Nyugdíjpénztári helyzetjelentés
- Részletek
- Szemle
- 2011. február 02. szerda, 07:03
- Galamus-csoport
Több mint százezren maradtak a magánkasszákban – Eddig 32 417 jogfenntartó nyilatkozatot iktattak a VDSZ-nél – Nem tudni, mennyi vagyont visznek át, akik az állami rendszerbe kerültek – Elszámolási tudnivalók – Sokaknak kell adatot egyeztetniük – A lakosság megtakarítási képessége elégtelen az öregkori ellátásra – Az átlépők vagyona az államadósságot és a tb kassza hiányát csökkenti
Vélemények
FT-írás a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer sorsáról: „nem rossz fogás” – Selmeczi: óriási siker a „nyugdíjvédelmi program”, a kormány nem számít az Ab negatív döntésére –MSZP: Selmeczi Gabriella nemzetellenes cselekedettel dicsekszik
A Magyar Nemzet kezdeményezésére Jóri András vizsgálja a nyugdíjkasszák reklámköltségeinek nyilvánosságát
Adatok: 102 019 magánnyugdíjpénztári tag marad, a jogfenntartó nyilatkozatok száma eddig 32 417
Több mint százezren maradtak a magánkasszákban
A végleges adatok szerint 102 019 magánnyugdíjpénztári tag –a magánpénztári tagság mintegy 3,2 százaléka – nyilatkozott arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni – tájékoztatta Szőke Lovas Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) sajtótitkára kedden az MTI-t.
Ebből 479-en a külképviseleteken adták le nyilatkozatukat, a helyszíni nyilatkozatok száma 439 volt, 50 fő pedig igazolási kérelemmel jelezte, hogy február 28-ig nyilatkozatot tesz. Az ügyfélszolgálatok hétfőn este szükség szerint nyitva tartottak, Budapesten a Fiumei úton az utolsó nyilatkozatot 23 óra 55-kor, a Visegrádi utcában 23 óra 15 órakor adták le.
Budapesten, a három helyszínen összesen 61 052 fő nyilatkozott, a legtöbb – 28 723 – a Fiumei úton, a legnagyobb ügyfélszolgálatnál.
A megyék közül Baranyában 2442, Bács-Kiskunban 2270, Békésben 1314, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2532, Csongrádban 3803, Fejérben 3670, Győr-Moson-Sopronban 4153, Hajdú-Biharban 2814, Hevesben 1861, Jász-Nagykun-Szolnokban 1364, Komárom-Esztergomban 3604, Nógrádban 1202, Somogyban 1207, Szabolcs-Szatmár-Beregben 1496, Tolnában 1278, Vasban 1914, Veszprémben 1876, Zalában 2167 nyilatkozatot adtak be.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Aki nem nyilatkozott a magánpénztárban maradásról, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők a tagi kifizetéseket – a korábban befizetett tagdíj-kiegészítéseket és a reálhozamot – adómentesen felvehetik majd.
Aki továbbra is magánnyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (december óta nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
***
Eddig 32 417 jogfenntartó nyilatkozatot iktattak a VDSZ-nél
A vegyipari szakszervezetnél (VDSZ) kedden délig 32 417 magánnyugdíjjal kapcsolatos jogfenntartó nyilatkozatot számoltak össze. A végeredményre még egy-két napot várni kell, mert folyamatosan érkeznek a postán feladott küldemények, s a vidéki tagszervezetek is szállítják az éjjel begyűjtött nyilatkozatokat – közölte az érdekvédelmi szervezet kedden az MTI-vel. A VDSZ megerősített ügyelettel fogadta az ügyfeleket és a postai küldeményeket is.
Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint minden várakozást felülmúlt a közelmúltban meghirdetett akció. A szakszervezet azt ajánlotta fel, hogy begyűjti és ingyen ügyvédi letétbe helyezi azokat a jogfenntartó nyilatkozatokat, amelyekben az aláírók jelzik, hogy a pénztári törvény kedvezőtlen hatására, vagyis kényszerből kerülnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe.
A nyilatkozat arra az esetre érvényes, ha az Alkotmánybíróság (Ab) – többek között a VDSZ keresetére – hatályon kívül helyezi a magánnyugdíjpénztárak megszűnését eredményező törvényt. A VDSZ szerint ekkor az ügyvédi letétbe helyezett dokumentumokkal lehet biztosítani a tagsági viszony folytonosságát.
Ilyen széleskörű összefogást még nem tapasztaltak, s a nyilatkozókkal folytatott személyes beszélgetések megerősítették a szakszervezetet abban az elhatározásában, hogy ha az Ab elutasítja a keresetüket, Strasbourgban kérjenek jogorvoslatot – mondta Székely Tamás.
