Két jól ismert tétel a filozófusperhez



Az eszme (elmélet, ideológia), mihelyt behatol a tömegekbe, anyagi erővé válik – valahogy így szólt a létező szocializmusban sokat idézett marxi mondás. Nem vagyok sem eszme-, sem politikatörténész, és a saját ez irányú ismereteimet sem frissítettem az elmúlt évtizedekben, tehát nem emlékszem már a lényegre, hogy milyen hordozóeszközökkel képzelte Marx a behatolást (irigylem Nyerges Andrást, aki minden idézetet pontosan ismer, a kontextusával együtt).

De ma biztosan nem képzelhetné másként, mint a médiával.

Lévai Júlia mai írásában beszámol a közszolgálati televízió reggeli műsorában elhangzott abszurd beszélgetésről (bár ennek legalább volt vicces mozzanata: gyönyörű találmány az esztétikát szépészeti kutatásnak nevezni). Én láttam egy másik beszélgetést, ugyanebben a témakörben. Láttam, mert Az Este január 14-ei interjúját Heller Ágnessel szövegképek is kísérték, méghozzá a felvezető összeállításban (készítette Szilágyi Béla). Az ilyen interjú előtti összefoglalók célja amúgy, minden valamirevaló televízióban, a tények ismertetése: a kevésbé tájékozott nézőt megismertetni a problémával, bevezetni őt a mindjárt következő interjú előzményeibe, az interjúkészítőt meg megkímélni attól, hogy a beszélgetést egy rakás tény unalmas ismertetésével kezdje. Nem így a közszolgálati Magyar Televízióban. Itt a tényeket rögtön kontextusba helyezik. Először is „a gyanús filozófiai pályázatokat” Magyar Bálinthoz kötik. Aztán rögtön az MSZP–SZDSZ-kormányhoz. Ha a nézőnek még nem esett le a tantusz, ismét felemlegetik Magyar Bálintot, de most már azt is hozzáteszik: „liberális oktatási miniszter”. Majd megnevezik a „gyanúsítottakat”: a „liberális filozófusok, illetve a hozzájuk köthető alapítványok”. Aztán a riporter bemutatja a két legismertebb gyanúsítottat. Nem a tudományos munkásságával, nem a könyveivel, nem a díjaival, még csak nem is az egyetemi pozícióival, hanem így:

„…pénzt nyert többek között Radnóti Sándor, aki tavaly azt mondta, nem akar egy levegőt szívni Orbán Viktorral.” És itt jön a nyomatékosítás, a kép. Ez:


A riporteri folytatás: „Heller Ágnes pedig még a nyáron úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök egy diktatórikus figura.” És jön a kép. Ez:


Kész. A következő mondat már így szól: „Az elszámoltatási kormánybiztos gyanúja szerint a pályázatok témái vélhetően nem feleltek meg a kiírásnak.”

Az a filozófiai és akadémiai ügyekben járatlan néző – és feltehetőleg az óriási többség ilyen –, aki még a képekkel sulykolt szöveg után sem érti, hogy itt nem egyszerűen a különben is haszontalan és kétes értékű filozófiáról, hanem a liberális miniszter és kormány által Orbán-szidalmazásra felbérelt-lefizetett, filozófusnak mondott, hivatásos liberális uszítókról van szó, az vagy nagyon edzett, vagy teljesen közömbös. (Maga a stúdióbeszélgetés aztán csak megerősíti az előtálalásban sugallt képet – elolvasható-megnézhető itt.)

