Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 15.

• Nyomtatás

Részletek

2010. április 16. péntek, 19:28

Bolgár Gy. - Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. április 15-ei műsorban

Mai műsorunkban beszéljük meg továbbra is a választások tanulságait, valamint azt, hogy reménytelen-e a szocialisták kísérlete a kétharmados Fidesz-többség megakadályozására. És valóban más-e a politika attól, hogy a Lehet más a politika nem hajlandó együttműködni az MSZP-vel a második fordulóban.

Következő témánk, hogy nem mondott le az Országos Választási Bizottság elnöke a választási visszásságok miatt. Szigeti Péter azzal indokolta döntését, hogy a testületet nem terheli felelősség a történtekért. Hiszen ők csak a törvényt alkalmazták, amikor meghosszabbították a szavazást bizonyos körzetekben és a kampánycsendet is újból elrendelték. Lehetett volna más az OVB politika?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a Népszabadság értesülése szerint Kövér László lesz a parlament új elnöke. Balog Zoltán az országgyűlés emberi jogi bizottságának eddigi vezetője pedig a roma integrációért felelős államtitkári posztot kapja majd.

És végül mi a véleményük arról hogy a szlovák kormány el fogja utasítani az ottani magyarok kettős állampolgárságát, amennyiben a magyar parlament erről hoz törvényt. Legalábbis ezt mondta a kisebbségi ügyekért felelős szlovák miniszterelnök helyettes. Na ebből mi lesz? Netán az, amit a Stratfor nevű amerikai stratégiai elemző cég írt? E szerint ugyanis a magyar nacionalista pártok választási sikerének geopolitikai következményei lesznek, a régióban várhatóan fokozódni fog a feszültség. Írják az amerikai elemzők.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Van itt esemény bőven. A legfrissebb hír az, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nem nyomoz a Kubatov-hangfelvétel ügyében. Elutasították az MSZP-s feljelentést azzal, hogy a feljelentésben foglaltak nem valósítanak meg bűncselekményt. Vonatkozik-e ez az OVB büntető feljelentésére is, vagy a kettőnek egymáshoz sem formailag, sem tartalmilag nincs köze?

Halmai Gábor: - Ehhez látni kéne a másik feljelentést. Azt tudom, hogy az OVB mi alapján tett feljelentést, a másikat viszont nem. Ha azok más bűncselekményről szólnak, és az esetleg valóban nem áll meg, akkor könnyen lehet, hogy azt elutasítják, miközben a miénket nem. Az OVB mindenesetre személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést mind a Kubatov-ügyben, mind az MSZP ügyben.

- Ami egy másik olyan felvétel, amin ugyan nem azonosították a beszélőt, sem az arcát, sem a hangját, sem a nevét, sem semmit, de valamiféle hasonló visszaélésről számolt be egy állítólagos MSZP-s ezen a felvételen. Önök pedig nem vizsgálták, hogy kiről van szó, ugye?

- Bocsánat, hadd javítsam ki. Két bizonyíték volt az MSZP-s jogellenes adatkezelésre vonatkozóan. Az egyik ez a valóban eltorzított és felismerhetetlen, nem azonosítható hangfelvétel, erre a bizottság egyhangúlag azt mondta, hogy semmilyen gyanút nem alapoz meg, nem fogadható el bizonyítékként. Ellentétben a Kubatov-felvétellel, ahol viszont a Fidesz nem cáfolta, hogy azok a szavak és az a szöveg valóban Kubatov Gábortól származott. Ezt nem fogadta el az OVB tegnap. Viszont volt egy másik bizonyíték, egy névvel azonosított MSZP-s képviselő azt nyilatkozza egy ugyancsak a panaszos által beküldött CD-n, hogy valóban, azok között a kopogtatócédulák között, amiket ő ebben a választási ciklusban kapott, voltak olyan szimpatizánsok, akik korábban sosem voltak szimpatizánsai a pártnak.

- Márpedig azokat a korábbi szimpatizánsokat vagy a fejében tárolta, vagy valahol máshol, az Önök gyanúja szerint.

- Így van. Ez ugyanazt a gyanút vetette fel, hogy esetleg van egy lista a szimpatizánsokról, és ennek alapján állíthatja egy képviselő azt, hogy ő tudja, hogy a korábbi választások során ki nem adott ajánlócédulát a pártnak.

- Az Önök előző, a Kubatov-felvételre vonatkozó korábban tett büntetőfeljelentését a főügyészségnek mennyi idő alatt kell elbírálnia? Vagyis indít nyomozást vagy sem?

