Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 8.
- Részletek
- 2011. február 10. csütörtök, 04:07
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azt hallottam a napokban, hogy ön felszenteltette az önkormányzat épületét Zuglóban. Így volt ez?
Papcsák Ferenc: - Így van. Régen beszéltünk már, úgyhogy nagyon köszöntöm a magam részéről is a hallgatókat. Valóban így történt, igen.
- És miért tette ezt?
- Miért tettem? Mert én meggyőződéses görög katolikus ember vagyok, és én úgy ítéltem meg, hogy mivel Magyarországon vallásszabadság van, egy nagyon-nagyon szép hagyomány az, hogy azokat a helyeket, azokat a helyiségeket, azokat a házakat, ahol dolgozunk, ahol élünk, megszenteljük. Ez a mi, vagy az én vallásomhoz kapcsolódó szép hagyomány.
- Ezt meg is értem az ön szempontjából, de ebben az önkormányzati épületben nyilván sok nem vallásos ember is dolgozik. Nem biztos, hogy az ő szellemiségüknek is megfelel ugyanez, nem?
- Nem tiltakozott ez ellen senki. Igazából ez az én szellemiségemmel összeegyeztethető. Azért szép, hogy Magyarországon vallásszabadság van, és engedje meg, hogy innen is hadd köszönjem meg azt a biztatást, amit annak a szép hagyománynak a megtartásáért kaptam a dolgozóktól is, akik ezt látták és tapasztalták, és nagy örömmel vettek részt ebben a szép eseményben. Nyilván vannak olyan dolgozóink is, akik nem görög katolikusok, azoknak a meggyőződését én a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartom. Zugló egyébként azért is egy fantasztikus kerület, ugye én szabolcsi származású vagyok, ezt tudja kedves Bolgár úr, hogy Szabolcsban öt vallás volt egymás mellett békésen megférve, Zugló sincs másképpen. És azért is fontos, hogy a vallással foglalkozunk, illetve erre odafigyeljünk a jövőben. Szerintem egy nagyon szép dolog, egy nagyon szép cselekmény volt ez. Jó szívvel veszem, ha mások is hangot adnak ennek a vallási meggyőződésüknek.
- Igen, ebben az országban a jelenlegi alkotmány szerint, talán még a következő szerint is az egyházat és államot elválasztják egymástól. Tehát az ön vallási meggyőződése az egy dolog és ezt mindenki tiszteletben is tartja, de kvázi isteni szolgálatra felavatni egy ilyen intézményt, amely mindenkinek a kiszolgálására hivatott, a kerületben élők kiszolgálására hivatott, kicsit furcsának látszik, nem?
- Én teljesen másképpen látom. Mi már sehol nem leszünk, de az egyház még mindig élő és működő szervezet lesz. Mi politikusok, közéleti személyek ciklusokra vagyunk kárhoztatva, de az egyház, illetőleg a Jó Isten és a Jó Isten kegyelme hosszabb lélegzetvételű. Nem baj az szerintem, ha biztat bennünket a munkánk során és megsegít bennünket, mert nagyon nehéz feladat előtt állunk Zuglóban is.
- Önt biztatja?
- Az én vallási meggyőződésemről már beszéltünk, úgyhogy én azt gondolom, hogy segít és támogat ebben az egyébként nehéz munkában, igen.
- Ezt az aktust ön megbeszélte bárkivel az önkormányzatban, mondjuk a testülettel, hogy ön ezt szeretné?
- Hogyne. Több képviselő, illetőleg a kulturális tanácsnok úr is részt vett ebben, az alpolgármester urak szobáját is felszentelték, akiknek a vallási meggyőződése, mindegyiknek egyébként, római katolikus. Én görög katolikus vagyok. Nem szoktuk ezt nyilvántartani, csak ugye ezt kiderült.
- Milyen pap tartotta a felszentelést ezek után? Római katolikus vagy görög katolikus?
- Római katolikus. Zuglóban nincs görög katolikus parókia, de hát egy az Isten, úgyhogy...
- Értem. Ebből a szempontból a felekezetek békés együttműködése példaadó.