Egyébként több szervezet, valamint magánszemély kérte a törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól.
Kiegészítő információk
Nem tudni, mennyi vagyont visznek át, akik az állami rendszerbe kerültek
Még nem lehet pontosan tudni, hogy az átlépők mennyi vagyont visznek magukkal, ugyanis a kasszák csak március 1-jétől kapják meg az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik lépnek át a tb-rendszerbe (a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadásról, ezt el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, amely 3 napon belül jelez vissza, ezután kerülhet sor a vagyonátadásra, és annak kiszámolására, hogy a tagoknak van-e, és ha igen, akkor mennyi a reálhozamuk).
A magánnyugdíjpénztáraknak a PSZÁF adatai szerint tavaly szeptember végén 3 090 517 tagjuk volt. A kasszák portfoliójának piaci értéke ugyanakkor 3047,094 milliárd forintot tett ki, ebből a kötvények 1576,848 milliárd (azon belül a magyar állampapírok 1475,790 milliárd) forintot, a részvények 294,448 milliárd forintot, a befektetési jegyek pedig 1035,917 milliárd forintot értek.
A magánnyugdíjpénztári tagok személyenként átlagosan mintegy 986 ezer forint megtakarítással rendelkeznek, van akinek már több millióra gyarapodott, a nemrég belépetteknek kevesebb a felhalmozott vagyonuk. Az átlagos megtakarítással számolva mintegy 100 milliárd forint maradna a kasszákban. Mivel azonban a jelenlegi szabályok mellett azoknak érte meg maradni, akik már jelentős megtakarítást halmoztak fel, ennél valószínűleg nagyobb összegről van szó.
***
Tagdíjkiegészítés fizetése esetén a pénztártagság ideje alatt befizetett kiegészítő tagdíj összege jár vissza, erre nem írnak jóvá hozamot, de a pénztár által érvényesített működési költséget sem vonják le a visszafizetendő összegből.
A reálhozam a megtakarításon elért hozam és az infláció különbsége. Az egyéni számla inflációs hozam feletti részének meghatározásához a magánnyugdíjpénztár ki fogja számolni, hogy mennyi lenne a számlaegyenleg az inflációnak megfelelő hozam esetén. Ehhez az egyéni számlán megtörtént minden egyes jóváírást megemelnek a jóváírás óta eltelt időszak inflációs ütemének megfelelően, majd az így megemelt jóváírási összegeket összeadják. Ha az így kapott összeg alacsonyabb, mint a tényleges számlaegyenleg, a különbségről a pénztártag rendelkezhet.
A visszalépők a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot is felvehetik egy összegben (adómentesen); átutaltathatják önkéntes nyugdíjpénztárba (ebben az esetben az összeg után 20 százalék – legfeljebb 300 ezer forint – adóvisszatérítés érvényesíthető), vagy azt is kérhetik, hogy írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban vezetendő egyéni számlájukon. A pénztártag a reálhozamra és a tagdíjkiegészítésre vonatkozóan eltérő tartalmú nyilatkozatot tehet.
A pénztártagnak írásban kell tájékoztatnia pénztárát arról, hogyan rendelkezik ezekről az összegekről. Ha ezt elmulasztja, a kassza márciusban meg fogja keresni a nyilatkozat megtétele érdekében. Ha valaki továbbra sem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül elküldi az összeget a pénztártag lakcímére; az át nem vett pénzt a kassza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. A kifizetések legkorábban 2011. május végétől kezdődnek majd meg.
A magánrendszerben maradók szabadon dönthetnek arról, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át, ha egy magánpénztár megszűnik.
***
Sokaknak kell adatot egyeztetniük
A magánnyugdíjpénztárak tévesen nyilvántartott adatai miatt tömegesen lehetnek olyanok, akik visszaléptek ugyan az állami rendszerbe, de a remélt hozamokhoz mégis csak nagy nehézségek árán juthatnak majd hozzá – írta keddi számában a Magyar Nemzet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetőjével készült interjújára hivatkozva. Mészáros József elmondta: ezeknek az embereknek sürgősen egyeztetniük kell az adataikat a saját nyugdíjpénztáruknál, ha hozzá akarnak jutni a pénzhez.
Az ONYF vezetője az állami rendszerben vezetett egyéni számlarendszerről azt mondta: azon azt rögzítik majd, hogy az egyes tagoktól milyen összegeket vontak le nyugdíjbiztosítási járulék címen. Az, hogy van-e hozam ezeken a számlákon és milyen mértékű, már a nyugdíjrendszer kérdése. Kidolgozás alatt áll, hogy milyen nyugdíjrendszert kíván a magyar társadalom a jövőben működtetni. Ám annyi bizonyos, hogy ez a számlarendszer a jövőben áttekinthető módon fog működni.
