Esztergom-laboratórium, még mindig
- Részletek
- Napi apró
- 2011. január 28. péntek, 03:13
- Lánczos Vera
Miközben az országban továbbra is zavartalanul folyik a hatalomkoncentráció, töretlen a kormányzó pártok népszerűsége, „Esztergom-laboratóriumban” az idő kissé előbbre jár. Ha lenne szemünk és fülünk hozzá, a „laboratóriumi eredményeket” fel is használhatnánk ahhoz, hogy előrevetítsük, milyen kihívásokkal kell majd rövidesen szembesülnünk az ország közéletében, gazdaságában és a politikában is.
Mi történt Esztergomban? A lakosság leváltott egy polgármestert, egy jobboldali többségű város egy jobboldali polgármestert, és széles összefogással választott egy másikat. Nem a jobboldallal azonosították a volt polgármestert, és nem is a Fidesszel. Választottak maguknak egy független, demokratikus értékeket valló polgármesternőt, Tétényi Évát, aki se nem baloldali, se nem liberális, még csak nem is fideszes, hanem független.
A város polgárai kétharmaddal szavazták le a korábbi polgármestert, de a megválasztott 15 önkormányzati képviselőből 10 a Fidesz jelöltje volt.
Most a polgároknak azt kell tapasztalniuk, hogy a város nem működik. Tétényi szerint a települést megbénítja, hogy a 15 tagú testületben 10 képviselővel jelenlévő Fidesz-frakció nem működik együtt vele. „Nyilvánvaló, hogy az előző városvezetés számára a népakarat elfogadása nem lényeges” – írta. Novemberben még azt közölte, hogy a korábbi vezetéstől 1,2 milliárd forint kifizetetlen és lejárt számlaállományt és csaknem 20 milliárd forintos adósságot örökölt, ezért adósságrendezést kér, a lejárt hiteleket nem hajlandó újabb kölcsönökből fedezni. Blogjában vázolta a költségvetés elfogadásának hátterét:
„Esztergom adósságrendezési eljárás alatt áll. A hitelezői egyezségek megkötésének idejére, a törvényben szabályozott módon, válságköltségvetést kell elfogadnia a testületnek. Ennek hiányában a bíróság elrendelheti a vagyonfelosztást. Az elfogadás végső határideje: 2011. január 25. A képviselő testület január 13-i ülésére a hivatallal, szakszervezettel, adósságrendezési bizottsággal egyeztetett költségvetést terjesztettem elő. A volt polgármester által irányított kétharmados többség azonban egy új, az ülésen kiosztásra került, módosított költségvetést hagyott jóvá.”
Az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a módosított változat „’büntető jellegű’, mert az intézmények kiadásait 25-30 százalékkal csökkentették, a jóléti kiadásokat pedig visszafogták”, s ez jogkövető magatartással nem hajtható végre.
A helyzete jellemzéseként a polgármesternő utalt egy videofelvételre, amely a választások éjszakáján készült. A felvételen Meggyes Tamás volt polgármester értékeli a választás eredményeit. Tétényi Éva kiemelte Meggyes néhány mondatát: „A polgármesterség egy színpad, messze nem dőlt el a város jövője, a tíz képviselői hellyel tovább tudunk menni, nincs semmi sem veszve, nálunk van az erő, a hit és az ész (...), ne adjátok fel, meg fogunk akadályozni mindent.”
Ha bárki veszi a fáradtságot és megnézi a videót, már annál a mondatnál elakadhat, amely így szól: „…nem a vereségünket szeretném relativizálni, hanem őszintén és szerintem objektíven próbálnám a helyzetet meghatározni. A helyzet az, hogy 10 körzetből 10-et megnyertünk. (Taps)” Vagyis aki azt gondolta, hogy Meggyes Tamás magányos megtestesítője mindannak, amitől a város lakosai meg kívántak szabadulni, innen mindenképpen megtudhatja, hogy tévedett. A jövő kérdése, hogy mikor ismeri fel a város választópolgárainak többsége, hogy még ki mindenki képviseli azt a politikát, amivel szakítani akart.*
Tétényi Éva az első perctől kezdve nem kapta meg a testülettől azt a támogatást, amely egy választott polgármesternek kijár. Még egyszer érdemes hangsúlyozni: nem arról van szó, hogy megpróbálkoztak vele, de nem felelt meg. Olyan helyzet állt elő, hogy a választók elsöprő többségével győzelemre segített polgármestert az első perctől kezdve akadályozza a választók által győzelemre segített képviselőkből álló képviselőtestület. Vagyis az utóbbit nem érdekli a választópolgárok akarata. Ez nemigen egyeztethető össze az önkormányzatiság semmilyen elvével.
