A mai nemzettestvérek


Forrás: Nemzeti Oldal

Ha valakinek kétségei lennének afelől, hogy a Jobbik a Szálasi Ferenc által alapított hungarista mozgalom utódpártja, akkor elég egy kicsit tanulmányozni Ferenczi Gábor „munkásságát.” Ferenczi Gábor a Jobbik képviselőjelöltje Veszprém megye 1. számú választókerületében, amelynek központja Ajka.

Ferenczi életéről és munkásságáról aránylag sokat lehet tudni, mert a fiatal ajkai középiskolai tanár részletes honlapot tart fenn. Megismerhetjük eddigi karrierjét, és ami a legfeltűnőbb, hogy aránylag fiatalemberrel van dolgunk. A rendszerváltás idején mindössze tizenkét éves volt. Munkáscsaládban született, apja a mai napig szerszámkészítőként dolgozik egy „magyar vállalatnál.” Ezt, úgy látszik, érdemesnek tartja megemlíteni. Azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy édesanyja ugyan német származású, de ő, akárcsak édesanyja, „teljesen magyar neveltetésben” részesült. Az is büszkeséggel tölti el, hogy apai ágon „ősi magyar nemesi család sarja.” Dédnagyapja testvérét a „vörösök végezték ki Devecserben, 1919-ben.

Középiskolai tanulmányait az ajkai Bródy Imre Gimnázium német nyelvi tagozatán fejezte be, majd 1995 és 1999 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara magyar-német szakos nappali tagozatos hallgatója volt. Politikai elkötelezettségének hátteréről így ír: „Ifjúkorom óta nemzeti-radikális gondolkodású vagyok. Szüleim ellenszenve az állampárttal, illetve családi hátterem, származásom alapvető értékrendet teremtett a számomra. Úgy éreztem, és érzem ma is, hogy tennem kell hazám kiárusítása, nyomorba taszítása, nemzeti értékeink sárba tiprása ellen.” Ebből is látható, hogy a családi környezet bizonyos esetekben meghatározó lehet a gyerek ideológiai fejlődésében. Ferenczi, saját bevallása szerint, már a kilencvenes években is kudarcnak tartotta a rendszerváltást, és 1998-ban, első választóként szavazatával segítette „a nemzeti radikalizmus parlamentbe kerülését,” majd csalódottan nézte végig kiszorulását.

Érdekesnek tartom a következő szavakat önéletrajza vége felé: „A rendszerváltást, amiben szüleim nem tudtak és nem mertek részt venni, egyszerű, családféltő emberekként, hiszem, hogy az egyre nagyobb és erősebb erőt képviselő JOBBIK valóra válthatja.” A fiú kompenzál a szülők mulasztásaiért? Ferenczi útja a Jobbikhoz a Magyar Gárdán keresztül vezetett. Amikor olvasta a Magyar Gárda megalakításáról szóló közleményt, azonnal jelentkezett a Gárdába, és 2008 március 29-én felavatott gárdista lett. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy bár a Magyar Gárda betiltása után, a Klubrádió egyik műsorában óriási vehemenciával védte a Gárdát és szónokolt arról, hogy Magyarországon diktatúra van, ahol a bíróság nem független, pillanatnyilag hivatalosan nem tagja a Gárdának. Pártfogói státusban van, amit azzal magyaráz, hogy túlságosan lefoglalják a Jobbik ügyei.

Természetesen hamarosan kapcsolatba került a Jobbikkal is. Megismerte Vona Gábort, aki mély benyomást tett rá, így már 2008 májusában, tehát két hónappal felesketése után, megalapította az Jobbik Ajkai Helyi Szervezetét. A megalakulás idején a szervezetnek mindössze hat tagja volt. Ferenczi lett az elnök. Az ajkaiak hamarosan kiterjesztették aktivitásukat a megye más területeire is. Az együttműködésnek az I. Veszprém Megyei Nemzeti Radikális Találkozó lett az eredménye, amelyet az Összefogás Napjának neveztek. Járta a vármegyét, ellátogatott Noszlopra, Sümegre, Várpalotára, Veszprémbe, ahol egyre-másra alakultak a Jobbik helyi szervezetei. Októberben már megbízatást kapott a Jobbik Veszprém megyei „nyugati” szervezésére. A mai napig ő a felelős a megye kommunikációs és informatika munkájáért. 2008 decemberében Veszprém megyei elnökké választották. 2009 májusában megszervezték a II. Nemzeti Összefogás Napját. Áprilisban elindították megyei újságjukat Nemzeti Oldal címen, 13 ezer példányban, amely már júniusban 30 ezer példányban jelent meg. Mint látható, ezek az emberek óriási energiát fektetnek a pártmunkába, és úgy látszik, nem eredmény nélkül.

Közben publikál is, leginkább a Nemzeti Oldalban. Cikkeit újra megjelentette a honlapján. Szerinte „van egy nemzetellenes, országromboló, korrupt tábor (MSZP, SZDSZ, MDF), egy neki asszisztáló álnemzeti ellenzék: ellenük harcol a Jobbik. Megtudhatjuk Ferenczitől, hogy „szakképzett fiataljaink, akiknek itthon kellene munkájukkal és gyermekeikkel gyarapítani a Hazát, külföldön kénytelenek a puszta létükért boldogulni.” A tények ismerete nem a szélsőjobb erőssége, pedig mindenki tudja, hogy a magyar bizony nagyon földhözragadt nép, és nagyon kevesen mennek külföldre dolgozni. De a szélsőjobbos társaság nem nagyon törődik a magyar helyesírás szabályaival sem: Haza, Magyar, Hazafiak – írja tanáremberünk.

