Médiatörvény - Ismét a jogszabály felülvizsgálatára szólítottak zöld EP-képviselők, frakcióközi vita, Heller Ágnes
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. március 01. kedd, 19:54
- Hírek
MTI 2011. március 1., kedd 19:44
Megismételték a magyar médiatörvény felülvizsgálatára vonatkozó felszólításukat az Európai Parlament Zöldek és az Európai Szabad Szövetség frakciójának képviselői abban a keddi vitában, amelyet Veszélyben van-e a magyar demokrácia? címmel, Heller Ágnes filozófus részvételével tartottak Brüsszelben. Fideszes EP-képviselők az ülésen védelmükbe vették a törvényt.
A vitát felvezető német Helga Trüpel úgy vélte, hogy a törvény nem garantálja a sajtó szabadságát, ezért továbbra is szükség van a megváltoztatására.
Heller Ágnes - aki hangsúlyozta, hogy liberális értelmiségiként szól - bevezetőjében maga is rossznak minősítette a magyar törvényt, és több bírálatot fogalmazott meg a kormány ellen. Így például hiányolta az önmérsékletet, amelyre szerinte szükség lenne a kétharmados többség birtokában. Schmitt Pál köztársasági elnököt a filozófus bábnak nevezte, és kifogásolta a nyugdíjalapok nacionalizálását is.
Demokráciában a többség döntése párosul a kisebbség tiszteletével - fejtette ki Heller Ágnes.
A nyílt vitában felszólaló fideszes képviselők közül Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán csúsztatással és szélsőséges elfogultsággal vádolták a filozófust, és Schöpflin Györggyel együtt azt hangoztatták, hogy Magyarország jogállam, ahol a sajtószabadság sincs veszélyben.
Schöpflin György rámutatott arra, hogy Magyarországon a pártpolitikát mély megosztottság jellemzi. Hozzátette, hogy mindkét oldalon találhatók professzionalista személyiségek. Leszögezte azt is, hogy a bűncselekmények vizsgálata az ügyészi hatóságok és bíróságok feladata.
Hankiss Ágnes azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon "mindenki azt ír, amit akar", nem lehet cenzúráról sem beszélni.
Azt kérdezte továbbá, nem kettős mérce-e az, hogy miközben Heller Ágnest zavarja, hogy Schmitt Pál közel áll a konzervatívokhoz, régebben nem zavarta, hogy Göncz Árpád volt államfő tisztségviselő volt a liberális párt országos tanácsában.
Bagó Zoltán leszögezte: demokratikus választások útján jött ki az az eredmény, amely Magyarországon elutasította a liberális gondolatrendszert.
Úgy vélte, hogy "Magyarországon nyolc évig az Apró-klán és az ő leszármazottaik voltak az államigazgatás csúcsán". Ezt a megfogalmazást Heller Ágnes válaszában visszautasította.
Morvai Krisztina (Jobbik) feltette a kérdést, hogy a baloldali kormány 2006-ban miért lövetett békés tüntetőkre, és később is miért oszlatott fel minden kormányellenes demonstrációt. Heller Ágnes válaszában azt hangoztatta, hogy senkit nem lőttek le. E megjegyzéséről több fideszes képviselő is úgy vélte, nem felel meg a valóságnak.
A vitában felszólaló zöld képviselők azt is jelezték, hogy meglátásuk szerint más EU-tagállamokban is módosítani kellene a médiaszabályozáson.
Heller Ágnes egy kérdésre válaszolva visszautasította a személyével kapcsolatos állításokat az úgynevezett filozófuspályázatok ügyében. Az év elején több napilap is írt arról, hogy 2004-ben és 2005-ben hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá egy öttagú filozófusi kör. "Egy fillért sem kaptam" - szögezte le Heller kedden, kifogásolva azt is, hogy ötüket egy csoportként kezelték.
A filozófus a vita után fontosnak mondta, hogy a jobboldali képviselők közül is többen elmentek az ülésre, és sok olyan hozzászólás akadt, amellyel "érdemes volt vitatkozni".