média.

A lap szerint a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz csaknem bármilyen törvényt elfogadtathat, és ezt a lehetőséget a megválasztása óta arra használta, hogy az egypárti ellenőrzés irányába vigye az országot a korábban független intézmények aláásásával. A média csak a legutóbbi „áldozat”, írja a napilap. A WSJ szerint a független költségvetési tanácsot kiüresítették, az alkotmánybíróság jogkörét megkurtították, a központi bank irányító testületét pedig Fidesz-kinevezettekkel akarják feltölteni.

***

Német nyelvterület

Die Welt: Viharos félév az Európai Uniónak

Mostantól Magyarország a soros elnök és máris oszt – ezzel az alcímmel jelent meg a  Die Welt online pénteki írása. A megütközés nagy. Magyarország még csak négy napja az Európai Unió soros elnöke, de Európa számára máris világos: a következő hat hónap nem lesz sikertörténet. A vitatott médiatörvény körüli botrány árnyékot vet a magyar elnökségre.

Orbán Viktor miniszterelnök alaposan kiosztott mindenkit, ahelyett, hogy ajtót nyitna és békülékenynek mutatkozna.

Németországtól és Franciaországtól kikér magának minden „elsietett” bírálatot, s a törvény módosítására csakis abban az esetben kész, ha más európai államok is megváltoztatják vonatkozó jogszabályaikat.

Brüsszelben és számos más európai fővárosban felvetődött a kérdés, hogy vajon egy ilyen ország méltó-e az unió vezetésére, és egyre többen válaszolnak erre a kérdésre nemmel.

Már olyan szankciókat fontolgatnak, amilyeneket 2000-ben Ausztriára róttak ki, amikor az FPÖ, Jörg Haider idegengyűlölő pártja bekerült a kormányba. Az Európai Parlamentben a szociáldemokraták gazdasági szankciókat követelnek és a szavazati jog megvonását. „Nem engedhetjük meg Magyarországnak vagy bármely más kormánynak, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja az Európai Unió alapvető értékeit” – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője.

***

Süddeutsche Zeitung: Orbán Európa ellen – „a kantáron vezetés új minősége”

A magyar médiatörvény attól még nincs rendben, hogy egyes elemei valamilyen formában Európában érvényesek. Az Európai Uniónak el kell fogadnia a kihívást és fel kell lépnie a törvény ellen – írta pénteken Süddeutsche Zeitung-beli kommentárjában Martin Winter.

„Magyarország üldöztetve és félreértve érzi magát médiatörvénye miatt, de az Európai Unióban heves bírálatba ütköző törvényen nincs mit félreérteni. Igaz, hogy nem vezet be cenzúrát és formailag nem korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot, és ismeri a jogi utat is. Ám az újságírókat gúzsba köti szabályokkal, kötelezettségekkel és bírságok fenyegetésével, s ezért a média a továbbiakban csak igen korlátozott keretek között teljesítheti egy demokráciában létfontosságú feladatát: a hatalom és a hatalmasok ellenőrzését.”

„Akinek attól kell félnie, hogy a politika és a gazdaság terén folytatott kutakodásáért kriminalizálják, és akit önkényes indoklásokkal kényszeríteni lehet arra, hogy kiadja informátorait, az nagyon hamar fel fog hagyni a klasszikus újságírói munkával.

Magyarországon olyan légkört teremtenek, amelyben az öncenzúra tenyészik.”

„Orbán Viktor, Magyarország erős embere téved, amikor azt állítja, hogy a törvényében minden rendben van, mert egyes elemei valamilyen formában más országokban is érvényesek. Nem erről van szó, még akkor sem, ha az állítás helytálló lenne. A lényeg, hogy Magyarországon a sajtó szorongatására alkalmas, minden elképzelhető eszközt belepréseltek egy törvénybe, ami a nyílt cenzúrán még innen van, s ezzel létrehozták a kantáron vezetés új minőségét. Az állam által így vezetett és őrzött sajtó már nem szabad.

Ez már önmagában is elég ijesztő. Ennél is felháborítóbb azonban a sajtószabadság iránti mélységes gyanakvás, amely e törvényben kifejezésre jut. Magyarország fütyül a sajtószabadságra húsz évvel azután, hogy megszabadította önmagát a kommunista uralomtól, és hat évvel azt követően, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz és ez európai értékközösséghez. Valóban bosszantó, ahogyan a sajtóval néha visszaélnek jellemtelen szenzációgyártók, a gyűlöletet prédikálók, a pornóproducerek vagy a csalárd üzletelők. Ez azonban semmilyen módon nem igazolja az újságírói munka szabadságának korlátozását.”

