Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 19.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. április 20. kedd, 05:33
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Az elmúlt hetekben, hónapokban a közélet, a politika és a gazdaság iránt érdeklődő rádióhallgató és újságolvasó gyakran találkozott azzal a kérdéssel, hogy mekkora lesz az államháztartás hiánya, tartható-e a kormány által meghatározott 3,8 százalék vagy nem, sokkal nagyobb lesz, kétszer akkora lesz, mit fog szólni ehhez a világ és így tovább. Az Állami Számvevőszék azonban hivatalból is figyeli az államháztartás alakulását, sőt az elmúlt hetekben be is kérte a kormánytól, illetve a minisztériumoktól, hogyan áll a költségvetés és az államháztartási tervek végrehajtása. Ez olvasható is a honlapjukon. Tehát Önöknek többé-kevésbé tisztában kell lenniük azzal, hogy mi a helyzet, mi várható, vannak-e súlyos kockázatok, vagy a kockázatok, ha léteznek is, nem annyira súlyosak. Később talán rátérhetünk néhány részletre, de mit tud mondani először röviden, összegzésképpen?
Becker Pál: - Első körben sajnos azt tudom mondani, hogy mi sem tudjuk pontosan. Az államháztartási törvény rendelkezik arról, hogy a választás előtt a kormánynak átfogó képet kell nyújtania a gazdaság helyzetéről, a nemzetgazdaság vagyoni állapotáról, illetve a hosszú távú elkötelezettségekről. Ezt a jelentést az Állami Számvevőszéknek meg kell küldeni előzetes véleményezésre. Mi ezt meg is kaptuk, meg is néztük, és a jelentésünket meg is küldtük az Országgyűlésnek. Röviden annyit tudok mondani, hogy vannak a költségvetésben jelentős feszültségek, kockázatok, de alapvetően azt kellett megállapítanunk, hogy ez a fajta beszámoló jelentés nem alkalmas a kitűzött cél teljesítésére. Tehát mi sem tudunk hosszú távú következtetést levonni az adatokból.
- Megpróbálná elmagyarázni, hogy miért? Az ember azt gondolná, hogy a költségvetés viszonylag egyszerű dolog, azon kívül, hogy van benne egymillió szám. De aki ért a számokhoz, a könyveléshez, az átlátja ezeket a számokat, és meg tudja mondani, hogy annyi-e az annyi vagy több, esetleg kevesebb.
- Az alapvető probléma az, hogy ez a törvény rendkívül jó szándékú, de nem teljes körű. Ha a választások április elején kezdődnek, akkor egy külön törvényben intézkedni kellett volna arról, hogy a 2009-es zárszámadást fel kell gyorsítani. Ugyanis jelen pillanatban nincsenek meg a megfelelő 2009-es végleges számok. Tehát azt, hogy tulajdonképpen mi történt 2009-ben, teljesen normális módon, mi csak előzetes számok alapján tudjuk megítélni.
- Ezeket a számokat általában minden következő év őszén szokták véglegesíteni, ugye?
- A végleges adatok ősszel készülnek el, de alapvetően június-júliusban már pontosan lehet látni a trendeket.
- De azt mondja, ha ezt nem gyorsítják fel, esetleg egy törvénnyel kötelezve az állami intézményeket, illetve minisztériumokat, akkor Önök már eleve kevésbé világosan tudnak látni. Hiszen nincsenek tavalyról végleges adatok.
- Így van. Tehát pontos képet a választások előtt két héttel semmilyen kormány nem tud nyújtani, a legjobb szándék mellett sem, ha nem történik intézkedés arról, hogy a megelőző év zárszámadási folyamatát felgyorsítsák. Ennek persze nagyon sok technikai problémája lenne, ez nem olyan könnyű folyamat. Nem véletlenül fejeződik ez be olyan későn, de a felgyorsítás nélkül túl nagy a cél, amit a törvény maga elé tűzött.
- Ez világos. Ezen a túl ambiciózus célkitűzésen belül mi az, amiről Önök úgy gondolják, hogy láthatnák világosabban, de a kormány esetleg nem tette az Önök számára egyértelművé, tehetett volna többet is, adhatott volna több vagy másfajta adatot?
- Alapvetően az a probléma, hogy a törvény a fejezeteket kötelezi beszámolóra. A Pénzügyminisztérium kísérletet tett arra, hogy egyfajta sablont írjon elő a fejezetek részére, de ezt vagy egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen tartották be. Ez azt jelenti, hogy teljesen inkoherens adatokat kaptunk. Az egyik adatsort nem lehetett összevetni a másik minisztérium adatsorával, nem lehetett összegezni. Tehát ezért sem alakulhatott ki igazából átfogó kép.
- Mit jelent az, hogy fejezetek szerint?
- Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy egy minisztérium azonos egy költségvetési fejezettel. Például az egyik minisztérium beszámolt a januári, februári adatokról, a másik csak a januári adatokról számolt be. Az egyik adott szöveges értékelést, a másik nem adott. Az egyik csak szöveges értékelést adott, de számokat nem. Most két minisztériumról beszélek.