- Nem a főügyészséghez tettük a feljelentést, hanem a rendőrséghez.

- Ennek mi az oka? Miért került például az MSZP-é a főügyészséghez, az Önöké pedig a rendőrséghez?

- A mi feljelentésünk mind a két esetben a rendőrséghez ment. A rendőrség dönti el, hogy továbbítja-e az ügyet az ügyészségre vádemelés céljából. Tehát a feljelentés mindig a rendőrségre tartozik, és az OVB is ezt a gyakorlatot követi, hogy a rendőrséghez küldi a feljelentést.

- És nekik van-e valamilyen határidejük, ha az OVB egy büntető feljelentéssel hozzájuk fordul?

- Nincs határideje, egy normális harminc napos határidőn belül kell reagálni, ami egy államigazgatási határidő. Mondhatja azt, hogy meghosszabbítja a nyomozást, de harminc napon belül valamit reagálnia kell. De ettől még messze vagyunk.

- Az a tény tehát, hogy az MSZP-s vezetők feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, még nem jelenti azt, hogy az OVB feljelentését is el fogja?

- Én azt gondolom, nem jelenti azt, mert még egyszer mondom, annak a feljelentésnek nem ismerem a tartalmát.

- És mit jelent a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése, amely szerint nem látják bizonyítottnak, hogy a Fidesz választók adatait tartalmazó illegális adatbázist állított volna össze, mégpedig ugyancsak az OVB elmarasztalása alapján? És ők ezért megváltoztatták az Országos Választási Bizottság Fideszt elmarasztaló határozatát. A kettőnek mi köze van egymáshoz egyáltalán?

- Úgy érti, hogy a két ügynek?

- Igen, hogy került a Legfelsőbb Bírósághoz az egyik, miközben a másik ügyben a rendőrség, illetve az ügyészség még nem is nyilatkozott. Ez természetesen egy büntető feljelentés, a másik egy határozat. A határozat miért került a Legfelsőbb Bíróság elé? És ha odakerült, akkor a kettőnek, vagyis a büntető feljelentésnek és a határozat megsemmisítésének mi köze lehet egymáshoz?

- Ezt mindjárt elmagyarázom, de azzal kell kezdenem, hogy ebben az ügyben én az OVB ülésén, mármint a Kubatov-ügyben, kisebbségben voltam. Tehát amit én fogok mondani, az az én kisebbségi véleményem. El fogom mondani a többségi véleményt is természetesen, de azt nem tudom érthető módon olyan meggyőző erővel képviselni, miután nem értek vele egyet.

- De legalább elmagyarázza nekünk, hogy miről is volt szó.

- Igen. Először is azt magyarázom el, hogy mi az összefüggés az OVB döntése és a rendőrségi feljelentés között. Mind a két esetben kifogás érkezett az OVB-hez. A kifogás arra vonatkozik, hogy választási jogszabálysértés történt ezeknek a titkos adatoknak a felhasználását illetően. Vagyis elvileg ezekkel az adatokkal éltek vissza és ezzel valósítottak meg egy választási jogszabálysértést. Az OVB nem egy általános nyomozó hatóság, amelyik bűncselekményeket nyomoz, hanem csak választási szabálysértéseket állapíthat meg. Ha ezenközben azt veszi észre, hogy függetlenül attól, hogy választási szabálysértést követtek-e el vagy sem, egy bűncselekmény gyanúja merül fel, amiben ő értelemszerűen nem nyomozhat, akkor kötelessége feljelentést tenni. Tehát a feljelentés abból ered, hogy az OVB mind a két esetben azt állapította meg, hogy legalábbis felmerül a gyanúja annak, hogy ez a két párt jogellenesen gyűjtött és kezel adatokat. Hogy ez valóban így van-e vagy sem, ezt majd az eljárás fogja eldönteni.

- Ezt vizsgálja ki a rendőrség és az ügyészség.

- Az OVB csak azt fogalmazza meg, hogy annak alapján, amit hallottunk, részben Kubatov Gábor saját nyilatkozata, részben az MSZP-s ügyben ennek a bizonyos MSZP-s képviselőnek a nyilatkozata arra utal, hogy itt valami esetleg jogellenes lehet. A bizottságnak nem kell állítania, hogy bűncselekmény történt, csak annak a gyanúja merült fel. Ilyen esetben a törvény kötelezi a bizottságot arra, hogy tegyen feljelentést. Ez tehát az egyik dolog. A másik dolog az, hogy hozzánk, mint mondtam, azt illetően érkezett kifogás, hogy választási szabálysértés történt. Magyarul, hogy ezeket a jogellenes adatokat a mostani választási eljárás során használták fel tiltott módon. Érthető hogy ez a kettő különböző.