„Bízvást lehet kételkedni abban, hogy Orbánt az etnikai kisebbségek, a gyerekek vagy általában az emberi méltóság védelme vezérelte. Orbán olyan ember, aki nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy dicsérje az erők szabad játékát a piacon, és aki az államot és hatóságait legszívesebben messzemenően felszámolná. Hogy egy ilyen törvényt dob be, amely ellentmond az erők szabad játéka elvének, és a sajtóra kafkai módon bonyolult, ellenőrök által uralt szabályrendszert kényszerít, arra utal, hogy Orbán a hatalom hosszú távú biztosításának politikáját követi.”

„A miniszterelnök a magyar társadalmat lélegzetelállító tempóban alakítja át, és abban a tudatban, hogy országát valóságos forradalmon kell átvezetnie. Ez az út teli van kockázatokkal, és itt nem árt, ha a sajtót ellenőrzés alatt tartják, mivel a sajtó hajlik arra, hogy esetleges leleplezésekkel akadályokat gördítsen a kormányok útjába.”

„A kifejezetten öntudatos Orbán a sajtótörvényével otthon talán politikai előnyre tud szert tenni. Az Európai Unió tekintélyének azonban árt vele.

Az Európai Unió pedig nem hunyhat szemet e fölött, és nem is szabad ezt megtennie. Brüsszel és Budapest között konfliktus lesz, illetve annak kell lennie. Az európaiaknak most meg kell mondaniuk, milyen szerepe van a sajtószabadságnak a közösségükben, és hogy ennek milyen megsértéseit nem hajlandó elfogadni. Magyarország magának árt, amennyiben elzárkózik ettől a meghatározási gyakorlattól. Magyarország jövője ugyanis az Európai Unióban van, és ezt a jövőt Orbán nem garantálja, bármilyen sikeresnek látszik is ma honfitársai szemében.”

***

FAZ-kommentár a médiatörvényről: Csigavér

Csigavér címmel közölt rövid kommentárt pénteken a magyar médiatörvényről a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A csak szignóval jegyzett írás szerint hosszú távon nem kell aggódni a magyarországi média szabadsága miatt. Az ország tagja az Európai Uniónak, és Orbán miniszterelnök a minap megerősítette, hogy őrá is vonatkoznak annak „szabályai”, amelyek közé az alapjogi charta is tartozik.

Rövid távon Orbán amúgy is meg fogja gondolni, vajon a sajtószabadságba való beavatkozással muníciót akar-e adni bel- és külpolitikai ellenfeleinek a kezébe, újabb kárt okozva Magyarország hírnevének. Legföljebb tehát – a jó szándék bizonyítása végett – olyan tartalmak szankcionálása jöhet szóba, amelyek pornográf jellegűek, illetve valamely népcsoport ellen uszítanak.

Alapvetően azonban az számít, vajon ugyanezen paragrafusok segítségével lehetőség lenne-e politikai cenzúra gyakorlására is. Ha ez így van, és egyúttal az is igaz, hogy Magyarország csupán Németország, Franciaország és más EU-országok médiatörvényét másolta le, akkor ezeket is meg kell majd vizsgálni cenzúraállóság szempontjából. Tavaly a németeknél már vita folyt erről. Ha Magyarország most új lendületet ad e vitának, akkor Orbán még szolgálatot is tett volna a sajtószabadságnak, írta a konzervatív német újság kommentátora.

***

Osztrák kommentár: Bécs lehetne a közvetítő a Magyarország körüli vitában

Bécs lenne a legjobb közvetítő a Magyarország körüli nemzetközi vitában, írta a Format című osztrák hetilap pénteki számában megjelent kommentár a két ország közös történelmén végigtekintve. A Csárdáskirály Orbán – kihívás a bécsi diplomácia számára? című cikket Hans Magenschab történész, publicista írta.

A bécsi-magyar operettvilágban tudvalevőleg boldog-frivol a hangulat. Mit kell például érteni azon, amikor Kálmán Imre a Csárdáskirálynőben az első világháború közepén azt énekeltette a szereplőjével: „Megveszem magamnak az egész világot”? Mindenesetre inkább szerencse, hogy az osztrákok közül elég kevesen értik a szomszédok nyelvét. Csodálkoznának, mi mindent beszélnek ma Ausztriáról a budapesti kávéházakban és a termálfürdőkben, jegyezte meg.

