Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 04.05.
- Részletek
- 2010. április 05. hétfő, 04:05
- Bíró D. Péter
Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból
FÓKUSZBAN:
2010. március 26.
Fleck Zoltán: A tárgyalóterem és nyilvánosság
Élet- és Irodalom
„A tárgyalótermek nyilvánossága a függetlenség, pártatlanság, fair eljárás biztosításának klasszikus garanciája. Csak nyomós okból lehet korlátozni. Régi és evidens kiindulópont, amely a gyakorlati tapasztalatok szerint nem mindig magától értetődő: a közelmúltban is többször megtörtént, hogy a bíró a sajtót indoklás nélkül vagy nem kellő indokokkal küldte ki a tárgyalóteremből. Az ilyen esetekben és néhány, a szólás szabadságával kapcsolatos ügyben a bírói karnak a sajtóval és a nyilvánossággal szembeni fenntartásai, néha kifejezett ellenszenve érzékelhető. Az újságírókkal szembeni ellenséges, nem eléggé konszolidált viszony (ami önmagában emberileg néha érthető is) a közhatalom gyakorlói esetében a nyilvánossággal szembeni ellenséges viszonyt jelez, ami igazolhatatlan.
Ugyanakkor a jogalkotó is érthetetlen módon eltérően szabályozza a polgári és a büntető eljárások nyilvánosságát, előbbiben teremtve erősebb garanciát a feleknek. Az egységes szabályozás érdekében és a jelenleg nagyon sekélyes szervezeti átláthatóság erősítése miatt egy egységes törvényt kellene alkotni az igazságszolgáltatási tájékoztatásról. Ami természetesen megfelelően rendezné az ügyészség működésének nyilvánosságát is, ahol ma rengeteg visszaélésre van lehetőség, többek között a teljes fedettség miatt. De megszűnne az az állapot is, hogy a tárgyalótermi nyilvánosság működésének nyílt akadályozása, a tárgyalási jegyzék eltitkolása - ilyen a legmagasabb bírói fórumon is megesik néha - a bírósági vezető önkényétől függjön.
A tárgyalások nyilvánosságának intézménye nem kezelhető az igazságszolgáltatás nyilvánosságának egyéb aspektusai nélkül, hatásaikat csak egymásra tekintettel lehet értékelni, nem helyettesítik egymást. Az iratnyilvánosság, a kutathatóság, az ítéletek hozzáférhetősége és a szervezeti átláthatóság viszont a bírói hatalommal szemben támasztott egyéb elvárásokkal kapcsolatos (függetlenség, professzionalizmus, hatékonyság, számonkérhetőség és átláthatóság).”
„A számonkérhetőség nehezen érthető igény azok számára, akik hajlamosak a függetlenség félreértésére. A modern igazságszolgáltatás viszonyaitól való kulturális lemaradás azonban nem az egyetlen akadály, a folyamatos kontroll intézményesítése nehézkes egy alapvetően kontrollhiányos szervezetben… A több információ hatékonyabb igazgatást tesz lehetővé (ma a hatékony igazgatás egyik akadálya az információhiány), és az ítélkező bíró számára is a szakmai fejlődés, tanulás és az értelmezési gyakorlathoz való igazodás lehetőségével szolgál.”
„A tárgyalótermi nyilvánosság elsősorban a bíróság ügyfelei számára biztosítja a számonkérhetőséget. Elsősorban, de nem kizárólagosan: a látható, számonkérhető, ellenőrizhető hatalmi működés általános bizalmat generál. Ezért a sajtó képviselőinek vagy bárkinek a tárgyalóteremből való kizavarását nem lehet igazolni pusztán azzal, hogy a felek nem kívánják a jelenlétét.”
„A formális racionalitás válsága után egyre inkább egy interaktív, résztvevő, tárgyalásos, reflexív eljárási rend válik jellemzővé, amelyet például a mediáció intézményének és logikájának terjedésében vagy a felek aktivitásának növekedésében is tetten lehet érni. Ezzel a trenddel is együtt járhat a klasszikus eljárási garanciák csökkenése. Tehát a tárgyalótermi jelenlét és nyilvánosság ennek az új jogi racionalitásnak a megjelenési formája és egyben lehetőség a klasszikus garanciák biztosítására.”
„A nyilvánosság a jogfejlesztést is szolgálja, az egységes jogértelmezés csak elegendő információval lehetséges. A bírói jogfejlesztés spontán rendet képes létrehozni, ha a bírónak elegendő tudása van a gyakorlatról. Így nem kerül ellentmondásba a jogbiztonság és a jogértelmezési szabadság… Az információk elérésével lehet megelőzni, hogy az egységes jogértelmezést központi szabályozással oldják meg, amely mindig az értelmezési autonómia visszanyesésével jár.”
2010. április 4.