- Igen.

- És például a Kubatov-ügyben azt mondtam, sőt én kezdeményeztem a feljelentést, hogy itt valami nem stimmel a nyilvántartással, tehát nem lehet valakinek sem a szimpatizánsokról, pláne nem az ellenfelekről nyilvántartása, és ha van, akkor azt ki kell nyomozni.

- Márpedig ezen a felvételen a pártigazgató ezzel dicsekszik.

- Így van. De hozzáteszem, az MSZP képviselője is azzal dicsekszik, hogy ő tudja, hogy kik voltak korábban a szimpatizánsok, és ehhez képest kik most a szimpatizánsok. Holott a korábbi szimpatizánsokról szóló adatokat ők nem tárolhatják. Tehát a korábbi, az európai parlamenti választáson kapott támogatásokra vonatkozó adatokat nem tárolhatják. Hacsak nincs nagyon jó memóriája, ahogy mondta, akkor ő ezt nem tudhatja. Az OVB-nek viszont azt kell igazolnia ahhoz, hogy a kifogásnak helyt tudjon adni mind a két esetben, hogy ezekkel a vagy jogszerűen, vagy jogellenesen tárolt adatokkal a mostani választás során visszaéltek, és ezeket használták. Az én véleményem a Kubatov-ügyben az volt, hogy ez nem bizonyítható. Tehát én ellene szavaztam annak a döntésnek, amit most a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatott, mert úgy ítéltem meg, ahogy a Legfelsőbb Bíróság is. Most nem triumfálni akarok, csak magyarázom, hogy én nem nagyon tudom a többségi döntést teljesen támogatni.

- Tehát a jogi érvelése az volt, hogy az a pécsi polgármesterválasztásra vonatkozik.

- Pontosan.

- És ebből nem következik az, hogy ezzel az adatbázissal, ha van, most is visszaéltek.

- Így van. A nyilatkozatban semmi arra utaló körülmény nem volt, hogy a pécsi polgármesterválasztáson használt adatokat a mostani parlamenti választásokon is használták. Valószínűleg még a felvétel sem mostani, hanem korábbi. De ebben nem foglaltunk állást. Márpedig az OVB ennek a kifogásnak a kapcsán csak azt vizsgálhatja, hogy a mostani választás során elkövettek-e választási szabálysértést. Ezért én, és a velem együtt szavazó kisebbség azt mondta, hogy nem követtek el választási szabálysértést és ezért ugyanígy a Legfelsőbb Bíróság a többségi álláspontot megfordította. Ettől függetlenül azt majd a nyomozás fogja eldönteni, hogy az adatgyűjtés és az adattárolás jogszerű volt-e.

- Ezek szerint még az is kiderülhet, elvben legalábbis, hogy elrendelik a nyomozást, megállapítják, hogy az egyik vagy másik, vagy mindkét párt nemcsak hogy jogellenesen gyűjtött és kezelt adatokat, de még ebben a mostani választási kampányban és választáson fel is használta őket.

- Minden elképzelhető.

- Ha ez így van, akkor is csak a rendőrség és az ügyészség állapíthatja meg. Önök, annak alapján, ami a rendelkezésükre áll, ezt nem állapíthatták meg, hiszen erre vonatkozóan nem volt semmiféle nyom ezeken a felvételeken.

- És mi nem is nyomozhatunk. Pedig mind a két dokumentum elég volt a gyanúhoz, akkor viszont nemcsak hogy tehetünk feljelentést, hanem kötelesek is vagyunk erre.

- A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése tehát arra vonatkozóan sem tartalmaz semmiféle iránymutatást a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy nyomozzanak-e ebben az ügyben vagy sem, mert nem arra vonatkozik, hogy van-e gyanú arra, hogy egy ilyen adatbázist üzemeltetnek, hanem csak arra, hogy ez a Kubatov-féle felvétel nem elegendő alap arra, hogy a mostani választási kampányban is visszaéltek ezzel.

- Így van, pontosabban nem igazolható az, hogy a mostani választási kampányban választási szabályt sértettek. Még az is elképzelhető, hogy a nyomozás majd azt fogja igazolni, hogy a mostani választásban egyébként bűncselekményt követtek el, mert most is megvan az adatbázis, és az egy jogellenes adatbázis. Ez a döntés csak arról szól, hogy akár van ilyen adatbázis, akár nincs, a mostani választáson nem igazolták, hogy használták volna.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Éppen egyéves a Bajnai kormány. Amikor Ön elvállalta a pénzügyminiszteri posztot, gondolt arra, hogy így fogják végezni, ezekkel az eredményekkel? Függetlenül attól, hogy politikai okokból ki hogyan ítéli meg, de végül is azzal a fogadtatással, ami végül bekövetkezett?