- Így van, pontosan. Úgyhogy szerintem ez egy nagyon szép hagyomány. Csak azt szeretném még mondani, hogy ez nemzeti hagyomány is, hiszen ha nem lett volna oly erős a vallás Székelyföldön vagy Erdélyben, vagy akár Magyarországon a középkorban és nem lettek volna ilyen alapintézményeink még, akkor nagy bajban lenne az ország, a hazánk és a magyar nemzet. A vallásnak, illetőleg az egyházaknak – akár a reformátusságnak, akár a katolikusságnak – óriási szerepe van abban, hogy még ezt az országot Magyarországnak hívják.
- Ebben is biztos sok igazság van, de talán abban is, hogy ha más vallások nem lettek volna ugyanilyen erősek, akkor talán nem lettek volna gyilkos vallásháborúk sem.
- Nem vagyok teológus, azért ezt nézze el nekem Bolgár úr, mert ebbe nem nagyon szeretnék belemenni. Egy nagyon szép hagyományt szerettem volna ezzel ápolni és meglep a kérdése. Egy nagyon szép hagyományt szerettem volna ezzel is úgymond követni, hogy így fejezzem ki magam, és én erre büszke vagyok. Nem sértettem ezzel szerintem meg senkit. Akik ebben részt vettek és akik látták, a polgárok is, akik bejöttek, vagy a Bosnyák téren, vagy az utcán bárkivel találkozom és tud erről vagy hallott erről, az inkább pozitív visszajelzést adott. Én nem találkoztam egyetlen negatív felhanggal sem. Még az interneten a kommentek között sem, pedig azt azért szoktam figyelni, hogy akár az ellenzék részéről sem merült fel ilyen típusú ellenérzés, ellenvetés. Azt is tiszteletben tartanám, ha valakinek más véleménye van.
- Azt mondja, hogy az alpolgármesterek hivatalát is felszentelték, az önét is nyilván.
- Igen.
- És azt hallottam, hogy kiraktak valamilyen papírt utána, hogy a takarítónő ne törölje le az ajtót?
- Ugye ez egy hagyomány, amely hagyománynak a jelképe, hogy felírnak az ajtófélfára egy szöveget, amellyel lényegében a felszentelés befejeződik, tehát ez egy rituálé.
- Mivel írják fel, krétával?
- Krétával, igen. És nyilván a takarítók másnapra letörölték ezt, vagy legalábbis én most itt vagyok a hivatalomban, felnézek az ajtómra és nem látom.
- És egyébként nem is volna szabad letörölni sosem?
- De le lehet törölni.
- Le lehet törölni, de minél tovább ott marad, annál jobb?
- Nem. Maga a szentség, tehát az, hogy egy olyan helyiségben dolgozik az ember, amit egy egyházatya megszentelt, azt gondolom, hogy sokkal fontosabb. Én a meggyőződésem szerint mondom, tehát mindenki eldöntheti, hogy mit tesz.
- De ez nem a fölírástól függ.
- Így van. Tehát ez egy alapszabadságjog az én részemről. Én azt gondolom, az egy fontos gesztus és lépés volt az én részemről, a saját magam szempontjából. Más érzés az én számomra ide belépni, mint mondjuk korábban volt.
- Értem. Akkor még egy-két kerületi dologról is kérdezném, ha megengedi. Azt hallottam, lehet, hogy ez is igaz, csak úgy, mint az előző, hogy változtatási tilalmat is életbe léptettek Zuglóban, vagyis gyakorlatilag nem lehet építkezni a kerületben. Ez igaz?
- Időlegesen. Ez arról szól pontosan, amit a szerkesztő úr mond, egyéves időtartamra részlegesen. Tehát a korábban beadott építési engedélyek vagy lakótelepek korszerűsítése kapcsán már korábban folyamatban lévő építési hatósági eljárásokat, építésiengedély-kiadásokat ez nem érinti. Ugye visszamenőleges hatálya a rendeletnek nincs, de mostantól, tehát a testület napokban meghozott döntésétől számított egy évig felülvizsgáljuk a kerületi szabályozási tervet, tehát ez egy nagyon fontos dolog. Kimondhatjuk, hogy valamikor Zugló arról volt neves és híres, hogy zöld Zuglónak is nevezték vagy Pest Rózsadombjának. Ez a jellege sajnos az elmúlt politikai ciklusok időszakában megroppant. Nagyon sok új építésű lakást emeltek, családi házas környéken is. Most mondok egy példát, két ilyen családi ház közé felhúztak egy nyolclakásos társasházat. Az építési hatóságunk, mondhatom azt, hogy nem állt a helyzet magaslatán. Például van olyan építész, befektetői csoport, aki 800 lakást akar építeni és az új építésű lakásoknak jelenleg itt Zuglóban az eladatlansági mértéke egyharmad. Mondhatjuk azt, hogy Zugló megtelt. Míg a fővárosban tíz lakásban húsz fő lakik, addig Zuglóban ez 17, tehát 1,5-szer, 1,7-szer annyi ember. Úgyhogy szerintem nagyon fontos, hogy áttekintsük ezeket és volt egy nagyon súlyos probléma, amiről érdemes beszélni, hogy Zuglóban az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatban nem tartott lépést az infrastruktúra fejlesztése, fejlődése, hiszen az ingatlanfejlesztőket nem kényszerítette az akkori városvezetés úgynevezett településrendezési szerződések megkötésére. Így ez azt jelenti a mindennapokban, hogy az oktatási, egészségügyi vagy gyermekelhelyezési intézményeket nem fejlesztettek párhuzamosan. Tehát ideköltöznek családok, de nem tudnak igénybe venni szolgáltatásokat.