Ami pedig a haszontalan és kétes értékű filozófiát illeti: még arra is emlékezhet, aki megélte, hogy a létező szocializmus alaptételként a „munkás-paraszt szövetség és a dolgozó értelmiség” összefogására épült. A vezető munkásosztály és a vele szövetséges paraszti osztály termel, a dolgozó értelmiségi réteg meg népe felemelkedésén dolgozik: egyfelől házat, hidat, vasutat tervez neki (azaz tudásával részt vesz az anyagi javak termelésében), másfelől megfelelő ideológiai épülését szolgálja. Értsd: elősegíti a uralkodó eszme (elmélet, ideológia) anyagi erővé válását. A közszolgálati Magyar Televízióban dolgozó „értelmiségi réteg” már megfelel ez utóbbi marxista-leninista elvárásnak (pillanatok alatt idomultak a jobboldali médiabirodalom sajtómunkásaihoz). Pálinkás József szerint a természettudományok művelői is közelítenek az ideális értelmiségi szerephez (lásd ismét Lévai Júlia írását). A filozófusok viszont a dolgozó nép által megtermelt nemzeti vagyont élik fel, potyára*. „A Heller Ágnes csinálta Nitze Lukás Heidegger munkásságát”,  mondja Budai Gyula „elszámoltatási kormánybiztos” a szóban forgó összeállításban. (Nietzsche és Lukács nevét az MTV honlapján szereplő szöveg helyesírásával vettem át. Január 14-e óta senki se javította ki. De hát erre is van felsőbb minta a köztársasági elnöki hivatalból.) Valamirevaló néző már a nevek hallatán is elborzad, és meg van győződve róla, hogy itt csak valami ordenáré nagy kóklerségről lehet szó sok-sok millióért. Ingyenélőkről, élősködőkről beszélünk.

Végső soron nem haragudhatunk ezekre az emberekre. Jó szolga módjára csak a legfőbb ideológus egyik alaptételét sulykolják. Pálinkás József is, a Magyar Televízió dolgozói is meg akarnak felelni annak az Orbáni elképzelésnek, amely a termelést ismeri el az egyetlen hasznos társadalmi tevékenységnek. Azt is a 19. századi értelemben felfogva.** Minden más tevékenység alsóbbrendű, művelőit nem védi a hatalom jótékony árnya. Adott esetben szabad prédák. Különösen a filozófiát művelő szuverén emberek.

(Mihancsik Zsófia)


* Kivéve talán Lánczi András filozófust, aki az utóbbi évtizedben folyamatosan szolgálatokat tett a Fidesznek.

** Orbán Viktor ide vágó nézetei:

„…a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai ágazat cégeit adóztatjuk meg… Ezzel szemben az adó nem terjed ki az ipari üzemekre és a különösen a termelő cégekre”. (Bild: „Sokan irigyelnek bennünket Európában” – Orbán-interjú II.

„…ha erre képesek vagyunk, egyéb versenyképességi előnyeinket kihasználva – Demján Sándor gondolatát megfogadva, hogy a termelésnek elsőbbséget kell adni –, akkor képesek lehetünk a világ olyan pontjaival is versenyképessé válni, amelyeket ma… szinte utolérhetetlennek tekint a nyugati civilizáció...” (Orbán-beszéd az Új Széchenyi Terv bemutatásán)

„…Magyarország a termelés tekintetében versenyképes akar lenni Kínával, Brazíliával vagy bármely más föltörekvő országgal. Még Afrikával is. És ezért a termelőkapacitásokat Magyarországon a lehető legnagyobb mértékben támogatjuk, ha magyar, ha külföldi… ezért ezeket a nagy gyáriparokat, gyárüzemeket nem fogjuk Magyarországon semmilyen válságadóval terhelni, mert ez keresztezné a legfontosabb gazdaságpolitikai célunkat.” (Orbán Viktor és José Manuel Barroso sajtótájékoztatója )

„Magyarországon a termelő beruházásokat kifejezetten támogatják… aki dolgoztatni akar, aki termelni akar, az nyugodtan idehozhatja [a befektetését], mert rengeteg sikertörténetünk van… Akik különadót fizetnek, azok nem a termelő szektorban vannak… Mi még Kínával is versenyképesek leszünk, ha végig tudjuk, ha végig tudom csinálni azt a gazdaságpolitikát, amit elindítottam.” (Orbán Viktor az ország ügyeiről)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!