Az írás ismerteti a közös osztrák-magyar múltat, egészen 1989-ig, amikor is „a hazafias magyar kommunisták voltak azok, akik 1989-ben előmozdították a vasfüggöny lebontását és a híres soproni pikniket (Páneurópai piknik) engedélyezték”. Mi lehetett volna kézenfekvőbb, mint a lehető leggyorsabban felvenni Magyarországot az EU-ba is? Az osztrák bankok és cégek erős magyarországi jelenléte gyors integrációra engedett következtetni, habár telekspekulációk és környezetvédelmi "bűnök" is előfordultak osztrák oldalról.

Orbán Viktor, a karizmatikus választási győztes és fiatal ellenzéki hamarosan „különösen EU-szkeptikusnak” bizonyult. Ahelyett, hogy a polgári Fidesszel együtt beállt volna az EU híveinek seregébe, „a jobboldali radikális Jobbik-gárdisták lettek Orbán szövetségesei”. Eredményként ma Európa legstabilabb kormányát képviseli, s az sem meglepő, hogy az öntudatos Orbán összevész a médiával, írta a szerző.

„Mi a teendő? El lehet – Brüsszelből nézve – szigetelni Orbánt. De éppen a magyar EU-elnökség alatt reális és fatális hiba volna szankciókkal fellépni, ahogy annak idején Ausztria ellen tették. Vagy az EBESZ, az Európai Parlament és az Európa Tanács volna a megfelelő fórum a vitatott médiatörvény elleni bírálathoz – ahogy a már Magyarország barátait aggasztó antiszemita tendenciák elleni figyelmeztetések számára is?”, tette fel a kérdést a cikk szerzője.

Mindez együtt az osztrák diplomácia nagy pillanatát jelenhetné. A magyar belügyekbe nem szabad beavatkoznia Ausztriának, annál inkább akkor, amikor nemzetközi szabályokat szeg meg Orbán. Ki, ha nem Bécs tudna még leginkább egy okos szomszédság-filozófiát előmozdítani? „Az osztrák külügyminiszternek, Michael Spindeleggernek kereszténydemokrata politikusként meglenne a lehetősége, hogy komoly európai uniós közvetítőként működjön a frontok között, hogy ne hagyja a modern Magyarországot ismét az elbizakodottság és a melankólia politikája között ingadozni”, írta a Format cikkírója.

***

Osztrák közrádió: a magyar hatóság „azt is ellenőrzi, hogy a kijelentésekben szereplő vélemények egyezzenek a kormány álláspontjával”

Tudósítást sugárzott az osztrák közszolgálati rádió péntek déli híradójában a magyar médiatörvény körül kialakult helyzetről, idézve egy német Európa-jogi szakértőt és megszólaltatva Bogár Zsoltot, az MR1-Kossuth Rádió felelősségre vonási eljárás alatt álló szerkesztőjét.

Az Ö1 csatorna a felvezetőben kiemelte, hogy az Európai Bizottság hevesen bírálja a médiatörvényt. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint egyetlen passzus sincs a törvényben, amely ne szerepelne más európai országok törvényeiben.

A rádiós műsorvezető egy német Európa-jogi szakértőt idézett: ez az érv „nem állja ki a próbát”. Markus Kotzur lipcsei Európa-jogi szakértő a tudósítás szerint azt mondta: míg a német törvények azt írják elő, hogy a sajtóban szereplő tényállítások megfeleljenek a tényeknek, a magyar hatóság „azt is ellenőrzi, hogy a kijelentésekben szereplő vélemények egyezzenek a kormány álláspontjával”. Kotzur emellett hiányolta a politikai pluralizmust a médiahatóság összetételéből (a Kotzur-interjút lásd alább).

Az összeállításban az NMHH-ról többek között azt mondták: „kizárólag fideszesekből áll össze”, és elnökét, Szalai Annamáriát személyesen a kormányfő nevezte ki, kilenc évre. Az elnök az Ö1 megfogalmazása szerint teljhatalommal rendelkezik, a kiszabható bírságok „drákóiak”. A szabályok bő teret adnak az értelmezéseknek, a hatóság tagjai gyakorlatilag saját belátásuk szerint állapíthatják meg, mi számít kihágásnak.