Oszkó Péter: - Attól függ, melyik fogadtatásról beszélünk. Ha a politikai környezetről, akkor gondoltam, hogy nagyjából így fognak történni a dolgok. Egy pénzügyi válság, ráadásul világválság kellős közepén az ország pénzügyminiszteri posztjának átvétele és egy meglehetősen szigorú és népszerűtlen válságkezelés véghezvitele a legpesszimistább forgatókönyvek szerint sem valószínű, hogy máshogy történt volna. Nyilván ez nem az a típusú feladat, amivel óriási népszerűségre lehet szert tenni politikai értelemben. Ha azonban a szakma, az elemzők, a nemzetközi közösség meglehetősen nagyarányú pozitív visszajelzését tekintjük, akkor azt gondolom, hogy még kedvezőbb is lett a vártnál.

- Tulajdonképpen jobb lett a szakmai és nemzetközi megítélése ennek a kormánynak, illetve a kormány pénzügy-politikai tevékenységének, mint amire egy évvel ezelőtt számítani lehetett?

- Talán igen, hiszen rettentő nehéz feladatot vállaltunk. Nagyon nehéz helyzetben volt az egész világ és Magyarországnak is nagyon nehéz öröksége volt. És ebben olyan intézkedéscsomagot kellett hogy végigvigyünk, amibe, mondjuk ki őszintén, bármelyik pillanatban bele lehetett volna bukni. Az elején nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladatnak tűnt, és azt gondolom, sikerült úgy végigcsinálni, hogy a forintárfolyamon, a kamatszinten, általában az elemzői véleményeken és a jövőbeni növekedési esélyeken is az látszik, hogy amit elhatároztunk, azt bőségesen megtettük. Emlékeztetnék egy dologra: egy meglehetősen pikáns részletet vegyünk ki a lehetséges összehasonlítások közül. Tavaly nyáron a Fidesz ütötte az asztalt, hogy mire a választások után esetleg kormányra kerülhet, addigra ő szentül elkötelezi magát, hogy majd 5,5 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Miközben tudjuk, hogy ez nem a kormány dolga. A kormánynak legfeljebb fegyelmezett költségvetési politikával ad teret a jegybank kamatcsökkentésre. Mire az új kormány fel fog állni, addigra már alacsonyabb lesz a jegybanki alapkamat, mint 5,5 százalék. Tehát ha ezt tavaly szent elhatározásként kitűzte az ellenzék, hogy ha kormányra kerül, megcsinálja, erre azt lehet mondani, hogy ezt már nem kell megcsinálni, mert ez már túl van teljesítve.

- Úgy megijedt a Monetáris Tanács ettől, hogy ijedtében idáig csökkentette. De ez csak a zárójeles vicc akart lenni. Nyilvánvalóan megszülettek a gazdasági és pénzügyi feltételek arra, hogy, fokozatosan csökkentve a kamatlábat, ezt megtehessék.

- Így van. Nem hiszem, hogy a Monetáris Tanácsot egyébként ilyen típusú kijelentések befolyásolnák. A Monetáris Tanács akkor csökkent kamatot, ha arra a gazdasági körülmények és a költségvetési politika erre teret ad. Csak azt akartam jelezni, hogy amit háromnegyed évvel ezelőtt a Fidesz elkerülhetetlenül szükségesnek tartott, hogy majd egy év múlva meg fogja csinálni, azt mi azóta már lehetővé tettük.

- De mostanában nem is ez a kritikájuk elsőszámú, lényeges pontja, hanem az, hogy Önök, miközben távozóban vannak, kiürítik a kasszát. Ma éppen Szijjártó Péter, az elnöki stáb vezetője tartott ezzel a szlogennel sajtóértekezletet, de ezt már hetek, hónapok óta mondják, mintha e köré volna felépítve a Fidesz várható gazdaságpolitikája, hogy nem tudják, mi van a kasszában, csak azt tudják, hogy nem lesz ott semmi.