- Van arra vonatkozóan valamilyen törvényi eligazítás vagy utasítás, hogy hogyan kell beszámolni?
- Nincs. Ez a törvény másik hibája, hogy nem írja elő pontosan, hogy milyen formában kell beszámolni. A következő hibája, hogy azt sem írja elő, hogy a beszámolót dokumentumokkal alá kell támasztani. Tehát tulajdonképpen azt ír le a fejezet, amit akar, nincs bizonyítási kötelezettsége.
- Azt mondta azonban, hogy a Pénzügyminisztérium megpróbált egy összefoglalóban világosabb képet vagy összefüggőbb képet rajzolni.
- Igen, de a fejezetek, vagyis a minisztériumok nem minden esetben követték ezt, amit a Pénzügyminisztérium javaslatként fogalmazott meg, hogy ezen struktúra mellett érdemes beszámolni.
- Mindezek mellett, Önök az összegző véleményben néhány területet megneveztek, hogy mi minősíthető közepes kockázatúnak, és milyen bevételi tervek magas kockázatúnak esetleg. Bizonyos számokat is megjelöltek 48-tól 67 milliárdig, 63-tól 81 milliárdig és így tovább. Nagyjából, ahogy számoltam durván 150-200 milliárd forintra becsülhető kockázatot jelöltek meg, de közben azt is megemlítették, hogy van a költségvetésben egy majdnem 190 milliárd forintos tartalék. Erre vonatkozóan azt ajánlották, hogy ezt ne tessék elkölteni, mert jól fog ez jönni. De ha a két szám nagyságrendileg egybeesik, akkor azt lehet mondani, hogy ha vannak is kockázatok, ezekkel a kormány is számolt, nem?
- Igen, de ezen kockázatok mellett ott vannak a kiadási oldal kockázatai is. Egyrészt kérdéses, hogy a minisztériumoknál tudják-e tartani a kiadásokat. Másrészt például a költségvetés nem számol azzal az általunk 100 milliárdos nagyságrendűre becsült hiánnyal vagy kiadási többlettel, ami az önkormányzatoknál keletkezik az áfaemeléssel, illetve azáltal, hogy otthagyott feladatokat a költségvetés az önkormányzatnál, de a finanszírozási forrást elvonta.
- Az önkormányzatok gazdálkodása azonban valamiért, nyilván a nagy számuk miatt, mindig később szokott megjönni. Mennyivel később érkezik például a Pénzügyminisztériumhoz vagy az Országgyűléshez, mint a normális költségvetési elszámolás?
- Értelemszerűen késik az egész gazdálkodás. Hiszen az országgyűlés várhatóan december elejéig, közepéig fogadja el a költségvetést, ezután az önkormányzatoknak februárig van idejük az elfogadására. Pont azért, hogy megismerhessék a központi számokat.
- Tehát maga a működési rend is már szinte elkerülhetetlenné teszi, hogy az önkormányzatok gazdálkodásáról csak egy későbbi fázisban lehessen pontos képet kapni.
- Igen, az szinte fizikai képtelenség egy nagyobb önkormányzat esetében, hogy január 1-jétől már az új költségvetésben szereplő számokkal kalkulálva induljon az új költségvetési évben. Az önkormányzatnak is idő kell arra, hogy a saját költségvetését összeállítsa. Gondoljunk például Budapestre vagy Debrecenre, a nagyobb városokra.
- Akkor úgy lehet összefoglalni az ÁSZ véleményét ebben a pillanatban, hogy sajnos nem tudják teljesen átlátni a helyzetet, mert a törvény erre, a jó szándéka ellenére, nem nyújt teljes mértékben alapot. Annak alapján, amit látnak, vannak kockázatok. Ezek egy részét fedezi a kormány által kijelölt és meglévő tartalék, egy másik része viszont bizonytalan, és ez elsősorban az önkormányzatok gazdálkodását jelenti. Ennek mekkora lehet a nagyságrendje?
- Ezt nagyon nehéz megbecsülni, hogy mekkora a hiány. Az önkormányzatoknál mi körülbelül 100 milliárd forint hiányt látunk, ami az áfaemelésből és a feladatotthagyásból keletkezik. A központi költségvetés oldaláról pedig elég nehéz megbecsülni, hogy mennyi kiadási többlet keletkezik, hiszen itt valószínűleg a gazdaságpolitika közbe fog szólni. Vagy, hogy épp a legutóbbi eseményekre utaljak, az izlandi vulkánfelhő miatt várhatóan a GDP is csökkenni fog. Tehát megint változni fog a költségvetés helyzete.
- Annak alapján, ahogy az első két-három hónapban álltunk, és tegyük fel, hogy a kormány politikája változatlan marad, akkor a 3,8 százalékos hiány mekkorára növekedhetne? Ha semmi nem változna, hanem minden úgy maradna.
- Ha azok a költségvetésben előírt számok betarthatók, amiket a kormány leírt, és amiknek a valóságtartalmát az első két hónapra mi nem tudtuk ellenőrizni, mert nem volt megfelelő az adatszolgáltatás, ha ezek a számok továbbra is reálisak, akkor az általunk feltárt kockázatok a meglévő tartalékokkal kezelhetők.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