A Kossuth Rádió reggeli műsorának ügyeletes szerkesztője elleni eljárással kapcsolatban az Ö1 riportere előrebocsátotta, hogy a Kossuth közszolgálati rádió. Hozzátette, Ausztriában ez azt jelenti, hogy egy szerkesztő köteles a tényeknek megfelelően tudósítani, de azt is, hogy törvény és szerkesztőségi szabályzat védi a politikai önkénytől. „A magyar médiatörvény nyilvánvalóan más célokat követ.” A műsorban telefonon megszólaltatott Bogár Zsolt úgy nyilatkozott, a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy az NMHH hatalmi potenciálja túlságosan nagy, és hogy a törvény öncenzúrára kényszerítheti az újságírókat.

***

Markus Kotzur európajogász: A magyar médiatörvény veszélyezteti a szabadságot

Pénteken megjelent számában a német Stern magazin interjút közöl az európajogásszal A magyar médiatörvény veszélyezteti a szabadságot címmel.

Egész Európa a magyar médiatörvényről vitatkozik. Markus Kotzur lipcsei európajogász a politikai ellenőrzés lehetséges veszélyére figyelmeztet, vezeti fel az interjút a Stern.

A jogász szerint a magyar kormány jogtalanul hasonlítja össze vitatott médiatörvényét a német szabályokkal. „Ez túl általános kijelentés”, mondta Kotzur, Orbán Viktor miniszterelnök megnyilatkozásaira utalva, aki szerint a magyar médiatörvény más európai, valamint a német szabályokkal azonos alapvető előírásokat tartalmaz. Ugyanis eltérően Németországtól, a magyar törvény messzemenő ellenőrzést tesz lehetővé nemcsak a ténymegállapítások körében, hanem a vélemények esetében is, mondta az Universität Leipzig Európajogi Intézetének igazgatója. „Nálunk a politikai irányzatok nagyobb szabadságot élveznek”.

„A politikai irányzatok ellenőrzése a legveszélyesebb”, figyelmeztetett Kotzur, utalva a kelet-európai országra. Németországban a politikai tendenciákat tartalmazó megnyilatkozások beleférnek a média szabadságába. A német alkotmány 5. szakaszában garantálja a sajtószabadságot, s a sajtótörvény erre épül. A magyar kormány azzal érvel, hogy a korábbi törvénykezés a bulvárlapok és tévéadók számára túlzottan is szabad kezet biztosított. „A szabadságra és a pluralizmusra épülő demokráciának el kell viselnie a határterületeket”, mondta Kotzur. „Túl szigorú ellenőrzési mérték alkalmazását meg kell akadályozni”.

Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy a hatóságok túl hamar beavatkoznak.

Fennáll a cenzúra veszélye, amikor az ellenőrző grémiumok nem pluralisztikusan, különböző pártokból és érdekcsoportokból tevődnek össze, hanem csak egyetlen politikai irányzatot képviselnek, hangsúlyozta Kotzur. Magyarországon a nemzeti jobboldali kormánypárt, a Fidesz dominálja az új Médiahatóságot, az NMHH-t. Ez a hatóság az állami média mellett a magán tv- és rádióadókat, valamint az újságokat és internetportálokat is ellenőrzi.

Lényeges különbséget lát a szakértő az európai és a magyar sajtótörvények között azokban a financiális veszélyekben is, amelyek a magyar médiákat fenyegetik, amennyiben beleütköznek az ország törvényeibe. „Magyarországon a vállalkozások kockázata túl nagy ahhoz, hogy kritikusan tudósítsanak”.  A kormányzat nem alkalmazza a viszonyoknak megfelelő mértékek elvét. „Ilyen esetben minden média háromszor is meggondolja, hogy kritikusan számoljon-e be bármiről”, mondta Kotzur.

A kelet-európai ország az év elejétől vette át az EU elnökségét, így különösen nagy figyelem kíséri ténykedését – írja a stern.de. Több európai ország éles kritikája mellett az EU-Bizottság is kétségét nyilvánította ki a tekintetben, hogy az új magyar médiatörvény az európai joggal összhangban áll-e. Szigorúan meg kell vizsgálni, hogy az új magyar törvény az EU-irányelveket és az EU alapjogok chartájában megfogalmazott médiaszabadságot betartja-e.

