Új egyházi törvény - Semjén szerint kodifikációs remekmű, az egyházak a végrehajtását várják - ÖSSZEFOGLALÓ
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/3. negyedév
- 2011. július 12. kedd, 20:40
- Hírek
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint új korszak kezdődik a keddre virradóra elfogadott egyházügyi törvénnyel; az MTI által megkérdezett egyházi vezetők úgy nyilatkoztak, hogy a törvényben lefektetett feltételek világosak, egyértelmű helyzetet teremtenek, ám csak a joggyakorlat mutatja majd meg, miként fog működni a 2012. január 1-jén életbe lépő törvény. Ugyanakkor szóvá tették, hogy az utolsó tárgyalási napon benyújtott végleges szövegváltozat megismerésére az egyházaknak nem volt lehetőségük.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: a vallás szabadságát mindenki továbbra is korlátlanul megélheti, ehhez sem egyházjogi, vagy egyesületi státusz nem szükséges. Szavai szerint a törvény 95 százaléka "kodifikációs remekmű". Amiről vita van, hogy a bíróság vagy a parlament fogadja el egyházként az adott közösséget, illetve, hogy mely egyházak szerepelnek a listán, melyek lesznek egyesületek, az a jogszabály 5 százaléka.
Kitért arra is, az nem normális állapot, hogy 362 magát egyháznak mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen rendrakásra szükség volt - szögezte le.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár azt mondta, hogy tartalmát tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon nyugszik, és az évek óta megfogalmazódott anomáliákat kiszűri a rendszerből. A kisebb egyházakra kitérve megjegyezte: hónapokon keresztül arra törekedtek, minél szélesebb konszenzust teremtsenek, de az utóbbi hetekben megindultak olyan folyamatok, hogy még több egyházat vegyenek fel a listára, illetve másokat vegyenek le arról. Ilyen szempontból jó döntés született - vélekedett.
Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára az MTI-nek azt mondta: "újdonságként tapasztalták azt a változást", hogy az eddigi három egyházi kategória koncepciója helyett egyetlen maradt, amely egyelőre 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez a kör minden bizonnyal bővül majd. Az MKPK titkára meglepetésként értékelte, hogy a törvény végleges szövegében arról határoztak, hogy nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról az Országgyűlés dönt; adott esetben ez a katolikus egyházat is érintheti, hiszen az egyházon belül is sok jogi személy van - mutatott rá.
Azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezetből kikerült, miszerint a bejegyzést kérő egyházaknak igazolniuk kell, hogy híveik száma legalább ezer, megjegyezte, "valószínűleg a törvényhozás úgy ítélte meg, hogy az egyéb feltételek kellően garantálják: csak olyan közösségeket jegyezzenek be, amelyek valóban egyházként működnek".
A Magyarországi Református Egyház (MRE) reméli, hogy az új egyházi törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház együttműködéséhez - közölte a zsinat lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv püspök úgy fogalmazott: "bízunk abban, hogy a törvény elfogadásával az egyházunk által is régóta hangoztatott szempont, az úgynevezett üzleti egyházak tevékenységének kiszorítása is egyértelműen megvalósul, és ily módon megszűnik az állami költségvetésből a különböző jogcímeken való felesleges pénzkiáramlás".
Mint az MRE kommunikációs szolgálata által az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, az egyház elnöksége várakozással tekint - az új egyházi törvény által immáron kialakított keretek alapján - a következő hetekben, hónapokban az egyház életét és szolgálatát is érintő további törvények és koncepciók egyeztetése elé, ezek közül külön is kiemelve a köz- és felsőoktatás, valamint a szociális tevékenység kérdését.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív kritériumrendszer alapján.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyházakkal szemben támasztott, a törvényben lefektetett feltételek "világosak és egyértelműek"; ezek alapján pedig "nem lesz az a kísértés, hogy bármilyen pillanatnyi politikai érdek motiválja a döntéshozókat" az egyházak bejegyzésekor. Így azokat az egyházakat, amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, az év végéig bejegyezhetik a parlament kétharmados döntése alapján. "Ki fog derülni, hogy egészen biztosan nincs több mint háromszáz egyház Magyarországon, de jóval több van, mint a jelenleg az Országgyűlés által elfogadott tizennégy" - mondta.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta: a törvény egyértelmű helyzetet teremt, amely közösségek a kritériumrendszernek eleget tesznek, azokat bejegyzik, míg azok számára, amelyek nem felelnek meg, megszűnnek az egyházalapítással kapcsolatos visszaélés lehetőségei.
Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató törvényt fogadott el a parlament. Véleménye szerint a gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése, míg azt, hogy a törvény miként fog működni, a joggyakorlat mutatja majd meg.
Az új törvény a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.)