Népszámlálási emlékeztető
- Részletek
- Napi apró
- 2011. október 13. csütörtök, 06:25
- Mihancsik Zsófia
A Statisztikai Hivatal szakemberei nem győzik magyarázni, miféle garanciái vannak annak, hogy az állam (és senki más) nem élhet vissza a népszámlálás során összegyűjtött személyes adatokkal. A számlálóbiztosok ennek ellenére folyamatosan arról számolnak be, hogy a megszámlálandók tele vannak gyanakvással (Bojti Ferenc olvasónk, maga is számlálóbiztos, éppen erről ír ma). A bizalmatlanság nyilvánvalóan nem a statisztikusoknak szól, hanem annak a kormánynak (azaz a Fidesz vezérelte magyar államnak), amelynek eddig semmi sem állta az útját, a legkevésbé a jog, ha bármit meg akart szerezni, bármit végre akart hajtatni. És ennyiben, sajnos, a bizalmatlanság a statisztikusoknak is szól, mivel az adatközlő polgár az elmúlt másfél évben azt is megtapasztalta, hogy Magyarországon nincsen, eddig nem volt, olyan szervezet és olyan hivatalviselő, aki mert volna ellenállást tanúsítani a mégoly törvénytelen kormánykívánalmakkal szemben is. Nagy tekintélyű szervezetek és személyek sora mondott csődöt ezen a téren is, olyanok, akiknek a behódolása, meghunyászkodása talán nagyobb baj, mint a kormány és a parlamenti többség gátlástalansága. Sőt, a bizalmatlan magyar talán azt is tudja, érzi, sejti, hogy Magyarország fideszes újjászervezése elsősorban erről szól: nemcsak az intézményi függetlenség felszámolásáról, hanem a szakmai etika és az állampolgári mersz megtöréséről – így aztán abban sem lehet biztos, hogy ha Orbán személyes adatok közt akar turkálni, lesz-e olyan hivatalviselő, aki erre, állásvesztés terhe mellett, nemet mond, sőt a nyilvánossághoz fordul (amelynek, ugye, eddig még senkit sem sikerült megvédenie).
Csakhogy ez a fideszes kormányzati magatartás nem újkeletű. Ezért írom én most ezt az emlékeztetőt. Mert ha nem akarunk hősök lenni, akik inkább az egzisztenciájukat, sőt, a szabadságukat áldozzák fel, mintsem hogy engedelmeskedjenek a hatalom önkényének, akkor okosnak kéne lennünk. Folyamatosan. Mindig tudnunk kellene, mi miért történik, mi mit jelent, mivel mi a cél, át kellene látnunk olyan dolgokat, amelyeket kifejezetten átláthatatlanra hangszereltek, és még felejtenünk sem volna szabad. Nem lett volna szabad elfelejtenünk, hogy bár az 1999. évi CVIII. törvény. 3. paragrafusának 3. bekezdése szerint „A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók”, az első Orbán-kormány idején végrehajtott népszámlálás után néhány hónappal máris megszületett a 2001-es LXXIV. törvény, amely kimondta, hogy a népszámlálásnak a vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint kell az államnak az egyházakat támogatniuk.*
Erről már tavaly júniusban is írtam, amikor a kétharmad a népszámlálási törvényt módosította a Fidesz, az LMP és a Jobbik szavazataival – anélkül, hogy bárki garanciát kért volna rá, hogy nem ismétlődik meg 2001.
Csak hát ha Sólyom László nem látta át a Fidesz-hatalom természetét (ugyanebben a tárgyban A Joggal a Jogállamiságért Egyesület 2009-ben Sólyomnak írt levelet, hiába), ugyan bizony miért látta volna át a szavazópolgár? Úgyhogy továbbra is viseli a Fidesz-hatalom tetszőleges vagy egyenesen visszamenőleges törvényhozását, és nem tudja, hogy maga is tehet róla – hiszen a szavazófülkében a saját tapasztalatairól is megfeledkezett –, ha ma velejéig átjárja a bizalmatlanság, és már a Statisztikai Hivatalnak sem mer hinni.
(Mihancsik Zsófia)
_______________
* 153. szakasz, 2. bekezdés: „Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, legalább ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. A kiegészítésből az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint részesülnek. A felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozás kérdésére választ adókat kell figyelembe venni.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