***

ZDF-értékelés: A nemzetközi nyomást fenn kell tartani

Az új magyar médiatörvény beárnyékolta a magyar kormány tagjainak budapesti találkozóját az Európai Bizottsággal, amelynek elnöke megismételte, hogy a sajtószabadság „szent értéke” az Európai Uniónak - hangzott el a német közszolgálati televízió (ZDF) péntek délutáni híradóműsorában.

Klaus Prömpers, a tv-csatorna Budapestre kiküldött bécsi tudósítója szerint Orbán Viktor miniszterelnököt meglepte, hogy a médiatörvény ekkora visszhangot váltott ki Európában. Ráadásul az Európai Bizottságot egy másik magyar ügy is foglalkoztatja: az energiaszolgáltató és a távközlési cégekre kivetett különadó, amellyel a kormány az államháztartás hiányát kívánja lefaragni.

„A jogi nyomás előtt Orbán Viktor csak akkor fog meghajolni, ha csakugyan hibákat találnak (Brüsszelben) a médiatörvényben. Ám ő abból indul ki, hogy a törvényben nincsenek hibák. A nemzetközi nyomást tehát fenn kell tartani, hogy továbbra is létezzen sajtószabadság Budapesten. Máskülönben a médiatörvényben rögzített túlszabályozás a sajtószabadság idő előtti végéhez vezethet”, mondta a ZDF bécsi tudósítója.

A tv-csatornának a délutáni híradóban megszólaltatott brüsszeli tudósítója úgy értékelte az Európai Bizottság budapesti látogatását, hogy annak hatására a magyar miniszterelnök csak látszólag adta be a derekát. Orbán Viktor „csupán annyit ígért meg, hogy amennyiben a jogi vizsgálat nyomán az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a vitatott médiatörvény európai jogot sért, akkor kész volna azon változtatni. Ez azonban magától értetődő dolog – tette hozzá Udo van Kampen –, hiszen ez minden tagországnak kötelessége, ellenkező esetben beperelik az Európai Bíróság előtt”.

A brüsszeli ZDF-tudósítónak az volt a benyomása, hogy Budapesten „időhúzásra játszottak, mert szeretnék, ha a kínos téma végre lekerülne a napirendről”. Van Kampen csalódásnak nevezte, hogy az Európai Bizottság nem fejezte ki magát világosan.

Politikusok, szervezetek, tiltakozások

Európai értelmiségiek felhívása az uniós intézményekhez a magyar demokrácia védelmében

A szabadságjogok számonkérhetőségét szorgalmazza a magyar demokrácia védelmében, az európai uniós intézményekhez és kormányokhoz intézett nyílt levelében hetven európai értelmiségi, köztük Václav Havel, Göncz Árpád és Adam Michnik.

Az MTI bécsi irodájának is a birtokába jutott, pénteki keltezésű levél aláírói úgy látják, megtörtént az, amit az Európai Unió hivatott megakadályozni: az EU saját határain belül, a 2004 óta tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát.

A kormány, habár demokratikusan választották meg, visszaélve parlamenti többségével módszeresen leépíti a demokrácia fék- és ellensúlyrendszerét, eltörli az alkotmányos korlátokat, és a kormányzó párt uralma alá hajtja az összes hatalmi ágat, a független intézményeket és a sajtót – áll az írásban.

Az aláírók felhívják az európai intézményeket, az európai kormányokat és „az Európa igazi egységét fontosnak tartó” politikai pártokat, hogy hozzanak létre világos, a tagállamokat a demokratikus normák betartására kötelező normarendszert. „Tarthatatlan, hogy kötelező európai normák csak a gazdaság területén alkalmazhatók a tagállamokra. Védhetetlen, hogy csak a csatlakozás előtt álló országoknak szabunk mércét a demokratikus értékek betartására, de zavarodottan szemléljük csupán, ha egy tagállamban semmibe veszik ezeket”, írják.

Az európai intézményeket arra hívják fel, „hogy ne kövessék el a Magyarországon elkövetett hibát: ne áldozzák fel a közös értékek tiszteletben tartását pártpolitikai csatározások vagy a soros európai elnökség vélt presztízse kedvéért”. A különböző pártcsaládokat összefogásra szólítják fel, hogy „fejlesszenek ki távlatos védelmet Európa közös demokráciájának lerombolása ellen”.

Ha akár csak egyetlen nemzet bizalma is megrendül abban, hogy Európa képes megvédeni a demokráciát, az végül Európa demokratikus küldetésének globális kétségbe vonásához vezet, írták.