Ferenczi szerint Magyarországon politikai foglyok vannak ártatlanul börtönben. „A hatalom bitang urai megsérthetik az összes szabadságjogot, a gyülekezésitől a szólásszabadságig. Betilthatnak törvényesen működő szervezeteket.” Magyarország egy „haldokló ország,” amelynek „radikális beavatkozásra van szüksége.” A „Haza” tönkretételére már megvolt a forgatókönyv, megvalósítását a Jobbik akadályozta meg. És most visszatérünk a rózsadombi paktumra – gondolom, ezt a mesét még MIÉP-es korában hallotta, és vallja azóta is magáénak. „Tüzes paripákon jön el, élet és halál. Bizony mondom néktek, döntse el mindenki, hol áll!”

Ez az egész elég félelmetesnek hangzik. Az sem túlságosan bíztató, hogy Ferenczi szerint, a Fidesz „az izraeli Likud utasításainak” próbál folytonosan megfelelni, ahelyett, hogy örülne a Jobbik előretörésének „hisz a JOBBIK-kal együtt olyan nemzeti sorskérdésekben születhetne végre kétharmados döntés, mint a határon túli magyarok ügye, az elcsalt rendszerváltás, a felelősök számonkérése, vagy éppen az egykori (?) diktatúra pártfunkcionáriusainak végleges eltiltása a politikai közélettől...” Ezek után jön egy kis fenyegetés a Fidesznek: „olyan tények kerülnek majd a jobbikos képviselők által napvilágra, melyek most még el vannak zárva a szélesebb nyilvánosság elől.” Például „…a Magyar-Izraeli államközi szerződés, mely előkészíteni szándékozott Hazánk Izrael általi gyarmatosítását, és az izraeli állampolgárok tömeges bevándorlását Hazánkba...”

Mindeközben nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez az ember tanár, akitől érdekes dolgokat hallhatnak a diákok. Még 2009 szeptemberében felhívással fordult az oktatásban dolgozókhoz. Levelében az oktatás színvonalának „szándékos” lesüllyesztéséről beszél, mivel „a hatalmat bitorlók célja a totálisan buta, erkölcsileg és szellemileg egyaránt lezüllesztett társadalom.” Ideje megváltoztatni a dolgokat az iskolában, és a pedagógusoknak is valódi érdekképviseletre van szüksége. Ezért alapították meg az Ajkai Pedagógus Nemzeti Egyletet. Az ilyen egyletek országos hálózata lehetne az alapja a Nemzeti Pedagógus Szakszervezetnek. Staudt Gábor, a Jobbik szakmai kabinetjeinek országos koordinátora dolgozik a szükséges jogi háttér biztosításán. Nem tudom, mennyire sikerült a jobbikosoknak helyi pedagógusszervezeteket létrehozniuk, de ismerve az iskolákban uralkodó légkört, nem csodálkoznék, ha sok érdeklődőt találnának.

Ahogy múltak a hónapok, Ferenczi hangja egyre radikálisabbá vált. 2009. december 20-án ezt a hitvallást adta közre:

„Esküszöm a magyar Szent Koronára,
Hogy az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom.
Magamat mindig a hadi törvények szerint,
Derék, harcoshoz illő módon viseltetem, és így
becsülettel élek és halok.
Isten engem úgy segéljen!”

Ez már nem a politikai kortesbeszéd műfajába tartozik. Ami ellenben engem teljesen letaglózott, az a Nemzeti Oldalban egyik nemrég megjelent írása volt, amelyet így fejezett be: „Szebb jövőt! Nemzettestvéri szeretettel: Ferenczi Gábor.” Egy kis kutatómunka az országgyűlés képviselőházának 149. üléséhez vezetett (1940. november 11), ahol a következőket találtam. „A budapesti kir. főügyészség 9905/1940. f. ü. szám alatt Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. X. 3999/1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel »Kedves Magyar Nemzettestvér« című, »Igazán elszomorító és jellemző« kezdetű és »Gál Csaba« aláírással ellátott sajtóterméket a sajtórendészeti szabályok be nem tartásával, valamint a köteles példány be nem mutatásával … terjesztette.” (A hivatkozott dokumentumban érdemes elolvasni Gál képviselő bűnlajstromát.)


Nyilas karszalag – holokausztmagyarorszagon.hu

A nemzettestvér szó ma is mindennapos a hungarista irodalomban. Itt van például egy iromány Nemzettestvér Eszes Tamástól, aki arra kér mindenkit, hogy „emlékezzünk a hungarista hősökre, akik életüket áldozták az eszméért. Hajtsunk fejet előttük és aki tud, menjen el a közelében lévő megemlékezésre, ami e remek emberek hősi tetteiért van.” Eszes nemzettestvér az Egészséges Fejbőr zenekar „Esküszünk” című dalával emlékszik az 1944. október 15-ére, amikor Szálasi Ferenc és az általa vezetett Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom átvette a hatalmat Budapesten. Majd „Kitartás!”-sal búcsúzik.

Gondolom Ferenczi Gábor tökéletesen tisztában van azzal, kik és mikor használták a „nemzettestvér” szót. A Jobbikban ma már a látszattal sem kell törődni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!