Tétényi Éva az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként is utalt arra, hogy a „játék” az ő lejáratására megy ki. Ha majd a rossz költségvetés eredményeként a város intézményeiben az élet ellehetetlenül, akkor ő lesz a bűnbak. Az ő fejét követelik csak. Érthető tehát, hogy Tétényi azt szeretné elérni, a Parlament oszlassa fel az önkormányzat képviselőtestületét. (Ebben az esetben ugyanis új választásokat kell kiírni. Ha nincs feloszlatás alkotmányellenes működés miatt, akkor nincs új képviselőválasztás, és akkor a képviselőtestület marad.)**
Valóban lehetséges ilyen végkimenet. Ismert a koreográfia. Egy ilyen játszmát már láttunk. Láttunk országos méretekben megvalósított ellenzéki destrukciót, emiatt ellehetetlenült döntéseket, ennek következtében rosszul működő országot, csak a romokat észlelő választókat és a romokra mutogatva a bűnbakokat kijelölő destruktívitást. Országos méretekben bejött.
Ám Esztergomban a helyzet kicsit más, részben fordított. Míg az országban a hatalomra kerülést segítette a destrukció, Esztergomban a hatalomba való visszatérést segítené. Míg az országban a destruktív ellenzékből most lett kormányzó hatalom, Esztergomban az arrogáns „kormányzót” cserélték le, helyi szinten már beleuntak a hatalmi önkénybe. Abban tévedtek, hogy elegendőnek vélték a polgármester leváltását. Ezzel lehetőséget adtak arra, hogy a korábbi vezetés visszaélhessen azokkal a közjogi jogosítványokkal, amelyeket a választók bizalmából ismét megszereztek.
Országos szinten az első féléves kormányzás arról is szólt, hogy a kétharmados többség megteremtse leválthatatlanságának közjogi feltételeit. Egy későbbi választáson a hatalmi önkénnyel leszámolni készülő választói akarat ezekkel ugyanúgy szembesülni fog, mint Esztergom ma a képviselőtestületével.
Esztergom újra és újra „laboratórium”. Tanulmányozható, miképpen reagál a választó, ha ráébred, hogy semmibe veszik. (Vagy az, amikor nem ébred rá.) Elegendők-e a negatív tapasztalatok a felismeréshez, hogy nem egyszerűen személycserékre van szükség, hanem arra, hogy a választó a konszenzust, a kooperációt kényszerítse ki és utasítsa el a destrukciót, a bűnbakképzést, az erőpolitikát, amelyek eredménye a kontrollálhatatlan hatalom térnyerése lehet csak.
(Lánczos Vera)
* Még egy részlet a neten közétett videóból:
„10 körzetből 10-et megnyertünk, és pontosan tudjuk, hogy milyen feladatok várnak ránk, hiszen mindezt végeztük az elmúlt 11 évben. Az elmúlt 11 évben is napról napra folytattuk azt a munkát, küzdöttünk meg a nehézségekkel, vállaltuk a konfliktusokat, vittük előre a várost. A következő időben is ugyanez a helyzet. Csak a külvilág egy kicsit más feltételeket ad. Csak az eszközrendszer változott valamit. De mi nem. Nálunk van az erő, a hit és, én azt gondolom, az ész is, egy gondolati fölény is. Meglehetősen komoly.
Arra kérlek benneteket, hogy ne aggódjatok, ne adjátok fel, tovább fogjuk csinálni, és meg fogjuk valósítani mindazt, amire szüksége van ennek a városnak, és meg fogunk akadályozni mindent, mindent, amitől viszont félni kellene a mi közösségünknek. Sem a mocskos kezüket nem dughatják bele a kasszába. Az ilyen néhány misis bűnözőket le fogjuk takarítani a pályáról, meg fogjuk védeni az embereket: benneteket, a hivatalban dolgozókat, a cégeknél dolgozókat, mindenkit, aki segített nekünk. Meg fogjuk tudni őket védeni, és ezeket az embereket pedig, én azt gondolom, hogy (hosszan keresi a megfelelő szavakat) abba a helyzetbe fogjuk hozni, ami hozzájuk illik. El fogjuk róluk mondani, be fogjuk róluk bizonyítani, hogy mit műveltek. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy nincs semmi sem veszve, tudjuk tovább csinálni a munkánkat.”
** Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. sz. 93. § (2) bek.)értelmében a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után – terjeszthet javaslatot a Parlament elé egy helyi képviselőtestületet feloszlatására, ha működése az Alkotmánnyal ellentétes. Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselőtestületet feloszlatja, egyidejűleg három hónapon belüli időpontra kitűzi az időközi választást.