A levelet az egykori közép- és kelet- európai demokratikus ellenzékhez tartozó értelmiségiek írták alá, Magyarországról mások mellett Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Göncz Árpád, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Pető Iván, Rajk László, Rév István, Szentjóbi Tamás. A külföldi aláírók között ott van az erdélyi Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, a felvidéki Huncik Péter pszichiáter, Marianne Birthler német politikus, a volt keletnémet titkosszolgálat aktáit kezelő archívum igazgatója, Martin Bútora szlovák szociológus, író, Václav Havel cseh író, volt köztársasági elnök és Adam Michnik lengyel történész, újságíró. A támogatók között szerepel Timothy Garton Ash professzor.

***

Barroso: Orbán megígérte, hogy szükség esetén módosítanak a jogszabályon

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten közölte: Orbán Viktor megígérte neki, hogy a magyar kormány szükség esetén módosítani fog a médiatörvényen.

A kormányfő arról biztosította őt, mondta Barroso a magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy a törvényt az EU értékeinek és jogszabályainak teljes figyelembevételével vezetik be. Az bizottsági elnök kijelentette: a sajtó szabadsága, a média pluralizmusa alapvető érték Európában.

Barroso hangsúlyozta: hisz a magyar demokráciában, a törvény uralmában, „ez egy demokratikus ország, fontos, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek kételyeink”.

Elmondta, megkérte a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány minél hamarabb hivatalosan is juttassa el Brüsszelnek a törvény szövegét, ez még nem történt meg. Azt mondta, a magyar fordításban teljes mértékben megbíznak. Az Európai Bizottság azonnal és teljes objektivitással meg fogja kezdeni a törvény szövegének vizsgálatát. Barroso szerint Orbán Viktor azt mondta neki, kormánya kész a törvény módosítására, amennyiben a végrehajtásnál problémák, megalapozott kifogások merülnek fel. Hozzáfűzte, vannak kérdések, amelyekben nagyon szigorúan kell fellépni. „A miniszterelnök úr egyértelművé tette, hogy módosítanak rajta (a médiatörvényen), ha a bizottság, a megfelelő jogi vizsgálatok után azt állapítja meg, hogy a törvény nem minden szempontból felel meg a követelményeknek.”

Barroso közölte, nem akar a médiatörvény tartalmáról állást foglalni, mert „ez nagyon kényes szakmai kérdés, nem szabad felelőtlenül véleményt nyilvánítani”. „Benne vagyunk egy folyamatban (...) most ott tartunk, hogy átbeszéljük ezeket a kérdéseket a magyar hatóságokkal.” Az Európai Bizottság feladata, hogy teljes objektivitással elemezze a kérdéskört.

***

Asselborn luxemburgi külügyminiszter cselekvésre szólítja fel az Európai Bizottságot

A magyar miniszterelnök tovább provokál címmel közölt brüsszeli tudósítást pénteki számában a Die Welt, megszólaltatva a luxemburgi külügyminisztert is, aki a médiatörvény kapcsán cselekvésre hívta fel az Európai Bizottságot. A német konzervatív újság brüsszeli tudósítója, Christoph B. Schiltz röviden beszámolt a médiatörvény súlypontjairól, így a kizárólag kormánypárti tagokból álló médiahatóság létrehozásáról és a törvényt megsértő médiumokra váró, 720 ezer euróig terjedő bírságról. Mint írta, az új jogszabály „jelentősen erősíti az állam befolyását és cenzúrázási lehetőségét a médiával szemben”.

A német újságíró – diplomatákra hivatkozva – tudni véli, hogy az Európai Bizottság elnöke pénteki budapesti látogatása alkalmával „a színfalak mögött élesen bírálni fogja a magyarok eljárását. Kifelé ugyanakkor még meglehetősen barátságos arcot vág a brüsszeli hatóság. Barroso – akinek személyes viszonya Orbánhoz a lap szerint feszült – még mindig abban reménykedik, hogy Orbán erősebb külső nyomás nélkül is beadja a derekát” - írta Schiltz.

A Die Welt brüsszeli tudósítójának nyilatkozó luxemburgi külügyminiszter cselekvésre szólította fel az Európai Bizottságot. Jean Asselborn szerint a testületnek „érvényt kell szereznie a sajtószabadságnak és a szabad véleménynyilvánítás jogának. Nyilvánvaló, hogy a magyar médiatörvény alapvető demokratikus szabályokat sért, elsősorban az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkét”.