- Ez az állítás teljes egészében hamis és téves. Egy válság kellős közepén mi nagyjából az éves hiány olyan százalékáig fogjuk elvinni a költségvetést, amilyen százalékáig a Fidesz vitte el 2002-ben, amikor semmiféle válság nem volt. Ehhez képest mi egy nagyon szigorú, nagyon fegyelmezett költségvetési politikát kellett hogy folytassunk. A tartalékok nagy részét meghagyjuk a következő kormánynak, a stabilitási tartalékból, ami majdnem százmilliárd forint, egy fillért nem költöttünk el, az ötvenmilliárdos kamatkockázati tartalékból egy fillért nem költöttünk el. És az általános tartalékból, ami folyamatos költésre szolgál, abból az ötvenhét milliárdból eddig elköltöttünk nagyságrendileg tizenhét milliárd forintot. Tehát nagy része annak is megmarad. Ezt üres kasszának hívni…

- Tehát százkilencven milliárd forint marad meg különböző címen tartalékként?

- Igen, csak a tartalékokból. És nyilván minden szerv a maga előirányzatát időarányosan használja fel. Ezt üres kasszának hívni csak egy direkt prekoncepció alapján lehet. A direkt prekoncepció nyilván nem szolgál más célt, mint hogy az ellenzék, miután meglehetősen valószínűnek tűnik, hogy kormányra kerül, sőt most már biztosnak tekinthetjük, előre kifogásokat keres azzal kapcsolatban, hogy majd milyen kormányzati intézkedéseket tesz később. Nem gondolom azonban, hogy úriemberhez illő magatartás emiatt ránk hárítani a felelősséget, miközben a kasszát a lehető legjobb állapotban fogjuk átadni.

- Vannak azonban olyan, ha tetszik, szakértő úriemberek, akik azt mondják, hogy mindazonáltal a 3,8 százalékos, Önök által prognosztizált költségvetési hiány nem tartható. Minimum 4, de inkább 4,2, esetleg 4,5 százalék lesz. Ilyeneket mondott a költségvetési tanács vezetője, Kopics György, ilyeneket mondanak különböző magyar elemzők, esetleg még külföldiek is. Vagyis azt mondják, hogy túlságosan optimistára prognosztizálták a bevételeket, nem fog annyi adóbevétel befolyni és túlságosan szűkre szabták a kiadásokat. Márpedig a kormánynak több kiadnivalója lesz, mint ahogy ezt tervezték.

- A Pénzügyminisztérium az éves prognózis mellett egy első negyedéves prognózist tett közzé. Arról nem olyan rég kiderült, hogy nem volt túlságosan optimista, inkább pesszimista. Tehát az adóbevételek a prognózisnál kedvezőbben alakultak. Az első negyedéves tények ezeket az állításokat, amelyek egyébként az első negyedéves tények ismerete előtt születtek, meglehetősen nyilvánvalóan cáfolják. A költségvetési tanács még az első negyedéves tényszámok ismerete előtt prognosztizált például 4,2 százalékos hiányt, ami azért nem lényegesen több, mint a 3,8, ezt tegyük hozzá. Az Állami Számvevőszék is az első negyedéves tényszámok ismerete előtt adta ki azt a jelentést, miszerint még további kockázatokat lát az adóbevételekben. Aztán megnéztük az első negyedéves mérleget, ezek nem manipulálható tények, ezek a kincstári számlákra befolyt bevételek és kifizetett kiadások közti különbségek. A megtörtént pénzügyi műveletek egyenlege. És az derült ki, hogy ez kedvezőbb lett, mint amit a Pénzügyminisztérium prognosztizált. Tehát éppen az ellenkező irányt mutatják a folyamatok.

- Lehet, hogy éppen azért vált egy kicsit kedvezőbbé, mert közben egy másik mutató rosszabb lett a tervezettnél? Nevezetesen a tegnapi inflációs adat, hogy ha magasabb az infláció, akkor az áfabevételek is magasabbak lehetnek.

- Lehetséges, de ez nyilván nincs a kormány kontrollja alatt. Itt olyan gazdasági folyamatok alapján válik kedvezőbbé az egyenleg, amit legfeljebb a Pénzügyminisztérium eddig konzervatívan prognosztizált. De ez azt jelenti, hogy a hiánycél nyilván csak szigorú gazdálkodás mellett, szigorú intézkedések mellett, de mégiscsak tartható lehet, ha valaki tartani akarja. Én nem állítom, hogy ne lehetne kimutatni tized százalékpontos feszültségeket a költségvetésben, azt mindig lehet. A költségvetési gazdálkodásnak ez a természete. Fél évvel ezelőtt megterveztük a bevételeket, kiadásokat, van, ami kedvezőbben alakul, van, ami kedvezőtlenebbül. De az első három hónap után azt mondani, hogy azért, mert van néhány tized százalékpontos feszültség, már nincs is lehetőség tartani a hiányt, hát könyörgöm, a háromnegyed év még hátra van. Bőven lehet még bármiféle intézkedést tenni, bőven lehet még szigort gyakorolni, bőven lehet még kontrollt gyakorolni a kiadások felett.