- Értem. Tehát ez indokolja ön szerint ezt az egyéves változtatási tilalmat.
- Így van.
- De közben ez megakadályozza akár azokat, akiknek telkük van ott, vagy szeretnének hozzáépíteni a házukhoz.
- Ez alól mentesíthetünk. Tehát ez egy elrendelt tilalom, amely alól a testület részlegesen, időlegesen területenként, egyénenként felmentést adhat. Itt most lényegében, hogy értse a szerkesztő úr a változtatási tilalom elrendelését, nagyon fontos, hogy áttekintsük Zugló építési, építéshatósági rendszerét. Sajnos azt kell hogy mondjam, nem prejudikálva, tudja, én soha nem tettem ilyet és nem teszek ilyet, de sajnos olyan típusú információink is vannak, hogy építési engedélyeket nem feltétlenül jogszerű körülmények között adtak ki. Itt ugye vizsgálatokat folytatunk. Ez az egyik megállapítás, hogy fontos, hogy egy olyan kerületi, úgynevezett integrált városfejlesztési stratégiát alkossunk meg, amelyben meghatározzuk Zugló városrész városának a jövőjét, tehát hogy hogyan akarjuk mi ezt a várost elképzelni. A választókkal együtt találtuk ezt ki, tehát ők erre szavaztak.
- Mármint, hogy legyen változtatási tilalom?
- Így van, hogy rendeljük el, hiszen túlzsúfolt. Tehát a választási kampányban mi ezt nem egyszer, nem kétszer a saját orgánumainkon keresztül terjesztettük, a helyi, az akkori Fidesz-frakció több alkalommal is kezdeményezte, és így tovább.
- Tehát ez nem érte meglepetésként a zuglóiakat.
- Nem.
- De mégis, nem túl merev rendszer ez, hiszen egyrészt teljesen leállítják az építési tevékenységet legalább egy évre, ez azért a kerületnek sem jó, akár a vállalkozóknak sem jó, akár sok ember természetes igényét is akadályozza, vagy annak kielégítését is akadályozza. Nem az lett volna a megoldás, hogy azt mondják, sokkal szigorúbban fogjuk felülbírálni és törvényesebben az építési engedélyeket, megpróbáljuk belehelyezni egy általános kerületrendezési tervbe is, amelyet majd közben azért alakítunk, és ezért kétszeres vagy háromszoros figyelemmel fogjuk majd kiadni az építési engedélyeket. Így nem akadályozták volna meg a dolgok természetes menetét és mégis nagyobb figyelmet szenteltek volna annak, amire Önök szerint kell.
- Részben értek Önnel egyet. Ugye van ez a – nevezzük így – puhább megoldás, amit ön most felvázolt, amivel egyet is lehet bizonyos szempontból érteni. Én egy kicsit a határozottabb és radikálisabb megoldást tartottam célszerűnek, hiszen itt egy burjánzás volt, hogy ezt a csúnya kifejezést vagy szót alkalmazzam. Mondhatom azt, hogy a zöld felületeknek egy olyan szintű romba döntése valósult meg, szívesen látom önt személyesen is, és akkor elviszem és megmutatom önnek. Mondok egy tipikus példát. Intézményi besorolás, tehát ilyen vegyes övezeti besorolású területen – mivel nem kötöttek, ahogy említettem ilyen településrendezési szerződést a vállalkozóval –, az adott területen megvásárolta az önkormányzattól az X ingatlant, majd annak van egy beépítési aránya, százaléka, egy trükkösséget alkalmazva felosztotta hat darab telekre. A hat darab telekre magasabb arányú négyzetméter nagyságú épületeket húzott fel, de infrastruktúrát nem fejlesztett a környéken. Egyszerűen az emberek a sárban, a hóban, a nem tudom miben állnak. Járdát nem épít, és most azt látjuk, hogy a hatóság építési engedélye nélkül elkezdett felhúzni egy újabb lakóingatlant, még egyszer, vegyes övezetű területen, ahol neki intézményt is kellett volna fejlesztenie.
