Európa Tanács: megrendezték a vitát
- Részletek
- Szemle
- 2011. január 28. péntek, 03:57
- Galamus-csoport
Hétfőn döntött arról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöksége – a svájci Andreas Gross, szocialista frakcióvezető javaslatát elfogadva –, hogy az aktuális ügyek témájában a magyar demokrácia működéséről vitáznak majd a képviselők a szerdai plenáris ülésen.
Kedden a képviselők egy csoportja Marietta de Pourbaix-Lundin, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó svéd Mérsékelt Párt politikusának kezdeményezésére levélben kérte a parlamenti közgyűléstől a monitoring eljárás elindítását Magyarországgal kapcsolatban, ahol véleményük szerint aggodalomra adnak okot a jogrenddel, emberi jogokkal és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények.
Szerdán megrendezték az egyórás vitát a magyar demokrácia helyzetéről. A vita határozathozatal nélkül ért véget. Bár a vitában többször is szó volt arról a korábban nyilvánosságra hozott, megfigyelési (monitoring) eljárás indítását kezdeményező határozati javaslatról, ez a javaslat szerdán nem került napirendre.
A vita az MTI szerint „gyér érdeklődés”, a hvg.hu szerint „erősen foghíjas sorok” mellett zajlott.
A vitában MSZP-s képviselő nem vett részt.* Az MSZP-s főtag Szabó Vilmos Indiában, az MSZP-s helyettes Harangozó Gábor Washingtonban tárgyalt a szerda esti vita időpontjában. Mindketten már a múlt héten elutaztak.
Az alábbiakban a vitát foglaljuk össze.
Björn von Sydow
Az első felszólaló Björn von Sydow, svéd szocialista képviselő, a testület egyik legfontosabb bizottsága, a politikai bizottság elnöke. Szerinte a magyar alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény „kényszerzubbonyt” húzott a magyar médiára. A vita nem egy törvényről szól, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azokat az értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európai Tanácsnak. Ezért a parlamenti közgyűlés kezdeményezheti a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állítana össze jelentést a testület vezető szervének, a közgyűlési elnököt, alelnököket, frakcióvezetőket és a bizottsági elnököket tömörítő Irodának, és kérnék a Velencei Bizottság együttműködését is. Beszélt arról, hogy a Fidesz a szavazatok 53 százalékával kétharmados többséghez jutott a parlamentben. Szerinte nem a kormány „kockázatos” gazdaságpolitikája a legaggasztóbb, hanem hogy veszélybe került a „fékek és ellensúlyok rendszere”.
Andreas Gross
A svájci szocialista frakcióvezető szerint a szavazatok 53 százalékával megszerzett kétharmados hatalmával visszaél a magyar kormány. Kérik, hagyjon fel ezzel a gyakorlattal. A médiatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert kormány megbünteti a magánnyugdíjpénztári tagokat, megbünteti a közalkalmazottakat, s az elmúlt hónapokban sorozatos alkotmánymódosítások történtek, méghozzá szerinte elsietett módon. A Fidesz-kormány egypárti uralmat akar kialakítani, visszaélve a demokráciával.
Boswell–Lundgren
Fenntartásait fogalmazta meg Lord Tim Boswell, az EDG (európai demokraták) képviselője, aki szerint a többségi kormánynak nem lenne szabad elutasítani a kisebbségi véleményeket. Az Európa Tanácsnak jelzést kell adnia Magyarországnak. Kerstin Lundgren, a liberális ALDE képviselőnője szerint észre kell venni a Magyarországgal kapcsolatos aggasztó jeleket. A médiatörvénnyel kapcsolatban üdvözölni kell a törvény lehetséges megváltoztatására vonatkozó ígéreteket, de ugyanakkor „jóbarátként kritikát kell megfogalmaznunk”.
Grigore Petrenco
A Grigore Petrenco kommunista párti politikus is élesen bírálta többek között a magyar médiatörvényt. Elmondta, a kormány nem viselkedhet úgy, mintha abszolút hatalommal rendelkezne egy egypárti rendszerben. Ám szerinte a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos aggodalmak nem csupán magyar problémák.