A luxemburgi politikus szerint a tét az EU szavahihetősége. A közösség csak akkor lehet szavahihető, ha kifelé azt képviseli, amit belülről átél. „A sajtónak kell a kormányt ellenőriznie, nem pedig a kormánynak a sajtót”: ennek során természetesen be kell tartani alapvető szabályokat, ám azok meghatározása „a törvényhozás feladata, nem pedig egy pártpolitikai dominancia alatt álló médiatanácsé”.

Asselborn úgy vélte, hogy „Magyarország rendkívül veszélyes útra lépett, amely eltávolítja a demokráciától. Ha ez követőkre talál, az veszélybe sodorja az európaiak szavahihetőségét”.

***

Francia Európa-ügyi miniszter: nem szabad összekeverni a médiatörvényt és az EU-elnökséget

A médiatörvény kapcsán kibontakozott helyzetről és a kezdődő magyar EU-elnökségről nyilatkozott a La Croix című francia lapnak Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a két dolgot egymástól elválasztva kell kezelni.

A katolikus újság honlapjára csütörtökön feltett interjúban Wauquiez beszél arról is, hogy Párizs miért ellenzi Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.

A lap kérdésére, nem nyugtalanítja-e őt, hogy Magyarország lett az Európai Unió soros elnöke január 1-jétől – tekintettel az elmúlt időben Budapesten elfogadott törvényekre, különösen pedig a sokak által „szabadságtiprónak” tartott médiatörvényre –, az Európa-ügyi miniszter ismét leszögezi: „Nem szabad összekeverni egy ország belpolitikai helyzetét és az európai elnökséget.” „Továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország képes egy jó elnökséget vinni. Az ország igen komoly előkészületeket tett, s általános európai érdekeket fog szolgálni.”

Wauquiez volt az, aki a France Inter rádióban csütörtökön – miután Budapest éles kritikával illette a francia kormánynak a médiatörvény módosítására irányuló kérését – már elmondta, hogy Franciaország nem akarja leckéztetni Magyarországot.

„Igaz, hogy az ország olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek számos kérdést vetnek fel, s amelyek nem jönnek jókor. Ezek egyike a médiatörvény. A vélemény és a sajtó szabadsága a demokratikus Európa alappilléreinek részét képezi.” „El kell végezni az alapos elemzését ennek a törvénynek, amely létrehozott egy szabályozó hatóságot, valamint a (lehetséges) szankciók és fellebbezések rendszerét.” Ez pedig annak az Európai Bizottságnak a feladata, amely szerepe szerint az (európai szerződések) őre, mondja. Szerinte magyar hivatali partnere biztosította őt arról, hogy készek együttműködni a bizottsággal, s a felmerülő problémákat orvosolni.

***

Osztrák külügyminiszter: Bécs örömmel fogadta, hogy a magyar kormány esetleg megváltoztatná a médiatörvényt

Örömének adott hangot az osztrák külügyminiszter pénteken azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, a kormány kész módosítani a médiatörvényt, ha annak gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazolódik.

Michael Spindelegger az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, a sajtószabadság mint európai alapérték nem vonható kétségbe. Budapestnek most komoly párbeszédbe kell bocsátkoznia a médiatörvényről az Európai Bizottsággal. „Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy kioktassák. Azonban arra számítok, hogy Magyarország a bizottság minden aggályát figyelembe veszi” - mondta.

A magyar miniszterelnök pénteki budapesti bejelentése, miszerint módosítják a törvényt, ha a bizottság erre felszólítja Magyarországot, megfelel annak az ígéretnek is, „amit Martonyi János külügyminiszter január 1-jei bécsi találkozásunkkor tett nekem” - fűzte hozzá.

***

Ashton reméli, a sajtó „nagyon büszke arra, amit Magyarország képes lesz elérni a következő hat hónapban”

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sikeres EU-elnökséget kívánt Magyarországnak, miután pénteken a Parlamentben megbeszélést folytatott Martonyi János külügyminiszterrel. A főképviselő az MTI kérdésére nem kívánta kommentálni azokat a bírálatokat, „amelyek alapvetően azt célozzák, hogy aláaknázzák ezt a Magyarország számára nagyon fontos pillanatot és szerepet”.