***
A lakosság megtakarítási képessége elégtelen az öregkori ellátásra
Az Aviva Csoport nyugdíjhiányt számszerűsítő európai felmérése szerint a magyaroknak havonta átlag 45 ezer forintot kellene megtakarítaniuk ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben elfogadható színvonalon tudjanak élni. Ehhez képest havonta 10 ezer forintnál is kevesebbet tesz félre a lakosságnak csaknem a fele.
***
Az átlépők vagyona az államadósságot és a tb kassza hiányát csökkenti
A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításából származó bevételt csak a nyugdíjellátások kifizetésére és az államadósság csökkentésére lehet fordítani. Mivel a pénztári vagyon mintegy fele állampapírban van, és a visszalépő tagok követelésének értékét a tagok portfoliójában lévő eszközökben kell átadni, ezzel azonnal csökkenteni lehet az államadósságot. Az állami nyugdíjpénztárba visszaáramló forint államkötvények a forintban nyilvántartott államadósságot csökkentik; 1400-1500 milliárd forintos kötvénycsomag esetén a GDP arányos államadósság mintegy 80 százalékról 5,5 százalékponttal mérséklődhet.
Indoklása szerint a kormány azért döntött a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság eltörlése mellett, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nem lett volna fedezet a nyugdíjkasszában, ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék folyik ugyanis be a társadalombiztosítás nyugdíjpillérébe. A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.
Az idei költségvetésben a magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel két soron jelenik meg: a nyugdíjalapba 434,3 milliárd forint jut a magánpénztári tagok vagyonát átvevő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból, a központi költségvetésbe 94,5 milliárd forint kerül. Emellett 2010 novembere óta már nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek a magánpénztári tagdíjak is, ami havi 30 milliárd – azaz idén 360 milliárd – forint bevételt jelent. Az országos nyugdíjbiztosítási alap így az idén 3074 milliárdos bevételi és kiadási főösszeggel nullszaldós lesz.
Vélemények
FT-írás a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer sorsáról: „nem rossz fogás”
A magyarországi magánnyugdíjpénztárak helyzetéről és valószínű jövőjéről közölt írást a Financial Times a tagsági nyilatkozattételi határidő letelte alkalmából.
A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatának felzárkózó piaci blogrovatában hétfő este megjelent elemzés – amelyet Stefan Wagstyl, a Financial Times feltörekvő térségi szerkesztője írt – bevezetőjében úgy fogalmaz: mintegy 102 ezer magyar „kösz, de nem”-mel válaszolt a kormánynak, amely megpróbálta arra csábítani őket – „a bírálók azt mondanák: zsarolással” –, hogy hagyják ott az egykor kötelező magánnyugdíjpénztárakat, és felhalmozott vagyonukkal együtt lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe. A maradók száma – az egykori teljes tagság 3 százaléka – messze elmarad a magánnyugdíjpénztári szektor által remélt 300 ezertől, viszont több a kormány előzetes jóslataiban szereplő 70-75 ezernél.
A Financial Times szerint „zűrös és ellentmondásos” véget ért a 13 évvel ezelőtti indulásakor még úttörő erőfeszítésként dicsért átalakítás, amelynek célja a tőkealapú második pillér megteremtése volt, csökkentendő az állami ellenőrzésű első pillér terheit. Orbán Viktor jobbközép kormánya azonban azzal érvelt, hogy a többpilléres rendszer a befizetések egy részének a magánalapokba történő átirányításával hatalmas veszteségeket okozott az állami rendszernek. Az államháztartási hiány ellenőrzés alatt tartásáért vívott küzdelmében – amelyet a második pillér okozta állami költségek elismerésére nem hajlandó EU szoros figyelemmel kísér – Orbán végül átvágta a gordiuszi csomót.
A lap által idézett elemzők szerint mindazonáltal a magánnyugdíjpénztáraknál maradók – jóllehet mindössze 3 százalékát jelentik a korábbi teljes tagságnak – a vagyon tekintetében ennél nagyobb arányt képviselnek. Samu János, a Concorde közgazdásza a Financial Timesnak azt mondta: a cég becslései szerint az a 102 ezer, aki a maradás mellett döntött, magasabb jövedelmű és régi tagja az alapoknak, így a teljes vagyon „aránytalan” hányadát, „azt mondanám, hogy talán a 10 százalékát” birtokolja. A szakértő szerint a kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében az alapok száma a jelenlegi 19-ről „öt és tíz közé (csökkenhet) ... valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz”.