Ezek után az Európai Néppárthoz (a Fideszt is tagjai közé soroló pártcsaládhoz) tartozó képviselők szólaltak fel, egymás után cáfolva, hogy Magyarországon sérülne a demokrácia.
Hrisztosz Purguridesz
A néppárti ciprusi Christos Pourgourides szerint az csak később dől el, hogy a médiatörvény szabályai – amelyek több más ország szabályaiban is léteznek – túlmennek-e az „ésszerű korlátozásokon”. Személy szerint úgy véli, a törvény problémákat vet fel, de fontos, hogy a magyar kormány kifejezte: nyitott a konstruktív dialógusra. „Hiszek benne, hogy korai lenne általános monitoring szükségességéről beszélni”, mondta, s a néppárt sem támogatja ezt.
Braun Márton
„Nagyon nyugodtak vagyunk”, mondta Braun Márton, a magyar ET-küldöttség fideszes vezetője, mert szerinte Magyarország jól működő demokrácia. Ám egyes képviselőtársai már a vita előtt megelőlegezték az ítéletet, hiszen előzetesen monitoring eljárásra vonatkozó határozati javaslatot hoztak nyilvánosságra, s már a monitoring eljárás iránti kérelem címe is olyan állítást tartalmaz, amely visszalépésként aposztrofálja a közelmúlt intézkedéseit. A médiatörvényről elmondta, hogy hamar választ adnak Neelie Kroes levelére. Beszédét azzal zárta: őszintén reméli, hogy sikerül eloszlatni a félreértéseket és az aggodalmakat, és még egyszer megismételte: „Magyarország jól működő demokrácia”.
Gisèle Gautier
A francia Gisèle Gautier néppárt képviselő meglepődött, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése foglalkozik a magyar médiatörvénnyel, miközben a témával már az Európai Bizottság is foglalkozik és a magyar kormány ígéretet is tett arra, hogy módosítják a jogszabályt, ha szükséges. Ezért várni kéne a vitával áprilisig. Azon is meglepődött, hogy egy ilyen vitában a magyar demokráciát megkérdőjelezik. Nem egy törvény alapján kéne eldönteni, „romlott-e” az egész rendszer.
Vejkey Imre
Vejkey Imre, a KDNP képviselője szerint a médiatörvény és az alkotmány kritikusai nem vették a fáradtságot, hogy tanulmányozzák a részleteket. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és az őszödi beszédet követő demonstrációkat, a tüntetők elleni erőszakot is szóba hozta a németül felszólaló KDNP-s politikus, és kategorikusan visszautasította a jelenlegi magyar kormányt ért támadásokat.
Gaudi-Nagy Tamás
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás számonkérte a képviselőktől: mit csinált az Európa Tanács az előző nyolc évben, a szocialista kormány alatt, amikor szerinte súlyos jogsértések történtek. Csalódott volt, hogy múlt júniusban a Magyarországra vonatkozó jelentés nem említett meg ebből semmit. Szerinte pártja kritikus az új kormánnyal szemben, az többször nem hozott tökéletes döntést, de kiállt az új alkotmány szükségessége mellett.
Kalmár Ferenc
Kalmár Ferenc, a KDNP képviselője szerint a választók az elmúlt nyolc év után egy új rezsim mellett tették le a voksukat. Azért szerzett a Fidesz-KDNP kétharmadot, mert az előző nyolc évben a szocialisták tönkretették az országot, a korrupció megmérgezte az életet. Rendőri erőszak volt, Gyurcsány elismerte: hazudott éjjel-nappal. Akkor még nem aggódott senki, jegyezte meg Kalmár.
Theo Maissen
A svájci Theo Maissen, a néppárt képviselője elismerte, hogy csak sajtóbeszámolókból ismeri a magyar médiatörvényt, és a részletek ismerete nélkül nem is lenne szabad elítélni a jogszabályt.