- Akkor be kell vele tartani a törvényt.
- Most így tudjuk betartatni a törvényt, hogy hozunk egy olyan normát, amelynek meg kell felelni mindenkinek. Áttekintjük az ő jogi státuszát és fel kell hogy lépjünk az ilyen típusú építkezések ellen. Mert ugye mi történik? Felhúz egy ilyen ingatlant, és ez nem egyszer fordult elő az elmúlt városvezetés időszakában is, hogy felhúznak mondjuk egy 10-20 lakásos társasházat építési engedély nélkül, és akkor fennmaradási engedélyt kérnek, illetve használatba vételi engedélyt kérnek, és nekünk politikai szempontból meg emberi, meg mindenféle szempontból mérlegelnünk kell, hogy azzal a tíz családdal, aki beköltözött oda, most mi lesz. Ugye ez történt karácsony előtt a közmeghallgatáson is, hogy eljött oda 20-30 család, hogy miért nem adjuk mi ki a használatba vételi engedélyt. És azért nem akartuk kiadni a használatba vételi engedélyt az egyébként már a korábbi városvezetés időszakában felhúzott több mint 150 vagy 150 lakás körüli építkezéshez, mert egyszerűen nem kötöttek településrendezési feltételekről szerződést, tehát egy mulasztás van a korábbi városvezetés részéről, hogy ilyen szerződést, kontraktust kössön. De az a legnagyobb probléma, hogy ott, ahol van, annak sem tudtak érvényt szerezni. Ezért rendeltünk el ilyen típusú változtatási tilalmat, hogy ezeknek az egyébként megkötött kontraktusoknak érvényt tudjunk szerezni, illetőleg a későbbiekben ne fordulhasson ilyen elő, hogy mondjuk a családok minket zaklatnak és ránk mutogat a vállalkozó, hogy mi nem adunk használatba vételi engedélyt, miközben ő jogellenesen épített mondjuk, vagy nem az építési engedélynek megfelelően.
- Akkor még egy dolgot hadd kérdezzek meg. Néhány hete betelefonált nekem egy zuglói LMP-s önkormányzati képviselő azzal, hogy most már nem is írhatnak az ellenzéki képviselők a helyi önkormányzati lapba. A szerkesztő felhívta őket, hogy mondják el, amit akarnak, majd ők összefoglalják, vagy megírják helyettük. Miért jó ez a gyakorlat?
- Hát ez egy újság. Tehát azért ne felejtsük el, hogy a korábbi időszakban az újságot, szerintem ez egy rossz metodika volt, az újságot képviselők meg lobbisták, meg nem tudom kik szerkesztették. Most egy külön kiszervezett újságírókból álló stáb viszi és ha valaki el akar mondani bármilyen véleményt, márpedig ez fontos, tehát akár az LMP-s képviselő, akkor megkérdezik az újságírók és leírják interjú formájában. Ugye korábban az volt a gyakorlat, hogy a képviselők mindenféle szellemi termékeket tettek be egy ilyen újságba, de akkor ez nem újság ugye, hanem akkor az egy nem tudom micsoda. Tehát most sem akadályozzák...
-… Hát én láttam már ilyen szellemi termékeket országos lapokban is képviselőktől. Hát ön még nem írt cikket soha sehova?
- Bolgár úr, válasszuk ketté, jó? Tehát én abban hiszek, hogy a képviselő dolga az, hogy képviselje a választói közösségét. Az újságíróknak meg az a dolga, hogy újságot szerkesszenek és írjanak. A képviselőket megkérdezik a lapszerkesztők. Mindig megnyilatkozhatnak, semmi korlátozás, akadály alá nem esnek, hogy a véleményüket tolmácsolják a választók irányába. Így lesz a későbbiekben is, de ők nem lapszerkesztők.