- De nem akarnak.

- Hát erről beszélek. Ha valaki akarja, akkor tudja tartani a hiányt. Ha valaki áprilisban azt mondja, hogy nem tartható a hiány, az nem egy determinációt mutat, hanem azt mutatja, hogy valakinek mi a szándéka.

- Hadd térjek rá arra, hogy hónapok óta azt halljuk Fideszes gazdaságpolitikusoktól is, és nem csak gazdaságpolitikusoktól, hogy csontvázak vannak a szekrényben. A Pénzügyminisztérium szekrényében. Gondolom elég deprimáló lehet az Ön számára ott járkálni a szobákban, benézni a szekrényekbe, hogy hol borul ki egy csontváz.

- Én nézegetem folyamatosan a szekrényeket, de sehol nem találom a csontvázakat. Invitáltam is a Fidesz szakértőit, hogy jöjjenek már be, nézzük meg együtt a szekrényeket, hátha ők megmutatják, hogy ott vannak azok csontvázak, ahol én eddig nem néztem. De nem akarnak bejönni. Az a furcsa, hogy folyamatosan ezt állítják, de amikor azt mondom, hogy akkor jöjjenek ide, nézzenek be, húzzanak ki minden fiókot, nézzenek át mindent, az összes papírt, az összes számot, megmutatjuk, nem kell várni, nem kell hivatkozni arra, hogy majd csak kormányváltás után lehet megnézni, akkor meg nem jönnek ide és nem nézik meg. Ezzel mit lehet innentől kezdeni? Mennyire hiteles egy olyan állítás, amiről ha meg kéne győződni, akkor elzárkóznak ez elől.

- Azért mégis mire gondolhatnak? Csak arra, amit egyébként a sajtó többszörösen megírt, hogyha az állami vállalatok felhalmozódott hiteleit a kormány, az állam egyszerre és egészében magára vállalja, akkor ezzel a költségvetés nagyobb hiánya is bekövetkezik. Akár a BKV-ról, akár a MÁV-ról, vagy még a Malév visszaállamosításáról is szó lehet. Szóval, ha ezeket mind egyberakjuk, akkor néhány százmilliárddal romolhat a költségvetési hiány. Ez csontváz, vagy erről nagyon is jól lehet tudni?

- Amit mi magunk mutatunk be és magunk közöljük róla a számokat, az eleve nem lehet csontváz. Furcsa, hogy mindig csak olyan témákat tudott bárki felemlíteni, amit mi már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hoztunk. Másrészt nem gondolom, hogy az, ha valaki mesterségesen gyárt kiadási tételeket, mint például, hogy most hirtelen konszolidáljuk a MÁV évek óta felhalmozott adósságait vagy a BKV-ét, azt pont a 2010-es költségvetés kockázatának lehetne minősíteni. Persze tudok én is rengeteg olyan mesterséges kiadási tételt mondani, amivel el lehet húzni a hiányt bármeddig. De ez nem szükségszerű kiadás. Tehát ez nem elkerülhetetlen, ez megint csak politikai szándék kérdése. Gazdasági indok nincs arra, hogy mondjuk a MÁV tartozásait pont egy olyan költségvetési évben rendezze a kormány, amelyik egyébként is meglehetősen feszített. A MÁV-ot először rá kell szorítani egy olyan gazdálkodásra, amiben nem termel több adósságot.

- Valószínűleg a Nemzetközi Valutaalap vagy az Európai Bizottság is akkor bólintana rá egy ilyen fajta költségvetési-hiány növelő tételre, hogyha előbb a kormány be tudná mutatni, hogy hogyan reformálja meg ezeknek a cégeknek a gazdálkodását?

- Ez egészen biztos.

- Akkor még egy dologra hadd kérjem Önt, ez már a jóslatok ügye és nem a jelenlegi helyzet bemutatása vagy elemzése. Orbán Viktor a nemzetközi sajtóértekezletén egyértelműen azt mondta egy angol újságíró kérdésére, hogy nem lesznek megszorítások, az új kormány a növekedésre koncentrál majd. Önök szerint, vagy nem is Önök, személyesen Ön szerint mennyire megvalósítható cél ez? Nagyon szépen hangzik, mindenki számára boldogító lehet, mennyire lehet megcsinálni?