Nyilvános államtitkok
Barát József interjúja Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyi miniszterrel
168 óra
„- A BKV-ügy rendhagyó történet. Nemcsak a gyanúsítottak magatartása furcsa, de a nyomozó hatóság is többször élt a kiszivárogtatás eszközével. Segíthetik-e a kiszivárogtatások a bűncselekmények felderítését?
– Nem hiszem. Úgy gondolom, hogy az ilyen kiszivárogtatás: a hatóság diszfunkcionális működése. Ha titkok, államtitkok és szolgálati titkok kószálnak az éterben, annak meg kell találni az okát és a felelősét. Nekem van olyan ügyem, amelyben kiderült, hogy a fazék hol lukadt ki, hol szivárog. Ebben az ügyben tettem is feljelentést. Ritkán nyúlok ilyen eszközhöz, de tűrhetetlennek tartom, hogy amit a hatóságok tudnak, mostanában újra és újra megjelenik a nyilvánosság előtt.
- Miért? A kiszivárogtatás törvényellenes?
– Abszolút törvényellenes. Bűncselekmény, sérti a nyomozás érdekeit. Már csak azért is, mert ha kiderül, hogy a hatóság mit tud, akkor tartani kell attól, hogy az, aki ellen bizonyítékok vannak, esetleg megszökhet. De a kiszivárogtatás sérti az érintettek személyiségi jogait is, alkalmas társadalmi megítélésük rontására. Ez nem fér össze a jogállami működéssel.
- Akkor hogyan fordulhat mégis elő? És miért?
– Az ilyesminek oka lehet a hatóság egyik-másik tagjának elfogultsága, vagy vágya jövedelmének a kiegészítésére. Ne feledjük, hogy egyes sajtóorgánumok hajlandók anyagi áldozatot is vállalni egy-egy számukra fontos információért.
– Van, aki úgy gondolhatja: lehet ok az is, hogy választási kampány van.
– Sok minden lehet az oka. De az biztos, hogy a szolgálati titkok kiadását a Btk. nem tűri meg.
– Jóérzésű ember csak elítélheti a BKV-nál történt visszaéléseket. Azonban sokakban felmerül: a nyilvánosság kezelésének módjában most, a választási kampány idején a politikai haszonszerzés szándéka jelenik meg. Akadhat, aki úgy gondolja: annál jobb, minél több szocialista politikust vádolnak meg. Mire tisztázzák magukat, rég túlleszünk a választásokon.
– Biztos, hogy ez a motiváció is jelen van az események mögött. Miért épp ezen a területen ne érvényesülnének a politikai elkötelezettségek? Nagy baj, hogy a hatóságok nem képesek elhárítani a társadalomban erősödő vélekedést, miszerint nem teljesen elfogulatlanok. Ez a működésüket is negatívan befolyásolja, hiszen ezáltal sérül az igazságszolgáltatás rendszere iránti bizalom.”
2010. április 2.
Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke
Jogi Fórum
„Védett tulajdonságok szerinti bontásban elmondható, hogy a legtöbbször az életkor, a nem/anyaság, fogyatékosság és az etnikai kisebbséghez tartozás alapján tett hátrányos megkülönböztetés miatt fordulnak hozzánk a panaszosok. A 2009-es évben javult a jogsértést megállapító határozatok aránya az összes beérkező panaszhoz viszonyítva, 48 elmarasztaló határozatot hoztunk. Az előző évekhez hasonlóan a legmagasabb arányban a foglalkoztatás területét érintette a panaszok többsége, közel 60 százalék.
Bírósági felülvizsgálatot leginkább a jogsértést megállapító határozatainkkal szemben kezdeménynek az ügyfelek, a tavalyi évben összesen 46 ügy volt a bíróság előtt folyamatban, két ügyet kivéve a bíróság helybenhagyta a hatóság határozatait.”
„2005-ös megalakulásunk óta az ügyek száma folyamatosan nő, miként az érdemben elbírálható és a megalapozott panaszok száma is. Nagyságrendileg 1000–1100 panasz érkezett az utóbbi években, ezeknek körülbelül egyharmada olyan ügy, amely valóban a hatóság hatáskörébe tartozik.”
„A 2008-as évhez képest 20 százalékkal csökkent az elutasító határozatok aránya, a 2009-es évben már csak a kérelmek 40 százalékát kellett érdemi vizsgálat mellett elutasítani. Az elutasító határozattal zárult ügyek számának csökkenése feltehetőleg a társadalom jogtudatosságának növekedéséből is adódik.”
2010. március 31.
Debreczeni József: Fidesz-Jobbik: két tábor egy eszme ?