Székyné Sztrémi Melinda
A fideszes képviselő szerint sok téves információ jelent meg a médiatörvényről, holott ez az első eset, hogy a keresztény ráadióadók frekvenciához juthattak. A médiatörvény nem a cenzúráról szól, senkit nem küldtek börtönbe, senkit nem öltek meg, mondta. Ő is felvetette, hogy a vita tényleg az emberi jogokról szól-e, és nem inkább a pártpolitikáról.
Gruber Attila
Gruber Attila fideszes képviselő szerint az alkotmány módosításának kérdése hosszabb múltra tekint vissza, Magyarország egy modern alaptörvényt szeretne, rengeteg javaslat érkezett már a módosításhoz, és azokat bárki el tudja olvasni.
Andres Herkel
A néppárt észt képviselője szerint „Magyarország ennyire nem rossz”, még mindig európai demokrácia, ezért „túl sok”, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében nyilvános vita zajlik az ügyben, ráadásul monitoring eljárást kértek az országgal kapcsolatban.
Pavol Kubovic
A szlovák néppárti képviselő szerint foglalkozni kellene a kettős állampolgárság témájával is.
Luca Volonté
Az olasz néppárti képviselői arról beszélt, hogy egyetlen tényt sem hallott a médiatörvényről, amely alátámasztaná a kritikákat.
Frunda György
A vitában utolsóként a romániai küldöttség tagja, erdélyi magyar politikus szólalt fel, aki kiállt amellett, hogy Magyarország demokratikus ország. A magyar demokrácia nem a közelmúltban jött létre, az alkotmánymódosításra szükség van, a monitoring eljárás elindítása pedig kettős mérce alkalmazását jelentené. „Tisztelnünk kell Magyarország demokráciáját.”
***
Braun Márton bohózatnak minősítette a vitát
Bohózatnak minősítette a magyar demokrácia működéséről az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerda délután lefolytatott vitát Braun Márton, a magyar ET-delegáció fideszes vezetője arra hivatkozva, hogy a napirendi pontot kezdeményező szocialista pártcsaládból két felszólalón kívül senki sem vett részt a vitában.
Braun Márton, aki Strasbourgból telefonon nyilatkozott az MTI-nek, elmondta: a tényfeltáró vitát a szocialista pártcsoport kezdezményezte, de a szocialista előterjesztőn és a szocialista vezérszónokon kívül más szocialista nem vett részt benne. Ezért is elgondolkodtató, mennyire volt valós érdeklődés a vita iránt a szocialista pártcsoporton belül.
Braun Márton szerint a vita kulcsüzenete a médiatörvény volt, de úgy vélte, a többség elfogadta azon érvelésüket, hogy az Európai Bizottság már átnézte a médiatörvényt és magyar részről dolgoznak annak kijavításán.
Braun Márton kettős mércét lát abban, hogy a két szocialista felszólaló egyaránt felemlítette a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmét, amely „túlhatalomhoz” vezet. A képviselő megjegyezte: nem változott a magyar választási törvény, a Fidesz-KDNP ugyanazon választási törvény alapján nyerte meg a választást, amellyel korábban a szocialista párt győzött, és akkor senki nem kifogásolta a választási törvényt.
Braun Márton elmondta azt is, hogy a Magyarországgal szembeni monitoring eljárásról – amelyet főként a svéd ET-delegáció jegyez – később születik döntés. A képviselő megjegyezte: az eljárást a vita előtt egy nappal kezdeményezték, prejudikálták a folyamat megkezdését. Braun Márton furcsállná, ha a házbizottság ezt támogatná, hiszen a vitában szinte kizárólag a médiatörvényt kritizálták, amelyet az Európai Bizottság szakértői szinten már átnézett. „Nem hiszem, hogy ha a politikusokból álló monitoring bizottság ezt átvizsgálja, sokkal okosabb lesz; inkább csak arra jó, hogy húzzuk az időt” – tette hozzá.
* Lásd Strasbourg, India, Washington című jegyzetünket.