rss      tw      fb
Keres

Közterek



Ha már megígértem múltkor, hogy a nagy utcaátkeresztelési cirkusz után vissza fogok térni a budapesti közterületek elnevezésére, megteszem. A főváros közgyűlésének a főpolgármester előterjesztése nyomán elfogadott április 27-i határozata nyomán egy sor közterület neve csakugyan megváltozik. Természetesen nem fogom minuciózusan végigvenni az összes változást, csak valamilyen általános tendenciát próbálok megállapítani.

Legelőször azonban azt állapítsuk meg, hogy volt egy (csak egy, de legalább egy) mintaszerű változtatás, amelyet példaként lehet állítani minden ilyen esetre. A várbeli Petermann bíró utca visszakapta régi nevét, s most ismét Nándor utca lett. Az 1954-es átnevezés valósággal nevetséges volt – valamiféle harcos antiklerikalizmus jegyében. Ugyanis amikor az Árpád-ház kihalása utáni trónharcokban a budai polgárok, Petermann vezetésével, Vencel király mellé álltak, s a Károly Róbertet támogató pápa ezért kiátkozta őket, ők erre (bizonyos Lajos pap közreműködésével) kiátkozták a pápát. Jut eszembe erről: a mai Róbert Károly körutat mikor fogják végre tisztességesen Károly Róbert körútnak átnevezni?

Most akkor nézzük, kiktől vettek el utcát vagy teret Budapesten. Ha jól számoltam és jól követtem a korábbi eseményeket, az eddigi 6 Bajcsy-Zsilinszky Endre névből 5 maradt, az eddigi 3-3 Koltói Annából és Ságvári Endréből 1-1, az eddigi 2 Sallai Imréből szintén 1. Ha rosszul, akkor meglehet, egy sem. Ahogyan ezután sincs egyetlen közterület sem elnevezve a következőkről: Andra János, Anger Jakab, Bajáki Ferenc, Mónus Illés, Szőcs Áron, Zalka Máté. Általános tendenciaként az állapítható meg, hogy akinek a legcsekélyebb köze van a munkásmozgalomhoz és a szocialisztikus eszméhez, annak nem maradhat meg az emléke Budapesten, legalábbis utcanévben. Mindamellett úgy tűnik, a Lukács György utca mégis megmarad – ki tudja, miért nem akarták bántani. Talán túl sok filozófus-ügy volt mostanában. Bár őszintén szólva nekem annakidején is az volt a véleményem, hogy ha a legnagyobb magyar filozófusról, egy univerzális zseniről csak egy ilyen utcát tudnak elnevezni, akkor inkább ne nevezzenek el róla semmit. Menjen csak végig valaki a berlini Kantstrassén!

Újonnan neveztek el közterületet a következő történelmi–kultúrtörténeti személyiségekről: Bauer Sándor, Esterházy János, Kósa Pál, Mansfeld Péter, Popieluszko atya, Presley Elvis, Tabódy Ida, Zala György. Életüket és érdemeiket ismerve, nekem semmi kifogásom nincs ellene. Két esetben a kifogásom formai: Görgei Artúrról már van két közterület elnevezve (igaz, a téves Görgey formában), Károlyi Gáspárról pedig szintén egy (sajnos, mint az új is, a téves Károli formában). Roosevelt elnök viszont mégsem kapott másik teret, mint a főpolgármester úr ígérte, aminek fényében a korábbi átkeresztelés már nemcsak értelmetlennek, de egyértelműen szégyenletesnek is nevezhető.


Reminiscence – flickr/calca

Írókról–költőkről és művészekről is lesznek most utcák, illetve terek elnevezve. A névadók: Fáy Ferenc, Illyés Gyula, Romhányi József, Wass Albert (hát istenem, Szabolcska Mihály meg Vas Gereben utca is van), illetve Domján Edit, Simándy József, Sinkovits Imre. Továbbá sportolókról, konkrétan labdarúgókról: Dalnoki Jenő (a legendás „Puha vagy, Jenő!” biztatás nyilván példaértékű a mai kormánynak), továbbá Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József. Mármost akármennyire csodálja is az ember az egykori aranycsapat tagjait (ez az egyetlen futballcsapat, amelynek összeállítását e sorok írója álmából keltve is föl tudja mondani), mégsem bizonyos, hogy mindegyikükről föltétlenül utcát kell elnevezni. Vagy ha igen, vannak más sportolók és más bajnokok is. De úgy látszik, az itt általánosítható megállapítás az, hogy Magyarországon ma nemcsak a Szent Jobb, hanem a Szent Láb is kultusz tárgya kell legyen.

Hát ilyen közterekben mozoghat manapság az ember Budapesten.



Lendvai L. Ferenc                   


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!