Az MDF honlapja
„Azt saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy a Fidesz bármikor együtt szavaz a Jobbikkal, ellenfelei kiszorítása érdekében. Simonka György szavaiból az is kitűnik, hogy az együttműködésnek, mélyebb, elvi gyökerei is vannak: ’Én nem tartom náci pártnak a Jobbikot ... A Jobbiknak nemzeti keresztény gyökerei vannak, ebből sok minden levonható. … Tudjuk, hogy a bankok mögött nagyrészt zsidó emberek állnak. Azt is tudni kell, hogy ez egy gazdasági nagyhatalom, nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. … A problémák adottak, ugyanazokkal a gondokkal szembesülünk. A kifejezésmód mássága az, ami a Jobbikot megkülönbözteti. Nem hisszük, hogy egy lassú, finomkodó programmal ezek a problémák megoldhatóak, radikális változás kell’ - ezek Simonka György, a Fidesz egyik Békés megyei képviselőjelöltjének szavai.
Azt saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy a Fidesz bármikor együtt szavaz a Jobbikkal, ellenfelei kiszorítása érdekében. E szavakból az is kitűnik: az együttműködésnek, mélyebb, elvi gyökerei is vannak.”
2010. március 30.
Alkotmányellenes az építési vállalkozót megillető jelzálogjog - Az Alkotmánybíróság határozata
Jogi Fórum
„Alkotmányellenes, hogy az építési vállalkozó a megrendelő ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be.”
„Az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései aránytalanul korlátozzák a megrendelő tulajdonhoz való jogát és a hatályba léptető előírásokkal együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért azokat megsemmisítették.” Annak ellenére, hogy ”a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tulajdoni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azonban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbetartozások megszüntetését eredményező közérdeket szolgálja.”
Ugyanakkor a jogintézmény alkalmazására nézve a törvény „nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellegére, sem értékhatárára”, és ezzel „megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza.”
2010. március 29.
Sarah Palin védelmében
Globusz.net, The Wall Street Journal
„Bár a következő amerikai elnökválasztásig még két és fél évet várni kell, sokan máris azt találgatják, vajon Sarah Palin ringbe száll-e a jelöltségért. A Republikánus Párt előző alelnökjelöltjét nem csak a baloldal, de a konzervatív értelmiség is mélyen lenézi. Norman Podhoretz védelmébe veszi Palint: a neokonzervatív mozgalom doyenje szerint az elnök számára az intellektus inkább hátrány, mint előny.”
„Norman Podhoretz emlékeztet rá, hogy harminc éve az értelmiség hasonló kritikát fogalmazott meg Ronald Reagannel szemben is. A konzervatív elit is mélyen lenézte a gyakorlatilag semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkező másodvonalbeli színészt. Podhoretzet is sokan bolondnak tartották, amiért kiállt Reagan mellett, később azonban igazat adtak neki: igaz ugyan, hogy Reagan sem intellektuális képességeiről volt híres, ám mégis sokkal jobb elnöknek bizonyult, mint sok tanult és kifinomult elnök.”
2010. március 25.
Bíróságok – A Kassza című műsor
(szerkesztő: Baló György)
MTV, Videó
„Hack Péter: - Ha egy fogalmazó is pályázik egy bírói helyre, vagy egy titkár, aki ott volt a bíróságon, akit ismernek, akivel három négy éve együtt dolgoznak, akkor mellette másnak nem sok esélye van.… Nincsenek meghatározva az alkalmassági követelmények, most már több mint tizenhárom éve… Még ma sem kötelező a versenyvizsga eredménye. Elvileg az is előfordulhat, hogy aki a versenyvizsgán sokkal rosszabb eredményt ér el, azt veszik fel, és nem a jobb eredményt elérőt.”
„Fleck Zoltán: - És ez nemcsak a bíróvá válás folyamatában probléma, hanem a teljesítménymérésben is probléma. Mikor mondhatjuk egy bíróról… hogy alkalmatlan? Hol vannak azok a kritériumok… ? Nagyon nehéz, a bíró státusza védett. Az elmúlt húsz évben alig van precedens arra, hogy az egyértelműen alkalmatlan bírót igazgatási eszközökkel ki lehessen tenni. Általában valami kerülő utat keresnek. Ezért van az, hogy a legjobb megoldás, ha valóban a legjobb jelöltek kerülnek be.… Azért a világ legtöbb részén megpróbálják ezt mérni, s több-kevesebb sikerrel teszik.”
„Becher Rezsőné, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke: - Nem egy önkényes kiválasztásról van szó, hanem azért választunk embert, mert ismerjük a munkáját. Ha bírósági fogalmazóként kezdte… akkor három évig dolgozott a bíróságon… s tudunk róla véleményt nyilvánítani, s merünk is.”
„Baló György: - Megbocsát nekem, ne haragudjon, ha az országban Öntől 300 km-re, egy adatállományból kideríti, hogy valaki bíró akar lenni, és az Ön jelöltjénél a vizsgaeredményei sokkal jobbak, akkor neki milyen esélyei vannak, hogy Ön őt fogja javasolni? Nulla, ugye ?”
Becher Rezsőné: - Egyáltalán nem biztos, hm, egyáltalán nem biztos…A személyes elbeszélgetés igen sok információval szolgál.”