- Én egy olyasfajta kurzustól félek, ami a 2002-es száznapos program hibáit ismételné meg. Azt gondolom, hogy az elmúlt nyolc évből, önkritikusan, mindenki számára, az egész ország számára, azt lehet megtanulni, hogy nincs felelőtlen eladósodásból növekedés, abból inkább összeomlás következik be. De a másik fele is igaz, ezt talán 2006-ban tanultuk meg, hogy önmagában költségvetési konszolidációból, megszorításokból nem lehet kilábalást teremteni. A kettőnek az egyensúlyát kell megteremteni, és mi 2009-ben lényegében ezt tettük. Kizárólag olyan költségvetési kiigazításokat tettünk, amelyek nem rontják a versenyképességet, hanem lehetőleg javítják. Olyan adókat csökkentettünk, amelyek segítik a vállalkozásokat és inkább olyan adókat emeltünk, amelyek nem érinti őket. Illetve olyan irányból próbáltunk a költségvetés takarékosságát megteremteni, hogy az ne nyomja agyon a gazdaságot. Ezt az irányt lehet folytatni. De hirtelen elengedni a költekezést és azt várni, hogy majd a feltétel nélküli osztogatásból elkezd növekedni a gazdaság, az nem működik. Valami ilyesmit próbált meg az ország 2001-2002 környékén, azóta is azt szenvedjük, azóta is azt próbáljuk kijavítani.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Azt olvastam az újságban, hogy Szlovákia el fogja utasítani a kisebbségi magyarok kettős állampolgárságát. Ezt Dusan Csaplovics, a kisebbségi ügyekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes jelentette ki. Tudjuk, hogy a következő magyar kormány fontosnak tartja a kettős állampolgárság intézményét. Valószínűleg erről törvényjavaslatot is benyújtanak, és a magyar parlament ezt hamar el is fogja fogadni. Mit jelent az, hogy a szlovák kormány ezt nem fogadja el, és ha ez így lesz, akkor mi fog történni?

Petőcz Kálmán: - Én azt gondolom, hogy először meg kell várni, mit tartalmaz ez a törvényjavaslat. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen jogosítványokkal és esetleg milyen juttatásokkal jár ez a kettős állampolgárság. Maga a kettős állampolgárság több országban működő intézmény a világon. Szerintem, amíg nem látjuk a törvényjavaslatot, addig elég nehéz erről bármit is mondani. Magával az intézménnyel szerintem nincs semmi baj.

- Külföldön élő szlovákok is kérhetnek kettős állampolgárságot?

- Igen.

- Tehát önmagában ezzel nincsen baj, ezt ilyen alapon támadni sem lehet. Akkor feltételezhetően az a kifogás mögött megbúvó aggodalom, hogy hátha ez a kettős állampolgárság magyarországi választójoggal is jár?

- Igen, azt hiszem, erről van szó. Szlovákiában ugyanis állandóan van egy ilyen félelemérzet, amit mesterségesen is táplálnak egyes politikusok, hogy a kettős állampolgárság, ami választójoggal jár, előbb-utóbb elvezet Szlovákia szétszakadásához. Ez a rögeszme. Ebből kifolyólag óvatosan, tapintatosan kellene eljárnia a jövendőbeli magyar kormánynak. Mindenképpen konzultálnia kellene a szlovák féllel, hogy ezeket a félelmeket valamilyen módon eloszlassa.

- Vagyis Ön szerint, mielőtt a magyar kormány és a parlamenti többség előterjesztene erről egy törvényjavaslatot, diplomáciai úton akár a színfalak mögött, akár a színfalak előtt - lehet, hogy minél nyíltabban annál jobb -, tanácskozza ezt meg a szlovák, a román és a szerb kormánnyal? Mert csak így lehet az esetleges ellenérzéseket kivédeni?

- A jószomszédsági viszonyokat figyelembe véve mindenképpen így lenne jobb. Orbán Viktor vagy a Fidesz is, ha jól értettem, kijelentette, hogy külön-külön fogják kezelni az egyes szomszédos országoknál ezt az ügyet, hiszen mindegyikük más. Nyilván Szlovákiában mások az érzékeny pontok, mint Szerbiában vagy Romániában. Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen jobb lenne, ha történnének ilyen konzultációk. Még akkor is, ha erre nem köteles a magyar parlament, hiszen végül is ez egy belső ügy, hogy a magyar állam kinek ad kettős állampolgárságot. De a jószomszédsági viszonyt figyelembe véve, mégiscsak jobb lenne, ha lennének konzultációk.

- Ön szerint mik lehetnek még érzékeny pontok, a választójog esetleges megadásán kívül? Mi az, amire például a szlovák kormány valamiféle aggodalommal tekinthet vagy amit kifogásolhat?