Catherine Ashton az MTI azon kérdésére, hogyan kommentálná azokat az utóbbi hetekben megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint Magyarország nem alkalmas az EU rotációs elnökségének betöltésére, úgy válaszolt: „nem reagálok azokra a véleményekre, amelyek alapvetően azt célozzák, hogy aláaknázzák ezt a Magyarország számára nagyon fontos pillanatot és szerepet”. Azt mondta, nagyon büszke arra, hogy szorosan együttműködik a magyar külügyminiszterrel, és ezt a jövőben folytatják. Megjegyezte, reméli, hogy a sajtó „nagyon büszke arra, amit Magyarország képes lesz elérni az elkövetkező hat hónapban”.

***

Az SPD parlamenti vitát akar Magyarországról

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a magyar médiatörvényről vitát akar kezdeményezni a Bundestagban – közölte a dpa német hírügynökséggel pénteken Axel Schäfer, a párt alelnöke. A német kormány időközben „reményteljes jelzésnek” nevezte, hogy a magyar kormány esetleg változtatni kíván a törvényen.

A szociáldemokraták január harmadik hetében kívánják napirendre tűzni a témát a német parlament „aktuális óra” elnevezésű vitájában. Az ügyrendi eljárás ezt akkor teszi lehetővé, ha a kezdeményezést egy frakció vagy a képviselők öt százaléka támogatja.

Schäfer felszólította Angela Merkel német kancellárt, hogy az Európai Unió kormány- és államfői, továbbá az Európai Néppártok körében is tűzze napirendre a magyar médiatörvényt.

Az SPD alelnöke attól tart, hogy az Európai Unió konzervatív és kereszténydemokrata pártjainak vezetői nem akarják nagydobra verni a magyar sajtószabadság témáját. „Európa csak akkor hiteles, ha belül is hasonló mércével mér, mint amit kifelé képvisel”, mondta az SPD európai ügyekben illetékes politikusa.

Eközben a német kormány szóvivője tartózkodóan nyilatkozott a médiatörvényről. Steffen Seibert elmondta, hogy a berlini kormány előbb megvárja az Európai Bizottság vizsgálatát. Amennyiben a budapesti kormány megváltoztatná a törvényt, az reményteljes jel lenne.

***

A szlovák újságíró-szövetség elnöke bírálja a médiatörvényt

A magyar médiatörvény kétségtelenül a kritika elhallgattatására irányul, fenyegeti a szerkesztők függetlenségét és erőteljesen érinti a média sokszínűségét – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Stefan Dlugolinsky, a szlovák újságíró-szövetség elnöke tett közzé pénteken.

A törvény elfogadásával olyan hatalomkoncentráció valósult meg Magyarországon, amely a végrehajtó hatalom erősödéséhez vezet, majd pedig egy totalitárius állam létrehozásához, állítja Dlugolinsky, hozzátéve, hogy a törvény eltér a szabad sajtó európai szabványaitól.

A magyar parlament képviselői a 21. század kezdetén olyan jogi normát fogadtak el, amelynek nincs párja Európában. A törvény minden médiumot (köztük a kereskedelmieket és az interneten működőket is) arra kötelez, hogy „kiegyensúlyozott” híreket közöljenek – hangzik a nyilatkozat.

***

A médiatörvényről is tárgyalt az EP szocialista frakciójának görög vezetője Budapesten

Nem a kormánynak kell megfigyelés alatt tartani a népet és ítélkezni felette, hanem fordítva: a kormánynak kell biztosítani a nép számára az ítélkezés jogát, így a sajtó és szólásszabadságot – jelentette ki Stavros Lambrinidis, a Szocialisták és Demokraták (S&D Group) európai parlamenti frakciójának görög vezetője, aki egyben az Európai Parlament alelnöke is a Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezetővel folytatott budapesti megbeszélésén. A médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi bírálatok súlyosak, s mind arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a magyar törvény a demokráciát alapjaiban kérdőjelezi meg. A  demokrácia nem létezik akkor, ha kiiktatják a fékek és ellensúlyok rendszerét, ha megszűnnek a független intézmények, mondta Stavros Lambrinidis.

A szocialista politikus ígéretet tett arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament is megvizsgálja a magyar médiatörvényt, hisz annak minden tekintetben meg kell felelnie az uniós normáknak, illeszkednie kell az európai értékrendbe. Az európai szocialisták minden segítséget megadnak ahhoz, hogy Magyarország uniós elnöksége sikeres legyen - áll a közleményben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!