A Financial Times szerint a helyi tőkepiacok „óhatatlanul megszenvedik” majd a rendelkezésre álló likviditás csökkenését. Samu János szerint ugyanakkor az államhoz átirányított teljes vagyon elérheti a 2400–2500 milliárd forintot, ami a 2011-re becsült GDP-érték hozzávetőleg 8,5 százaléka.
„Nem rossz fogás” – állapítja meg a Financial Times felzárkózó piaci szerkesztője.
***
Selmeczi: óriási siker a „nyugdíjvédelmi program”, a kormány nem számít az Ab negatív döntésére
Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magánnyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert. A „nyugdíjvédelmi program” azért volt óriási siker, mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Akik az állami rendszert választották, azok szerinte a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt. Egyben minden magyar állampolgár válláról lekerült az a „teher”, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek.
A miniszterelnöki megbízott közölte: most dolgozik a kormányzat azon, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható legyen a jövőben; az új rendszer törvényben is preferálja majd, ha valaki plusz pénzeket, például a reálhozamát be szeretné fizetni az állami kasszába.
Az egyéni számlákat firtató kérdésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál. De az átlépés határideje január 31-én lejárt, az „ajtók záródtak”, az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig valaki özvegy lesz, akkor azt döntheti el, hogy az állami özvegyi nyugdíjat választja-e, vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától kéri a juttatást.
A kormány egyébként nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat. Selmeczi Gabriella szerint ők a szabad választást biztosították; visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit.
Selmeczi megjegyezte: a hírek szerint a magánpénztárak november óta több mint 200 millió forintot költöttek el a reklámkampányukra. Ha ez igaz, akkor ennyivel kevesebb pénz van már a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebében – mondta.
Az MSZP-ről megjegyezte: az ellenzéki párt képtelen volt titkolni azt, hogy a magánpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletemberek érdekeit védi; kiderült az is a szocialisták reakcióiból, hogy politikai és anyagi összefonódások lehetnek az MSZP és a magánnyugdíjpénztár-tagok között.
Szijjártó is hasonló értelemben nyilatkozott hétfőn:
A miniszterelnök szóvivője szerint „a szocialisták nem tudnak napirendre térni afölött, hogy a nemzeti ügyek kormánya az MSZP-vel anyagi és politikai összefonódásban lévő milliárdos spekulánsok helyett az emberek oldalára állt”. Az elmúlt nyolc év gyakorlatával ellentétben a kormány a választói felhatalmazásnak és nem spekuláns pénzügyi csoportok akaratának kíván megfelelni.
***
Az MSZP szerint viszont Selmeczi Gabriella nemzetellenes cselekedettel dicsekszik
Az MSZP szerint szégyenletes, hogy „egy felháborító zsarolással kikényszerített átlépést” Selmeczi Gabriella sikernek nevez. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott jobban tette volna, ha inkább hallgat ahelyett, hogy „egy nemzetellenes cselekedettel” dicsekszik.
Az MSZP véleménye szerint ha fordított lett volna a nyugdíjpénztár-választási lehetőség, azaz azoknak kellett volna nyilatkozniuk a közintézményekben, akik az állami nyugdíjpénztárba akarnak visszatérni, akkor fordított eredmény született. „Selmeczi Gabriella inkább szégyellje magát, hogy a pártja, a Fidesz egy jól működő nyugdíjrendszert vert szét, hiszen Szijjártó Péter nemrég ismerte el, hogy fogalmuk sincs, mi lesz 20-30 év múlva a nyugdíjakkal.”
***
Soron kívül vizsgálja Jóri András adatvédelmi ombudsman, hogy közérdekű adatnak minősül-e, mennyit költöttek reklámra a tagok által befizetett pénzekből a hazai nyugdíjkasszák. Jóri András hivatalában a Magyar Nemzet érdeklődésére azt közölték: mivel több millió embert érintő ügyről van szó, az adatvédelmi biztos rövidesen kialakítja álláspontját. Révész Balázs, a vizsgálati főosztály helyettes vezetője azt is közölte, a vizsgálat lefolytatásának ideje attól is függ, hogy az adatvédelmi biztos „házon belül” meg tudja-e hozni döntését, vagy meg kell keresnie a Stabilitás Pénztárszövetséget.
A Magyar Nemzet korábban azt kérte az ombudsmantól, vizsgálja meg, közérdekű adatnak minősül-e, hogy a november vége óta tartó magánnyugdíjpénztári reklámkampányt kinek a pénzéből fizette a pénztárszövetség.