- Nyilvánvalóan a szlovák politikai erőt rendkívül érzékenyen érinti, ha bírálják a szlovák nemzetiségi politikát. Az viszont egy belső szolgálati ügy, hogy mikor jut el a szlovák politika és elit arra a belátásra, hogy elfogadja, nem Szlovákiában van a legmagasabb szinten a nemzetiségi jogok kezelése. Ez tény. Ők abból indulnak ki, hogy itt Kánaán van, és csak itt jó. De ez inkább belpolitikai ügy, és inkább azon múlik, hogy a szlovákiai magyarok mennyire tudják elmagyarázni a szlovák közvéleménynek, hogy még sok probléma van, amit meg kéne oldani.

- Ezt a részét értem, és ez nyilván egy állandó belpolitikai konfliktus, küzdelem és politikai viták tárgya. De én most konkrétan arra gondolok, hogy egy esetleges magyar kettős állampolgársági törvényen belül mi az, amit a szlovák fél még kifogásolna, az esetleges szavazati jogon kívül. Milyen kedvezményekkel járhatna a kettős állampolgárság a szlovákiai magyarok számára, amit a szlovák kormány visszautasítana? És mi történne akkor, ha szlovák részről ezt visszautasítanák?

- Ha visszatekintünk a státusztörvénnyel kapcsolatos bonyodalmakra és vitákra, akkor felmerül az exterritoriális hatás. Vagyis azokat a jogosítványokat és juttatásokat, amennyiben ilyenekkel Magyarország felruházza a határon túli magyarokat, azokat csak Magyarország területén lehet igénybe venni. Nyilván ez lenne az, amit Szlovákia felhozna.

- Vagyis Szlovákia területén belül, a szlovákiai magyarok magyar állampolgársága érvényét vesztené, csak a szlovák állampolgárság alapján ítélnék meg őket? Valami ilyesmire gondol?

- Azokat a jogosítványokat és juttatásokat, amelyek járnának a magyar állampolgársághoz, csak Magyarország területén vehetnék igénybe. Nyilván ez lenne a szlovák kritika éle, és erről nyilván tárgyalni kéne. De még egyszer mondom, amíg nem látjuk a beterjesztett törvényjavaslatot, addig ez egy elég elvont vita, mert nem nagyon lehet előre tudni, hogy mire hogyan reagálna a szlovák fél.

- Önmagában a kettős állampolgárság magyarországi bevezetésére, függetlenül attól, hogy ezen a kvázi jogosítványon kívül benne lennének-e egyéb elemek is, nem lehet, hogy a szlovák politika egyértelmű elutasítással reagálna? Vagy, ha viszonylag szűken vonják meg a kettős állampolgárság a korlátait, akkor a szlovák politika, ha nem is örömmel, de mégiscsak elfogadná?

- Azt gondolom, hogy ha a nemzetközi joggal összhangban lenne a törvény, akkor végül is a szlovák politikának nem lenne más választása, mint hogy elfogadja. De most úgy néz ki, hogy eleve elutasítanák, hiszen választási kampány is van, nálunk is választások lesznek június elején. Tehát most minden bevethető érv jól jön a kormány pártjainak. Ebben a hangulatban elég nehéz érvszerűen beszélni bármiről is. Éppen ezért én azon lennék, bár én ezt nem tudom befolyásolni, hogy ezt a törvényt csak a szlovák választások után terjesszék be és fogadják el. Habár én azt is értem, a szlovákok viszont nem nagyon értik, hogy Magyarország nemcsak Szlovákiával határos. Végül is ez magyar belügy, és ha ezt a magyar parlament elfogadja, akkor nem lehetnek tekintettel csak egyetlenegy szomszédos államra. Szlovákiában állandóan úgy nézik a szlovák-magyar viszonyt, mintha Magyarországnak nem lenne másik szomszédja, és Szlovákiának sem lenne más szomszédja, csak Magyarország.

- Ha jól értem Ön azt javasolná minden érintettnek, hogy csak a szlovák választások után, és akkor is csak a szlovák féllel való konzultációk után terjesszenek elő Magyarországon egy ilyen törvényt, mert így el lehetne kerülni az esetleges konfliktusokat, amelyek a szlovákiai magyarságot is kedvezőtlenül érintenék.

- Nyilván. A magyarországi és szlovákiai választások ilyen közel vannak egymáshoz. Efféle korlát nincs sem Romániával, sem Szerbiával. Jobb lenne, ha Magyarországnak nem kéne okvetlenül tekintettel lennie arra, hogy melyik országban, mikor vannak választások, de így alakult ez a dolog.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!